Történetek a Pesti paprikából. Rádiókabaré-sorozat, 1958.

A Magyar Rádió 1958-ban nagy sikerű kabarésorozatot sugárzott, melynek Pesti paprika volt a címe. A humoros szövegek a ’paprika’ és a ’fűszer’ kifejezéseknek egészen új értelmet adnak. A kabaréest konferansziéja szerint a pesti paprika régebbi fűszer a szegedi paprikánál, egyidős a pesti polgárral. Termőtalaja az aszfalt, de megterem a bérházak lakásaiban, a hivatalok aktaporos szobáiban és a kávéházak cigarettafüstös levegőjében. A pesti paprika a világ legszívósabb növénye, nem pusztítja el tűzvész, árvíz, földrengés, háború sem. A pesti paprika egyebekben sokban hasonlít a szegedi paprikához, de míg a szegedi paprikát az ÉTEL, a pesti paprikát az ÉLET ízesítésére használják. A Pesti Paprikából vett kabaréjelenetek a nagyvárosi mindennapok humoros oldalát mutatják be, nem egyszer rendszer-kritikusan.

Pesti paprika IX. Az emigráns

Írta: FEJÉR ISTVÁN és KÁLLAI ISTVÁN
Szín: Üres terem, benne néhány láda. Hátul gépzúgás, majd sziréna, a gépek zaja elcsendesül.

JACK (belép): Halló, Dick, gyere, ülj ide mellém, erre a ládára, ebédeljünk együtt. (Leül. Belép hátul a Magyar.)
DICK (leül): Oké, Jackie. Te, nézd! Az az új fiú, az a magyar, idejön hozzánk, úgy látom, keres valamit. Halló, boy, mit keresel?
MAGYAR (közelebb lép hozzájuk): Akar megenni enyém ebéd, keresni ebédlő.
JACK: Haha, ebédlő! Csuda pofa vagy. Mit szólsz hozzá, Dick, milyen humora van? – Na, ülj ide mellénk. Csuda pofa!
DICK: Sajnos nem tudom eléggé élvezni a humorát. Három nap óta úgy fáj a fogam, hogy majd megőrülök.
MAGYAR: Fáj foga? Kartárs, kell menni Esztékába. (Mutatja a húzást.)
DICK: Hová?
MAGYAR: Esztékába, hol fogorvos kidobni ingyen.
DICK: Ahá. Ingyen! Orvos, ingyen? Csak úgy ingyen. Hehehe.
MAGYAR: Az a nő, aki ott ül, miért dolgozza?
JACK: Hogy pénzt keressen.
MAGYAR: De nagyon megvan már neki kövérsége. Fog neki nemsokára bébi. Miért még mindig dolgozni?
JACK: Nem értem. Hát mit csináljon?
MAGYAR: Miért nem veszi szülési szabadság?
JACK: Hahaha. Óriási! Micsoda humora van! Még hogy szülési szabadság. (Nevet.) Talán menjen szanatóriumba szülni?
MAGYAR: Persze.
JACK: Te, Dick, ez nem is olyan jó pofa, ennek agyára ment az otthoni elnyomás.

Gyors függöny

The post Pesti paprika IX. Az emigráns és az otthoni elnyomás. appeared first on PaprikaMolnár.

Történetek a Pesti paprikából. Rádiókabaré-sorozat, 1958.

A Magyar Rádió 1958-ban nagy sikerű kabarésorozatot sugárzott, melynek Pesti paprika volt a címe. A humoros szövegek a ’paprika’ és a ’fűszer’ kifejezéseknek egészen új értelmet adnak. A kabaréest konferansziéja szerint a pesti paprika régebbi fűszer a szegedi paprikánál, egyidős a pesti polgárral. Termőtalaja az aszfalt, de megterem a bérházak lakásaiban, a hivatalok aktaporos szobáiban és a kávéházak cigarettafüstös levegőjében. A pesti paprika a világ legszívósabb növénye, nem pusztítja el tűzvész, árvíz, földrengés, háború sem. A pesti paprika egyebekben sokban hasonlít a szegedi paprikához, de míg a szegedi paprikát az ÉTEL, a pesti paprikát az ÉLET ízesítésére használják. A Pesti Paprikából vett kabaréjelenetek a nagyvárosi mindennapok humoros oldalát mutatják be, nem egyszer rendszer-kritikusan.

Pesti paprika VII: Egyet jobbra, egyet balra, belépni!

Konferanszié:

Kitörő örömmel fogadták riporterünk azon javaslatát, hogy egy tánciskolából készít „Frissen vázolva” riportot. Viharos rock and roll-ra voltunk elkészülve, és ezért nem csak munkatársunk vett be idegcsillapítót, de még a töltőtollba is beletömködtünk egy stamperli brómot. Legnagyobb csodálkozásunkra az izgalmas rock and roll helyett egy szenvedélyes tangó tanítása folyt ebben a tánciskolában.

