Szentmihály II. A Lábdy- és a Szánthó-malom

Ebben a bejegyzésben a múlt héten elkezdett szentmihályi téma befejezését tervezem. Molnárné Szekeres Judit cikkének második szakasza következik: Bizonyára sokan emlékeznek Szögi Antalra és családjára, akik a Hűvös közben laktak egykor. Ők is foglalkoztak paprikakikészítéssel. Idős Szögi Antalné mindig azzal biztatta a panaszkodó, fiatal munkásokat, hogy „nézzétek lányok, én is dolgozok, és az enyémet egy csöppet…

Kitekintés Szentmihály felé. Kincsünk, a paprika

A fűszerpaprika szedési, feldolgozási időszakában talán illik Szeged és Röszke mellett egy másik, nagy paprikás múlttal rendelkező településről is megemlékezni. Annál is inkább, mert közelít a mezőgazdasági fordulópontnak is számító Szent Mihály napja, azaz szeptember 29. Álljon tehát itt egy összegzés a Szentmihály nevű faluról, Molnárné Szekeres Judit leírásának továbbításával, aki a Szentmihályi életutaknak is…

Kétféle halászlé. Szegedi és bajai verzió, sok paprikával

Szeged és a paprika kapcsolatát már számos alkalommal boncolgattam. A mai napon azonban a paprika csupán hozzávalóként szerepel, a bejegyzés témája a halászlé lesz. Annál is inkább, mert a XXI. Szegedi Nemzetközi Tiszai Halfesztivál a közelmúltban zajlott le. A halászlé ma is a magyar konyha egyik legalapvetőbb fogásának számít, egyetlen szakácskönyvből, egyetlen halászcsárda étlapjáról sem…

Mire elég 100 mm eső? Vízigény és paprikatermesztés.

Az eső kérdése természetesen minden más növény esetében is releváns, hiszen a megfelelő mennyiségű víz az élet alapfeltétele. Mivel azonban a szedési szezon és a közelmúltban lezajlott VI. Magyar Paprika Napja miatt is nagy figyelmet kapott most a növény, ezt a bejegyzést a növény vízigényeinek szenteljük.                100 mm…

Dohány és paprika összefüggései – másodszor

Az előző héten megkezdett téma – dohány- és paprikatermesztés összefüggései, magyarországi dohánytermesztés – folytatását a jelenlegi bejegyzésben tervezem. Magyarországra a növény és a dohányzás divatja a 16. században érkezett. A közvetítők a végvárak spanyol zsoldoskatonái, a törökök, a német és görög kereskedők voltak. A keleti, balkáni kapcsolat tehát ugyanúgy hangsúlyos, mint a paprika esetében. Míg…

A szegedi paprikások társadalma. Kufák és molnárok

A paprikatermelők társadalma, munkaszervezete még számos adattal bővíthető. Éppen ezért a jelenlegi bejegyzésben a múlt héten elkezdett téma további kifejtését tervezem. Az őrlés megjelenése előtt a termelő maga dolgozta fel a termést: füzérbe fűzte, hasította, szárította, törte a paprikát. A feldolgozás fejlődésével, a csípmentes őrlemény iránti igény megjelenésével, a termelés és feldolgozás részben szétvált. A…

Paprikás társadalom Szegeden és környékén

A paprikás társadalom, a szegedi paprikatermelés ősfészke Alsóváros és a Szegedtől délre és nyugatra eső fekete földek és barna homok: Röszke, Szentmihály, Hattyas, Gyálarét, Domaszék, Nagyszéksós települések újkori fellendülése az Alsóvárosról kitelepülő kertészettel, dohány- és paprikatermeléssel foglalkozó családoknak köszönhető. A szegedi paprikát a 19. század közepéig a családi parasztgazdaságok termesztették és dolgozták fel a maguk…

Paprikafajták kavalkádja: A Folklór, a Kalocsai m. 622 és a Szikra F1

A következő bejegyzésben kiemelek néhányat a paprikafajták közül, és az adott növények pontos, termelők által is hasznosítható bemutatására törekszem. Természetesen a teljesség igénye szóba sem jöhet, hiszen számtalan változatot és hibridet ismerünk. Éppen ezért a paprikafajták közül spontán választottam három képviselőt, csípős és csípősségmentes növényeket egyaránt.   Kezdjük talán az utóbbiakkal. Ma már szinte magától értetődőnek…

Kikészítés: hasítás és szárítás. A feldolgozás anno.

Napjainkban talán már természetesnek vesszük, hogy az őrölt paprika készen megvásárolható, a zöldség feldolgozását modern üzemek végzik. A 20. század közepéig azonban az őrleményig hosszú és fáradtságos út vezetett. Ebben a bejegyzésben a kikészítés bemutatására törekszem. Kikészítésnek nevezzük a szikkasztott füzérek feldolgozását, őrlésre való előkészítését, mely több munkafázisból állt: Hasítás, szárítás, törés, rostálás, melynek végeredménye,…

Palántanevelés és Orbán fenyegető alakja

A híres törött paprika előállításához a megfelelő palántanevelés az első lépés, amire kora tavasszal, március táján került sor. A következő munkafolyamat pedig az ültetés volt, amivel tanácsos volt megvárni május közepét, végét. Tehát éppen időben vagyunk ahhoz, hogy a paprikatermesztés első lépcsőit áttekintsük! Ebben a posztomban az archaikus módszert elevenítjük fel, és megismerkedünk Orbán és…