65 év a piacon

A Délmagyarország 1942. április 5-i száma a régi szegedi valóságot idézi. Hát még, ha elolvassuk a Roza néni, a legrégibb szegedi paprikakofa nyugalomba vonul című cikket, ami egyenesen a múlt múltjába vezet. Az alcím is ezt sugallja: Emlékezés a 70 év előtti Szegedről.

„Azelőtt, ha idegen jött Szegedre, el nem mulasztotta volna meglátogatni a Széchenyi-téri paprikapiacot. A szegedi őrölt paprika múltjával egyidős ez a városház melletti paprikapiac. Hét évvel ezelőtt a monopóliumot megelőzően még színdúsabb volt ez a piac, embernagyságu piros zsákokban árulták itt a paprikát és a kofaasszonyságok körül ugy sorakoztak a paprikás zsákok, mint a gárdisták. A monopólium eltüntette a piacról a paprikás zsákokat, csakis kimért és plombázott zacskókban szabad árusítani a szegedi specialitást.

Most csendben különös jubileum megünneplésére készülnek a szegedi paprikapiacon. Itt árul Hajdu Balázsné, aki az idén augusztusban tölti be a 82-ik életévét. De nem ez a születésnap ad okot a jubilálásra, hanem az a kivételes körülmény, hogy Hajdu Balázsné megszakítás nélkül egyfolytában már 65 esztendeje árul a Széchenyi-téri paprikapiacon.

Hires-neves asszony Hajdu Balázsné, vagy ahogy jobban ismerik, a Roza néni, mert leánynevén Csányi Rozálnak hívják. A külföldön is jól ismerik, még Amerikában is. Vele történt meg az alábbi eset, amely Hajdu néni népszerűségé mellett, a magyar posta pontosságát is dicséri.”

Levél Clevelandből. Címzett: A paprikakofa

Valószínűleg nem sok paprikakofa dicsekedhet újvilági küldeményekkel, Roza néni azonban hosszú, piaci évei alatt sokat dolgot élt meg.

„A tengerentúlról, Clevelandből küldtek egy levelet Magyarországra; Csak ennyi volt rajta mindössze a címzés, ákom-bákom betűkkel: Roza néninek, Paprikapiac, Magyarország.

A magyar posta világhíres pontosságáról és megbízhatóságáról. A hiányos adresszálásu levél Budapestre került, a főpostára. Itt úgv okoskodtak, hogy paprikakofa csak Szegeden és Kalocsán lehet, ez a két hely a paprika igazi hazája. Először Szegedre irányították Pestről a levelet és itt már könnyű volt megtalálni Roza nénit, hisz az egész város ismeri. A levélben egy Szegeden járt amerikás magyar rendelt pár kiló paprikát.

– Tizenhat esztendős alig múltam, amikor már árusítottam a szegedi paprikát – mondja nekünk Hajdu Balázsné a piacon. Régen még nem itt volt a paprikapiac, hanem pár méterrel arrébb, amott, ahol most a Népbank-palota áll. Tizennyolcan voltunk egy sorban és úgy virítottak a piros paprikás zsákok, hogy öröm volt nézni. Az volt ám a híres paprikás piac…”

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Sajtó annó II. Visszavonul a legrégibb szegedi paprikakofa appeared first on PaprikaMolnár.

A halebéd titka a részletekben rejlik

A magyar halászat könyve a halfőzés leírását a halászok életmódjának bemutatásával kezdi:

„Halászaton, úgy a bokorban járó, mint a kishalász is, kizárólag hallal él; otthonról csak kenyeret, hagymát, sót és paprikát viszen, külön hófehérre mosott vászonkendőbe – népiesen „tarisznyába-való” – vagy vászontarisznyába kötve; a többi a halász-szerencse dolga.

Ilyenkor kétféle készítési mód járja: a „halászlé” – sok helyen „halpaprikás” – és a nyárson sült hal. Igen természetes, hogy a bogrács sohasem hiányzik. Azt hinné valaki, hogy ez nagyon egyszerű dolog: tüzet rakni s vagy megfőzni, vagy megsütni a halat; és avval vége.

Jaj, de a közönséges sütés-főzés és a halász sütése-főzése közt van akkora különbség, mint a reggeli csöndes mise és a fényes nagy mise között: „nem elég ahhoz a tudomány, ész kell ahhoz!”

Legelőször is tudni kell a víz tulajdonságát; azután az alkalmatos halnak az arányát, azután a megtisztítást, azután a darabolást, az egyforma megszíjjalást, azután a só mennyiségét, azután a hagymáét, paprikáét – hát még a tűz igazgatását, a sodrást – mert kavarni a világért sem szabad; s mindennek az azután-osztánnak a legfőbbjét: hogy mikor van készen az a halászlé, – miről lehet ezt megtudni?

A jó halász-szakácsnak parthosszában hire van s a halászlé jóságáért versenyez folyómenti falu, város; mindenik a magáét mondja „világhírűnek.”

„Nagy sor az, tekintetes uram!” mondta nekem nem egy híres halászszakács.”

A kép forrása: A magyar halászat könyve

Sok kecsege, elég ponty és egy kevés harcsa. Ez az igazi halebéd

„Abban az egyben megegyeznek Tisza-Duna halászai, hogy a legjobb összeállítás – ha halászléről van szó – ez: sok kecsege, elég ponty és egy kevés harcsa.

De már a többiben roppant eltérők. Az igazi szegedinek olyan sűrű, piros a leve, mint a legdühösebb bikának a vére s jaj annak a külföldinek, paprikához nem szokott idegennek, a ki csak meg is érinti az ajakát vele: azt hiszi, hogy a pokol örök tüze sütötte meg – ha pedig nyelt belőle, akkor földhöz vágja a köhögés, azután korsószámra önti magába a vizet, hogy azt a purgatóriumot eloltsa.
A balatonmelléki rengeteg hagymát használ, ritkára csinálja a levet s minthogy kecsegéje nincs, dévérkeszeget is aprít bele; csak módjával paprikáz.

A Komárom tájáról való a jól megválogatott, sok halra veti a súlyt s körülbelől leginkább találja el a hagymát és paprikát, természetesen ezt is csak „igaz magyar ember szájaize szerint”; mert a leghiresebb komáromi halász még is csak azon mulatott legjobban, hogy „a nímet fújja, fújja – már meg is aludt a zsír s még is csak fújja, mer hát azt hiszi az istenadta, hogy forró, pedig csak paprikás.”…

A legszebb az, hogy a szabadban a mikor a szakács „megjelentette” a bokor fejének, hogy tálalva van – mindig a gyepen, akkor az öreg körülnéz s ha magaszőrű ember van közelében, megüzeni az ifjabb legénynyel, hogy „legyen része benne”, ha pedig úri ember, akkor az üzenet az, hogy „ha nem vetné meg szegénységünket, szívesen látjuk egy kanál jó halászlére.”

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

A kiemelt kép forrása: Fortepan, Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, Történeti Fényképek Gyűjteménye_132262

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Az eredeti halebéd. Sok kecsege, elég ponty, kevés harcsa appeared first on PaprikaMolnár.