Török eredet, bolgár közvetítés, magyar kertészetek

A bolgárkertészetek hazai meghonosítói értelemszerűen a bolgárok voltak, viszont felmerül a kérdés, hogy ők miként tettek szert a tudásra. A lehetséges válaszok terén két elmélet is kínálkozik: Bulgáriában, ahol a török uralom csaknem 500 éven át tartott, az Oszmán Birodalom befolyásának köszönhető az új kertészeti technika kialakulása. Vagy így, vagy út.

Az egyik lehetséges teória, hogy az új termesztési módszereket a törökök tanították a Trnovo környéki bolgároknak. Azzal a céllal, hogy az otthon megszokott ellátásuk az idegen helyen is zavartalan legyen. A másik elmélet szerint viszont a bolgárkertészetek fejlődése a török elnyomásra adott válaszreakció volt. A bolgároknak meghagyott apró parcellákon igyekeztek vele maximalizálni a termelési kapacitásokat.

A 19. század közepére az új lehetőségek általánossá váltak, Bulgáriában már nem jelentettek különleges tudást. Így vált a hatékony kertészetek módszertana exportcikké, így érkeztek az első bolgár családok 1875 körül Szegvárra és Szentesre.

Forrás: mek.oszk.hu

19. századi bolgárkertészetek és mai örökségük

A bolgár nemzetiségű kertészek szívesen települtek folyóvizek közelébe, a Kurca melléke Szegvárnál ideális területet jelentett. Az első családok sokszor csak idénymunkára érkeztek, a téli hónapokra visszatértek hazájukba. Később állandó jelleggel is megtelepedtek, már nem csak bérelt földeken gazdálkodtak és kialakították a magyarországi kertészdinasztiákat. Egykori jelenlétükre utal a Szegváron ma is hallható Dimitrov vagy Ivanov családnév.

A bolgár családok módszertani újításai közül az egyik legfontosabb a melegágyban történő előcsíráztatás, mely a palántanevelést előzte meg. A barázdásra (kaval) kialakított földterület minden négyzetcentiméterét hasznosították. A barázdákra olyan növényeket ültettek, melyek nem igényeltek sok vizet. Az öntözést egy három részből összeácsolt vízikerékkel, más néven bolgárkerékkel (dulap) oldották meg, mely mesterségük szimbólumának is tekinthető.

Étkezési és fűszerpaprikát is termesztettek, továbbá nekik köszönhető a spárgatök, a póréhagyma és a padlizsán hazai elterjesztése. Bár az első világháborút követő modern technológiákkal már nem tudták felvenni a versenyt, a századfordulón jelenlétük még a legtöbb nagyváros mellett meghatározó volt. A ma is több városban észlelhető Bolgárketrész, Padlizsán vagy Vízikerék utca helynevek őrzik az emléküket.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Bolgárkertészetek. Innováció a zöldségtermesztésben appeared first on PaprikaMolnár.