Munka a földeken. Egy paprikatermesztő család nyári napjai

Ha felmerül a paprikatermesztés kérdése, leggyakrabban az ültetés és a feldolgozás megerőltető munkafolyamatairól van szó. De mi történik, míg az apró palánta érett, piros paprikahüvelyektől roskadozó növénnyé válik? Milyen munkákkal teltek a tikkadt nyári napok?   Akár palántázással kerültek a növények a földbe, akár helyrevetett módszerrel (Bálint Sándor néprajzkutató leírása szerint ezt leginkább a röszkeiek kedvelték), az…

Naccsága és Vince bácsi. Újabb szentmihályi életképek

A múlt heti bejegyzés  már felvillantott néhány epizódot a Szentmihályi életutak c. kötetre hivatkozva. Ebben a cikkben folytatjuk a korábban elkezdett témát: Lábdy Mária visszaemlékezésein keresztül lássuk, hogyan is festett egy éjszakai műszak a malomban, min különbözött össze Naccsága és Vince bácsi és hogyan osztották be egymás közt a feladatokat a Lábdy-szülők. Anyáékat nagyon szerették a falusiak,…

The Englishman, who went up the mill and came down astounded

I’m publishing here a few details from the memories of Mária Lábdy. Mária (1914-2007) was the fourth child of Ákos Lábdy, one of the two paprikamillers in Szeged-Szentmihály. Szentmihály was and is a separate community within Szeged. The Lábdy paprika mill was attractive for several reasons: it worked in a community that was heavily depending…

Az angol, aki a malmot megjárta, és földbe gyökerezett a lába

Egy korábbi bejegyzésben hivatkoztam már a Szentmihályi életutak című, informatív helytörténeti kiadványra. Most azonban – a különféle „paprikás” életutak között – olvassuk változatlan formában a malomtulajdonos Lábdy Ákos negyedik gyermekének, Máriának (1914-2007) visszaemlékezéseit: „Apa minden reggel 5-kor gyalog ment ki a városból Szentmihályra, ahol darálót működtetett, ő darált. Ez jóval Trianon előtt volt még. Apa dolgozott…

“…olyan mint a halott: vinni kő.” Az ültetés fortélyai

A palántanevelés és a szántóföldi termesztés között minden bizonnyal az ültetés folyamata jelenti az átmenetet. Ez pedig a napokban aktuális feladatot jelent, hiszen a régi paprikatermesztők bölcsessége szerint Fagyosszentek elmúltával lehet hozzáfogni az érzékeny, zsenge növények kiültetéséhez. Pongrác, Szervác és Bonifác napja (azaz május 12; 13; és 14.) után tehát nagy valószínűséggel már nem következik…

„Szegedet a paprika helyezte földünk térképére”

A fenti mondást – mely egy amerikai magyar kereskedőtől származik – szinte mindig idézik, ha szó esik a szegedi paprika és a város fejlődésének összefüggéseiről. A Szeged Napja Ünnepségsorozat (2018. május 18-27.) alkalmából ebben a bejegyzésben a paprikatermesztés és a városiasodás összefüggéseiről ejtünk szót. A Vastag József-cikkekben megfogalmazott felhívás pedig továbbra is érvényes: Ha valaki…

Torokfájás, láz? 7 paprikamag csodatévő ereje

Esett már szó a paprika termesztéséről, dekoratív oldaláról és a kapszaicin áldásos hatásáról is. Most azonban lássuk, hogy miként használta a csípős paprikát orvosságként a 19. századi szegedi parasztság! Mivel az orvosok szolgáltatásai még a múlt század első felében sem voltak magától értetődőek, a régi parasztság számára egyértelmű volt, hogy saját gyógyíttatásáról gondoskodik. Pontosabban azért…

Böjtöljünk paprikával! A fűszer használata nagyböjt idején

A nagyböjt kifejezésről ma már talán legtöbbeknek egy szigorú fogyókúra jut eszébe, most azonban a kifejezés archaikus jelentését vizsgáljuk. A böjt – esetenként absztinenciával és egyéb megszorításokkal kombinálva – tulajdonképpen minden vallás hangsúlyos eleme. A Szeged környéki római katolikus parasztság, és általában a magyarság, a 20. század közepéig megtartotta a nagyböjtöt. Ez, akárcsak közös hitük, erős…

