Csabai vastagkolbász

A csabai vastagkolbász története tulajdonképpen a paprika felbukkanásával kezdődik. Csaba városának hentesei már a 18. században is különleges recepteket ismerő, komoly szakemberek voltak. A húsok fűszerezésére használt borshoz azonban nem tudtak hozzájutni az 1809-es angol háborús blokád miatt. Ekkor kezdték a bors helyettesítésére – mint sok más helyzetben is – a helyi termesztésű erős paprikát használni. Így álltak össze a csabai kolbász receptjének legalapvetőbb összetevői, melynek különféle változatait ma is elsősorban az édes és csípős paprika aránya határozza meg. Békés vármegye 1936-os monográfiája már említi, hogy a város hírnevét fejlett húsfeldolgozó iparának köszönheti.

Elkészítése során a vegyes sertéshúst 6-8 mm-esre darálják, majd összegyúrják a fűszerekkel. A masszát sertés vagy marhabélbe töltik, és hideg (maximum 18 fokos) füsttel kezelik. A vékony kolbásznak 2-3, a vastagnak 6-8 nap a füstölési ideje. Füstölés után a kolbászt hideg érleléssel szárítják, így válik teljessé a Dél-Amerikától Ausztráliáig keresett márka receptje.

Csabai vastagkolbász

Gyulai kolbász

Békéscsabától alig 20 km-re egy másik, hungarikumnak minősített kolbász „hazája” található. A gyulai vásár a 19. században már közép-európai jelentőségűvé emelkedett, ezzel párhuzamosan a település feldolgozóipara is egyre dinamikusabban fejlődött. A Balogh József gazdaságából kikerült, népszerű házikolbászban rejlő lehetőségeket Stéberl Antal látta meg, aki elindította a termék nagyüzemi gyártását.  

A gyulai kolbász fűszerezése csemege és csípős paprikaőrleménnyel, továbbá sóval, borssal, fokhagymával és őrölt köménnyel történik. A kolbászhúst páros sertésbélbe töltik és alapvetően bükkfával füstölik, majd szárítással érlelik.

A gyulai kolbász a csabaihoz hasonlóan a hungarikumok közé tartozik

Mióta elindult a termék nagyüzemi gyártása, a páros gyulai kolbász „karrierjét” díjak és elismerések kísérték. 1935-ben a Brüsszeli Világkiállításon kapott Aranydiplomát, 2010-ben pedig az Európai Bizottság Oltalom alatt álló földrajzi jelzés (OFJ) védjegyhasználatát engedélyezte a gyulai kolbász számára. A hungarikumok gyűjteményébe a gyulai kolbász az elsők között került be, ezzel is bizonyítva a magyar gasztronómiai hagyomány nagy múltú, sokszínű voltát.

The post Ehető örökség II. Csabai vastag és gyulai páros appeared first on PaprikaMolnár.