Tánciskola

TÁNCTANÁR (ütemesen tapsol): Egyet jobbra, egyet balra, belépni! Egyet jobbra, egyet balra, belépni! (Tapsol, a zene elhallgat.) Még mindig nem egészen jó! Az oldallépések jobbra és balra már egész jól mennek, de a belépés még mindig nem elég határozott, nem elég kecses. Még egyszer gyakoroljuk! Zene! (A zongora újra kezdi.) Most! Egyet jobbra, egyet balra, belépni!

KONFERANSZIÉ: Bocsánat, kedves mester, hogy megzavarom. Szeretném megkérdezni, milyen tánc ez?

TÁNCTANÁR: Ez, kérem, a karrier-tangó. Egyet jobbra, egyet balra, belépni!

Gyors függöny

The post Pesti paprika VII. Egyet jobbra, egyet balra, belépni! appeared first on PaprikaMolnár.

A Pesti paprika történetei. Rádiókabaré-sorozta, 1958.

A Magyar Rádió 1958-ban nagy sikerű kabarésorozatot sugárzott, melynek Pesti paprika volt a címe. A humoros szövegek a ’paprika’ és a ’fűszer’ kifejezéseknek egészen új értelmet adnak. A kabaréest konferansziéja szerint a pesti paprika régebbi fűszer a szegedi paprikánál, egyidős a pesti polgárral. Termőtalaja az aszfalt, de megterem a bérházak lakásaiban, a hivatalok aktaporos szobáiban és a kávéházak cigarettafüstös levegőjében. A pesti paprika a világ legszívósabb növénye, nem pusztítja el tűzvész, árvíz, földrengés, háború sem. A pesti paprika egyebekben sokban hasonlít a szegedi paprikához, de míg a szegedi paprikát az ÉTEL, a pesti paprikát az ÉLET ízesítésére használják. A Pesti Paprikából vett kabaréjelenetek a nagyvárosi mindennapok humoros oldalát mutatják be, nem egyszer rendszer-kritikusan.

Bevezető konferansz. Utasok, vendégek, családtagok és a forradalmi kritika

Jóestét kívánok, kedves közönség. Majdnem elkéstem. Autóbuszon jöttem ugyanis, ahol egy nagyszerű újítás úgy lekötötte a figyelmemet, hogy két megállóval túl utaztam a célon.

Az autóbuszon kifüggesztett „Mi, utasok” című vicclapot olvasgattam. A valóban szellemesen, de határozottan tendenciózusan szerkesztett lapból megtudtam, hogy a közlekedési vállalat szempontjából mi, utasok vagyunk minden jónak elrontói, minden hiba forrásai, mi vagyunk a métely és konkoly, mi vagyunk a fegyelmezetlenek, a gorombák, a hülyék.

Szerintem igaza van az autóbuszüzemnek, mert ha nem lennének utasok, tökéletes boldogság és nyugalom költözhetnek autóbuszék berkeibe. Nem lenne tolongás, potyautas, gorombáskodás. A kalauzok minden lelki ingadozás nélkül csengethetnék el a kocsit, sőt teljesülhetne szívük vágya, és meg se kellene állniok a megállóhelyeken.

A kezdeményezés valóban követésre méltó. A kritikának egy új válfaja született meg. Eddig csak alulról és felülről jövő kritikát ismertünk, és most íme, megszületett az új: – (ne tessék haragudni, de egyelőre még túl komplikált az elnevezése) – annak a kritikája ahhoz, akiért van.

Csupa merő mulatság lesz az életünk, ha ez az újfajta kritikai mód elterjed. A vendéglátóipari vállalatok kiadnak majd egy vicclapot „Pfuj, vendég!” címen. Olvasható lesz benne egy illusztrált cikk a sör után ordítozó vendégről, holott nyilvánvaló, hogy a sörhiányt éppen ő, a sörivó okozza. Most egy ügyes rajz következnék, amely azt a pillanatot ábrázolja, amikor a vendég – ez az undorító, csak a hasának élő, falánk szibarita – kéjesen locsolja a pörköltszafttal a hófehér abroszt.

Ez a humoros kritikai módszer bizonyára megváltoztatja majd a szülők és gyermekek viszonyát is, hiszen nyilvánvaló, hogy nincsen messze az az idő, amikor a gyerekek is kiadnak egy-egy családon belüli vicclapot a szülők megnevelésére „Smucig a fater” vagy „Anyám nem tűri az alulról jövő kritikát” címen. 