Óvodások, iskolások, látogatók, emlékek

Ezen a héten a szavak helyett alapvetően emlékek bemutatásával, képekkel készültem. Mivel 2018. a „Családok Éve” lesz, év elején jólesik visszanézni a korábbi időszak apróbb és nagyobb látogatóira. Bogi például még évekkel ezelőtt járt nálunk, azóta már iskolába jár. Hasonló korú gyerekek,akár teljes óvodáscsoportok is többször felkeresték már a Paprika Múzeumot. A képen látható csapat…

Paprikás hungarikumok. Fűszernövényünk és Magyarország

Mielőtt belefognánk a  hungarikumok részletes vizsgálatába, talán érdemes rámutatni, milyen szoros kapcsolat van a fűszerpaprika és a magyar önmeghatározás, identitástudat között. Így karácsony után talán még közeliek a gasztronómiai élmények, elsőként tehát a következő gondolattal kezdenék: Nemzeti ételeink java része bőven tartalmaz paprikát. Ott van például a halászlé, a töltött káposzta vagy a pörkölt, de…

A paprika útja és amerikai eredete. Haititől Szegedig I.

Annak ellenére, hogy a magyar konyha egyik legalapvetőbb kellékének tartják, a paprika amerikai növény. A kukoricával, dohánnyal, burgonyával együtt csak az Újvilág felfedezése után került Európába. Mivel az Amerika felfedezőjeként számontartott Kolumbusz Kristóf (Christophoro Colombo) éppen 525 éve – azaz 1492. december 5-én – kötött ki Hispaniola (Haiti) szigetén, a következő bejegyzésben emlékezzünk meg a…

Szentmihály II. A Lábdy- és a Szánthó-malom

Ebben a bejegyzésben a múlt héten elkezdett szentmihályi téma befejezését tervezem. Molnárné Szekeres Judit cikkének második szakasza következik: Bizonyára sokan emlékeznek Szögi Antalra és családjára, akik a Hűvös közben laktak egykor. Ők is foglalkoztak paprikakikészítéssel. Idős Szögi Antalné mindig azzal biztatta a panaszkodó, fiatal munkásokat, hogy „nézzétek lányok, én is dolgozok, és az enyémet egy csöppet…

Kitekintés Szentmihály felé. Kincsünk, a paprika

A fűszerpaprika szedési, feldolgozási időszakában talán illik Szeged és Röszke mellett egy másik, nagy paprikás múlttal rendelkező településről is megemlékezni. Annál is inkább, mert közelít a mezőgazdasági fordulópontnak is számító Szent Mihály napja, azaz szeptember 29. Álljon tehát itt egy összegzés a Szentmihály nevű faluról, Molnárné Szekeres Judit leírásának továbbításával, aki a Szentmihályi életutaknak is…

Kétféle halászlé. Szegedi és bajai verzió, sok paprikával

Szeged és a paprika kapcsolatát már számos alkalommal boncolgattam. A mai napon azonban a paprika csupán hozzávalóként szerepel, a bejegyzés témája a halászlé lesz. Annál is inkább, mert a XXI. Szegedi Nemzetközi Tiszai Halfesztivál a közelmúltban zajlott le. A halászlé ma is a magyar konyha egyik legalapvetőbb fogásának számít, egyetlen szakácskönyvből, egyetlen halászcsárda étlapjáról sem…

Mire elég 100 mm eső? Vízigény és paprikatermesztés.

Az eső kérdése természetesen minden más növény esetében is releváns, hiszen a megfelelő mennyiségű víz az élet alapfeltétele. Mivel azonban a szedési szezon és a közelmúltban lezajlott VI. Magyar Paprika Napja miatt is nagy figyelmet kapott most a növény, ezt a bejegyzést a növény vízigényeinek szenteljük.                100 mm…

Dohány és paprika összefüggései – másodszor

Az előző héten megkezdett téma – dohány- és paprikatermesztés összefüggései, magyarországi dohánytermesztés – folytatását a jelenlegi bejegyzésben tervezem. Magyarországra a növény és a dohányzás divatja a 16. században érkezett. A közvetítők a végvárak spanyol zsoldoskatonái, a törökök, a német és görög kereskedők voltak. A keleti, balkáni kapcsolat tehát ugyanúgy hangsúlyos, mint a paprika esetében. Míg…

