Múlt héten a zöldségtermesztés történetének egyik legjelentősebb epizódjával, a bolgárkertészet kérdésével kezdtünk foglalkozni. A folytatásban következzen néhány, csak a bolgárokra jellemző technikai trükk, a friss zöldség titkai, illetve a kertészek és Szeged kapcsolata!

Bolgár technikai újítás például a fiterás, avagy a parcellákkal barázdált termőföld és a bolgárkerekes öntözés is. A bolgárkerék egy ókori gyökerű találmány, ami a bolgárkertészek magyarországi megjelenésekor új dimenziót jelentett a magyar agrikultúrában. A vízpartra épített, ló hajtotta bolgárkerék jóvoltából a parcellák közötti árkokban folyamatosan volt friss víz. A melegágyakban előhajtatott magokról a parcellákban a magyar termelők zöldségei előtt már legalább egy hónappal megjelentek a bolgárkertészek terményei.

A kertészek tehát speciális tudásra tettek szert, és mivel hazájukban ismereteik már nem számítottak különlegesnek, illetve nem volt elég munka, északra és nyugatra kezdtek vándorolni. Kezdetben főként a Dunától északra telepedtek le, a 19. század végére jelenlétük már Szegeden is meghatározó volt. Foglalkoztak fűszerpaprikával, illetve a húsos, fehér étkezési paprika termesztésében is élen jártak. Zöldségkínálatunk a bolgárkertészek jóvoltából vált egyre szélesebbé: Ők honosították meg nálunk és a Monarchia területén a spárgatököt, a padlizsánt, a póréhagymát, a fekete babot, sőt salátát és uborkát is termesztettek.

A 19. század végén már szinte minden magyar város környékén megtalálhatóak voltak a bolgárkertészek, akik a közösség megbecsült tagjaivá váltak. A 20. század első harmadában lélekszámuk harmincezer fölé emelkedett.

A bolgárok eleinte télidőben hazatértek hazájukba, de aztán hamar megtelepedtek, s mikor már nem csak bérelt földeken gazdálkodtak, dinasztiák alakultak Magyarországon. A bolgárkertészek munkaközösségekben dolgoztak, eleinte nem szívesen vettek fel magyar idénymunkásokat, őrizték a titkaikat. Együtt laktak, étkeztek és dolgoztak.

Az ideális állapotoknak véget vetett az első világháború. A bolgárkertészeknek köszönhetően volt friss zöldség a harcok alatt és után, ám a világháborúban sokukat hazahívták, s már nem mind tértek vissza Magyarországra. Ennek ellenére a húszas évek végére újra nőtt a számuk. Ez a szám azonban azóta fokozatosan csökkent. A bolgárkertészek módszereit meghaladta a technika, a gépesítés, de mindenképpen sokat tanultunk tőlük. Tudásuk a paprikatermesztésben is alapvető jelentőségű, rendkívül jól hasznosítható.

The post Kerékkel a friss zöldségért. Bolgárkertészet Szegeden II. appeared first on PaprikaMolnár.

A primőr paradicsom és fehér húsú étkezési paprika sokáig magától értetődően kötődött a bolgárkertészet fogalmához. Bár a bolgárkertészet tradicionális módszerei mára már elavultnak számítanak, a zöldségtermesztés történetének tanulmányozása során jelentőségük magától értetődő. A 19-20. századi Szegedre pedig igazán nagy hatást gyakoroltak a Balkán irányából érkező bolgárkertészek. A következő két alkalommal emlékezzünk meg róluk, különösen, ha a hagyományos nyári lecsót készítjük!

A 19. század végén hazánkba érkezett bolgár kertészek újszerű tudománya a törököktől származik. Ahogy Magyarország, úgy Bulgária is volt török uralom alatt, azonban jóval hosszabb ideig, mint hazánk, összesen 500 évig. Természetes, hogy ilyen hosszú idő alatt a két kultúra nagyon összekeveredett és hatott egymásra. Ha belegondolunk, hogy a jóval rövidebb, körülbelül 150 évnyi, török-magyar együttélés is hány kulturális változást eredményezett (a kávézástól a papucshasználatig), nyilvánvaló, hogy a bolgárok fölött sem múlt el nyomtalanul a török uralom.

Ennek során vették át és finomították a bolgárok a törökök kertészeti tudását. Többféle történet kering arról, hogy a török uralom miként vezetett a bolgár zöldségtermesztés modernizációjához. Az egyik szerint a török megszállók magukkal hozták saját agrikultúrájukat, és mivel hosszabb időre rendezkedtek be, így a korrekt ellátmányozás érdekében a helyi lakosokat is kiművelték. Azaz saját ellátásukat nem bízták a véletlenre. A törökök Trnovo környékén kertészközpontokat hoztak létre, s ennek köszönhetően alakulhattak ki a kertészdinasztiák. Innen eredeztethető, hogy a bolgár kertészek szakszavai mind-mind török gyökerűek. A rengeteg féle és fajta zöldséget nekik is köszönhetjük.

Egy másik elmélet szerint szintén a török uralom vezetett el a bolgár kertkultúra ugrásszerű fejlődéséhez. Azonban ebben a történetben a törökök nem mint oktatók, hanem mint elnyomók jelennek meg. A bolgároknak meghagyott 100X100 lépésnyi földterület minél jobban, gazdaságosabban való megművelése vezetett az úgynevezett bolgárkertészet kialakuláshoz. A bolgárkertészet célja tulajdonképpen ez: egy kis terület minél gazdaságosabb kihasználása. Hatékonyságukat jól példázza, hogy a szóbeszéd szerint tízszer annyi terményt voltak képesek kihozni ugyanakkora területből, mint a helyiek.

A bolgárkertészek történetének folytatása következik jövő héten! Új cikkünkben a bolgárok magyarországi történetét és életmódját tekintjük majd át.

The post Kerékkel a friss zöldségért. Bolgárkertészet Szegeden appeared first on PaprikaMolnár.