Az Amerika felfedezőjeként számon tartott Kolumbusz Kristóf (Cristoforo Colombo) genovai születésű hajós volt, aki végül spanyol színekben indult el útjára. Három karavellájával 1492. augusztus 3-án vágott neki az Atlanti-óceánnak. Sokáig hiába várt admirálisi kinevezéséhez azonban április 30-án jutott hozzá, erre az évfordulóra tehát éppen most emlékezünk.

Kolumbusz Kristóf

Kolumbusz életéről, kalandos hajóútjáról és a 15. század végi Európa kereskedelmi nehézségeiről egy alkalommal már beszámoltunk. Most lássuk, hogyan jelent meg a növény Európában, és hódította meg az Óvilág gasztronómiáját is.

Az amerikai kontinens egy korai ábrázolása

A paprika tulajdonképpen már az első hajókkal megérkezett. Kolumbusz orvosa, az előbb már említett Dr Chanca hozta be a növény magját, és innen spanyol és portugál kereskedők révén jutott el Európa többi részébe – elsősorban a Balkánra és a Kárpát-medencébe – majd Afrikába és Ázsiába. Kezdetben dísznövényként használták, majd amikor rájöttek, hogy a termése nem mérgező, hanem kiválóan használható húsok fűszerezésére, a paprika szédületes karriert futott be: számos változata, felhasználási módja alakult ki, és az indiai, thai, kínai és a magyar konyha alapvető fűszerévé vált.

Magyarországra feltehetően a Balkánon keresztül, török közvetítéssel került: a bors rokonaként ismerték, erre utalnak a törökbors, indiai bors, és az erdélyi pogánybors el-nevezések. A 16. században a cserépbe ültetett paprikanövény még főúri kerteket díszített, említést tesz róla például Széchy Margit, Zrínyi Ilona nevelőanyja is. Mint borsot helyettesítő fűszer, a 17. század végétől terjedt el, de kezdetben csak a népi konyha ismerte. Termesztési ismereteit valószínűleg bolgár kertészek hozták be a Bácskába, majd onnan Szegedre. Elterjedése széles körben köszönhető annak, hogy úgy tudták róla: jótékonyan hat az emésztésre és hatásos ellenszere a maláriának. Lehetséges, hogy a gyógyászatban is járatos szeged-alsóvárosi ferencesek füves kertjében is ott volt a paprikanövény.

A paprika a délszláv papar (bors) szó kicsinyítő képzős változata. A 18. sz. első felében bukkant fel, de sokáig használatban maradtak a tájszavak is, a pirosbors, vörösbors, pfeferóni és pipárka.

A paprika mára a világ egyik alapvető fűszerévé vált

Itt Röszkén sajátos magyarázatot találtak ki a paprika nevének eredetére. Állítólag a papok, amikor példát mutatva, elöl jártak a paprikaevésben, igencsak könnyeztek, azaz a növény papríkató.

A növény, amit Dr Chanca még különlegességként hozott magával, mára a világon már mindenhol megtalálható, és a bors mellett legalapvetőbb fűszerünkké vált. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az éttermek, konyhák háromféle ízesítési lehetőségre mindig felkészültek: az asztalon mindig van só, bors és paprika.

The post A paprika kalandos útja. Dr Chanca titokzatos szállítmánya appeared first on PaprikaMolnár.

Mivel az Amerika felfedezőjeként számontartott Kolumbusz Kristóf (Christophoro Colombo) éppen 525 éve – azaz 1492. december 5-én – kötött ki Hispaniola (Haiti) szigetén, a következő bejegyzésben emlékezzünk meg a növény amerikai eredetéről és európai elterjedéséről.

Kolumbusz genovai születésű hajós volt, aki végül spanyol színekben indult el útjára. Állítólag már gyermekkorában elhatározta, hogy rangot és vagyont szerez (édesapja takács volt), és a kor igényeinek megfelelően a tengeri kereskedelemből remélt meggazdagodni. Tudni kell, hogy a 15. századi Európa luxuscikkei (például fűszerek, kelmék) Kolumbusz indulása előtt, a 15. század második felében egyre nehezebben voltak hozzáférhetők. Ezeket a termékeket rendszerint spanyol, portugál, vagy holland hajósok szerezték be, átkeltek a Boszporusz, vagy a Dardanellák nevezetű tengerszorosokon, és így jutottak el az áruért Indiába, Kínába. A 15. században azonban a török hadsereg elzárta ezeket az átkelési pontokat, ezért szükségessé vált egy új útvonal felfedezése Keletre. Úgy gondolta – igazán forradalmi ötletként – hogy ezt Nyugatra hajózva fogja megtenni, arra az elképzelésre támaszkodva, hogy a föld gömb alakú.

Ez a feltételezés egy Toscanelli nevű tudóstól, csillagásztól származott, és az 1470-es években még ugyancsak eretnek gondolatnak számított, nem aratott nagy sikert. Kolumbuszt éppen ezért el is utasították, mikor először Portugál János király támogatását próbálta megszerezni. Utána kezdett próbálkozni Aragóniai Ferdinánd és Kasztíliai Izabella spanyol királyi párral, akik – több év várakozás után – úgy döntöttek, támogatják Kolumbusz útját, és természetesen busás hasznot reméltek. Így indulhatott el Kolumbusz három karavellával, és kötött ki végül 1492-ben Haiti szigetén, abban a hitben, hogy Indiában van. Élete során többször visszatért még, de feltételezése nem változott, haláláig azt hitte, hogy Ázsiába jutott el. Felfedezésével megindította Amerika gyarmatosítását, és a két kontinens kultúrájának keveredését.

Bár kulturális cseréről beszélünk, Európa voltaképpen leigázta Amerikát, annyira, hogy eredeti civilizációiból mára szinte semmi sem maradt. Az őslakosok millióit végezték ki, vagy vetették rabszolgasorba, még többekkel végeztek a tengerészek által behurcolt betegségek. Ezzel együtt Európa és Amerika kölcsönös hatást gyakorolt egymásra, nagyban változott például a két kontinens étkezési kultúrája.

The post A paprika útja és amerikai eredete. Haititől Szegedig I. appeared first on PaprikaMolnár.