A szegedi paprikások társadalma. Kufák és molnárok

A paprikatermelők társadalma, munkaszervezete még számos adattal bővíthető. Éppen ezért a jelenlegi bejegyzésben a múlt héten elkezdett téma további kifejtését tervezem. Az őrlés megjelenése előtt a termelő maga dolgozta fel a termést: füzérbe fűzte, hasította, szárította, törte a paprikát. A feldolgozás fejlődésével, a csípmentes őrlemény iránti igény megjelenésével, a termelés és feldolgozás részben szétvált. A…

Paprikás társadalom Szegeden és környékén

A paprikás társadalom, a szegedi paprikatermelés ősfészke Alsóváros és a Szegedtől délre és nyugatra eső fekete földek és barna homok: Röszke, Szentmihály, Hattyas, Gyálarét, Domaszék, Nagyszéksós települések újkori fellendülése az Alsóvárosról kitelepülő kertészettel, dohány- és paprikatermeléssel foglalkozó családoknak köszönhető. A szegedi paprikát a 19. század közepéig a családi parasztgazdaságok termesztették és dolgozták fel a maguk…

Paprikafajták kavalkádja: A Folklór, a Kalocsai m. 622 és a Szikra F1

A következő bejegyzésben kiemelek néhányat a paprikafajták közül, és az adott növények pontos, termelők által is hasznosítható bemutatására törekszem. Természetesen a teljesség igénye szóba sem jöhet, hiszen számtalan változatot és hibridet ismerünk. Éppen ezért a paprikafajták közül spontán választottam három képviselőt, csípős és csípősségmentes növényeket egyaránt.   Kezdjük talán az utóbbiakkal. Ma már szinte magától értetődőnek…

Kikészítés: hasítás és szárítás. A feldolgozás anno.

Napjainkban talán már természetesnek vesszük, hogy az őrölt paprika készen megvásárolható, a zöldség feldolgozását modern üzemek végzik. A 20. század közepéig azonban az őrleményig hosszú és fáradtságos út vezetett. Ebben a bejegyzésben a kikészítés bemutatására törekszem. Kikészítésnek nevezzük a szikkasztott füzérek feldolgozását, őrlésre való előkészítését, mely több munkafázisból állt: Hasítás, szárítás, törés, rostálás, melynek végeredménye,…

Palántanevelés és Orbán fenyegető alakja

A híres törött paprika előállításához a megfelelő palántanevelés az első lépés, amire kora tavasszal, március táján került sor. A következő munkafolyamat pedig az ültetés volt, amivel tanácsos volt megvárni május közepét, végét. Tehát éppen időben vagyunk ahhoz, hogy a paprikatermesztés első lépcsőit áttekintsük! Ebben a posztomban az archaikus módszert elevenítjük fel, és megismerkedünk Orbán és…

Kutatás és paprika. Néprajzi és orvostudományi eredmények.

Tudományos kutatás és fűszerpaprika. A két elem társítása talán szokatlannak tűnik, mégis kulturális értékeket, orvostudományi áttöréseket takar. A téma aktualitása, hogy Bálint Sándor néprajzkutató 1980-ban bekövetkezett halálának évfordulója május 10-én esedékes. A cikkben két példát szeretnék bemutatni a fűszerpaprika tudományos kutatás keretein belül történő megjelenéséről, először a bölcsészet-, másodszor pedig a természettudományok köréből. Kezdjük a…

Szeged Alsóváros Paprikaváros

Szeged Alsóváros Paprikaváros

Hogyan lett Szeged Alsóváros Paprikaváros? Szeged Alsóváros mindig is azon városrész volt, melyet magyar nemzetiségű lakosságáról, lakóinak szigorú, katolikus vallásáról és mezőgazdasági, paprikatermesztő tevékenységéről ismertünk. A városrész lakói a település peremén életek, így könnyen megközelíthették földjeiket, melyek a határban terültek el. Alsóváros építészeti jellegzetességei a napsugaras oromzatú parasztházak, melyek némelyike még ma is áll, emléket…