The post Pesti paprika VI. Az út folytatódik, de az utasokkal baj van appeared first on PaprikaMolnár.

A Magyar Rádió 1958-ban nagy sikerű kabaré-sorozatot sugárzott, melynek a címe Pesti paprika volt. A humoros szövegek a ’paprika’ és a ’fűszer’ kifejezéseknek egészen új értelmet adnak. A kabaré-est konferansziéja szerint a pesti paprika régebbi fűszer a szegedi paprikánál, egyidős a pesti polgárral.Termőtalaja az aszfalt, de megterem a bérházak lakásaiban, a hivatalok aktaporos szobáiban és a kávéházak cigarettafüstös levegőjében. A pesti paprika a világ legszívósabb növénye, nem pusztítja el tűzvész, árvíz, földrengés, háború sem.A pesti paprika egyebekben sokban hasonlít a szegedi paprikához, de míg a szegedi paprikát az ÉTEL, a pesti paprikát az ÉLET ízesítésére használják. A Pesti Paprika kabaréjelenetei a nagyvárosi mindennapok humoros oldalát mutatják be, nem egyszer rendszer-kritikusan…Lássuk, hol gyökerezik a csodamag!

A most következő történet címe: Béralap, melyben az éppen elültetett csodamag egy pillanat alatt fejlődik fává. De ne szaladjunk ennyire előre! Az események kezdetén Vancák Úr, egy rossz körülmények között élő, ám zseniális képességű feltaláló, állásért és szerény jövedelemért folyamodik az Igazgatóhoz. Utóbbit lenyűgözi Vancák találmánya, a növények azonnali fejlődését elősegítő oldat. Mégsem tudja azt alkalmazni, hiszen Vancák fizetésére nincs béralap, per pillanat nincs felvétel az intézménybe.

 Béralap

Szín: Igazgatói iroda. Íróasztal, székkel. Tárgyaló asztal két fotőjjel, könyvszekrény stb.

VANCÁK (belép): Jónapot…Vancák Ede többszörös újító vagyok.Bemutatom találmányomat. Íme, egy kis magocska (mutatja), amely természetesen korlátlan mennyiségben található. Beledugom ide a padló repedésébe… Úgy, ni! Most meglocsolom e kis üvegcse tartalmával, a Vancákonollal! Most tessék figyelni!…

IGAZGATÓ: Te nagy ég! Nő, nő! Nézze, már szára is van. Esküszöm, fa nő ki a padlóból. Milyen gyorsan nő! Már eléri a plafont. Jaj, jaj áttöri! Óriási!! Micsoda hatalmas fa! És pillanatok alatt! És milyen fa?!….Dió! Zseniális! És mibe kerül egy üveg ilyen izé?…

VANCÁK: Egy forint! De ez akkora erdő előállítására elegendő, mint a Bakony – mielőtt elkezdték irtani!…

IGAZGATÓ (sírva): Uram…ön…ön…megmentett engem…megmentette a hazai ipart, áldani fogják a fogyasztók. Milliárdokat…milliárdokat takarít meg az államnak!…Uram, én önt homlokon fogom csókolni, de előbb megkérdem, mik az anyagi igényei?…

VANCÁK: Szerény vagyok, uram! Állás kellene. Havi 1500.

IGAZGATÓ (kis szünet után): Akkor…nem aktuális a dolog!…

VANCÁK: De…hát miért?…

IGAZGATÓ: Sajnos, nincs rá béralap!…

A Pesti paprika csípős közlendője tehát a következő: Mi, magyarok, grandiózus ötleteinkre igazán büszkék lehetünk, a kivitelezés terén azonban még van mit tanulnunk. A nehézkes, bürokratikus felfogás, hosszú távú gondolkodásra való képtelenség miatt nem egy híres találmánytól estünk már el. Az újítás sokszor inkább külföldön realizálódott, idegen országok termékeny talajára hullott a csodamag.

 A Pesti paprika a Röszkei Paprika Múzeum gyűjteményének egy igazi gyöngyszeme. Kivételes szerencse, hogy ráakadtunk, hiszen a ’paprika’ szó rendkívül kreatív értelmezésére világít rá. Ahogy a bevezetőjében olvashatjuk, az élet fűszerezésére szolgál.

És hogy tovább fűszerezzük a történetet: a PaprikaMolnár udvarán készítettük ezt a fotót néhány éve. Csoda történt: az aszfalton kinőtt a paprika. 

Maga a csoda: a paprika termőtalaja itt az aszfalt. Fotót készítette: Molnár Anita. Helyszín: PaprikaMolnár udvara.

The post Pesti paprika II: Csodamag és béralap appeared first on PaprikaMolnár.