Paprikás hal vagy halpaprikás?

A jó halászlé finom hallal és tüzes, szegedi fűszerpaprikával készül, ezt a megállapítást minden szakács tiszteletben tartja. Ahogy mi is, ezért vagyunk a Halfesztivál rendszeres látogatói. Tavaly például még a Kossuth Rádiónak is adtunk interjút, és A szögedi paprika egy példányát paprikafüzérrel együtt helyeztük el az országjáró kincsesládában. A könyv egy kínai forgatócsoport figyelmét is felkeltette. Idén nekik segítettünk a Once Upon a Bite címmel tervezett Netflix-sorozatban megjeleníteni a szegedi paprikát.

A paprika tehát a legfontosabb hozzávaló a szegedi, a bajai és a balatoni halászlében is. Lehet, hogy még a halnál is fontosabb? Tömörkény szóhasználata, a paprikás hal, valami ilyesmit sugall. A Pesti Hírlap 210. számában,1910. szeptember 3-án meggyőzően érvel a paprikás hal kifejezés és a magyaros étel igazi természete mellett:

„…Ma úgy hívják, hogy halpaprikás. Megkockáztattam azt a kijelentést, hogy ezt az ételt ugyanígy semmiféle halász nem nevezi annak, mert a neve nem halpaprikás, hanem paprikás hal. Mondván, hogy az ecetes halat nem nevezi senki sem halecetesnek.”

„…a szájhagyomány is így mondja, így mondják öreg halászok…”

„A paprikás ételek nem olyan régi dolgok, mint ahogy azt a mostani nagy elterjedtségükből gondolni lehetne. Hiszen húsz év előtt még Bécsben is a sótartó másik felében nem paprika volt, hanem törött bors.

1748-ban Franyó Rajmond piarista plébános pro Paprika 4 krajcárt adott ki, tíz év múlva Tapolcsányi Gergely rektor paprika palántákért 6 krajcárt és 39 krajcár ára paprikát vásárolt konvencióba a cselédségnek. Mifelénk ez az idő lehetett a kezdete annak, amikor az úri rendek illő leereszkedéssel megtisztelvén a szolgák főztjét, látták, hogy az jó volna. Hal tömérdek volt abban az időben, azt is főzték paprikásan s lett a neve paprikás hal. S csak a német fordította ezt aztán később halpaprikásra, úgyis szokásában lévén az istenadtának, hogy ebben az országban mindent fölforgasson.

Nem magam találtam ki: a szájhagyomány is így mondja, így mondják öreg halászok, akiknek a családjában öröklődik a mesterség. Így mondja az ipám is, aki hetvenhét éves s az apja halászati nagybérlő volt a harmincas-negyvenes években a Tiszán.

A halásztanyákon sok munkás dolgozott, halászok, halhasítók, sózók, kötözők, emberek, asszonyok, leányok, legények. Részükre egész nap főtt a bográcsokban a hal, az volt a legolcsóbb reggeli, ebéd, vacsora. De – mondja az ipám, kutakodván emlékeiben – ha akár tíz bográcsban főztek is egyszerre, az sohasem volt halpaprikás, hanem mindig csak paprikás hal.”

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post A XXVI. Halfesztivál, Tömörkény és a paprikás hal appeared first on PaprikaMolnár.

Az idei termésértékelés. Egy megpróbáltatásokkal teli szezon

Az idei év mindannyiunkat próbára tett, ráadásul az időjárás sem kedvezett a fűszerpaprikásoknak. A téli-tavaszi csapadékmentes időjárás után időben vetettünk-ültettünk, de a júniusi, csaknem egy hónapon át kitartó, hideg esők miatt nem fejlődtek a bokrok, lebetegedtek a növények, a június végi tömeges virágzás elmaradt.

Ahogy folytatódott a nyár, a júliusi és augusztusi időjárás szerencsére jót tett a paprikának: Nem szélsőségre hajló, nem túl meleg, de kellemesen napfényes nyarunk és kevéssé napfényes szeptemberünk volt, rengeteg izgalommal, hogy egyáltalán lesz-e paprika. A szeptember második felében megkezdett szedés beigazolta a várakozásokat. A rengeteg növényápolás és növényvédelem után 50% alatti a termés, a termelők csalódottak, a feldolgozók katasztrofálisnak ítélik a paprikát. Robbantak a nyers fűszerpaprika-árak, a kézimunka bérszínvonaláról nem is beszélve.

Szerencsére azonban egy pozitív változásról is beszámolhatunk. Amiben biztosan jobb a termés a tavalyihoz képest, az az első szedések piros festéktartalma. Magasabb, mint a tavalyi első paprikahüvelyeké. A tavalyihoz hasonló októberi meleg, napfényes időjárás nem ismétlődött meg az idén, a második szedések nem tudtak teljesen bepirosodni, az idő telik, megyünk bele az őszbe, ködös, hideg, esős napok jönnek, zár hamarosan a paprikaszárító!

Eredmények más területen

Az igencsak nyomasztóra sikeredett termésértékelés után azonban néhány jó hírt is szeretnénk Önökkel megosztani. Bár a paprika kevés, és feldolgozása rengeteg nehézséggel jár, az élet mégsem állhat meg. Webáruházunkban már rendelhetőek az új termékek, elkészültek legfrissebb őrleményeink. A csupán néhány napja csomagolt édes és csípős törött paprikát most érdemes beszerezni. A friss, aromás paprikaőrlemény száraz, hűvös helyen tárolva még sokáig eláll, és igazi zamatot ad kedvenc gulyásunknak, pörköltünknek vagy töltött paprikánknak!

Ahogy tőlünk megszokhatták, nemcsak gasztronómiai, hanem kulturális téren is igyekeztünk szorgalmasak lenni. Molnár Anita „A szögedi paprika” című könyve folyamatosan készül, remélhetőleg jövőre már nem csak itt a blogon, nyomtatott formában is hozzáférhetőek lesznek paprikatörténelmünk fejezetei.

The post Termésértékelés, 2020! Az idei szezon tapasztalatai appeared first on PaprikaMolnár.