Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

Az extra erős paprikák királya

Az égető Carolina Reaper a világon mindenhol a halálos kapszaicintartalom szinonimája. Valószínűleg a neve is ebből az asszociációból ered, hiszen a reaper kaszást jelent. Még a Guinness Rekordok Könyvében is szerepelt, mint a Föld legerősebb paprikafajtája.

Pontosabban az volt, egészen 2023-ig. Akkor a Pepper-X letaszította a trónjáról, de még mindig az övé a második helyezés.

A „kaliforniai kaszást” Ed Currie termelő nemesítette, elképesztő ereje a csípősség mérésére szolgáló Scoville-skálán 1.800.000-es középértéket mutat. Ez azt jelenti, hogy akár 800-szor csípősebb egy jalapenónál, és jóval erősebb egy átlagos paprikaspray-nél.

Érdekesség, hogy Currie célja egy enyhén pikáns, édes paprikafajta létrehozása volt, a végeredmény mégis a világ egyik legerősebb chilije lett. Mivel a nemesítési kísérletre Dél-Karolinában került sor, a növény elnevezése megőrizte a helyszínt.

Pedig ránézésre ártatlannak látszik: A termés nem nagyobb, mint egy ping-pong labda, hossza 3 és 5 cm közé esik. Éretten a színe élénkvörös, a hüvely textúrája ráncos, és mókás kis „farkincája” is indokolja a reaper-elnevezést.

A Carolina Reaper termesztése és használata

Bár különleges (és félelmetes) tulajdonságokkal rendelkezik, a Carolina Reaper is termeszthető úgy, mint egy átlagos paprika. Szabadföldben, fólia alatt és cserépben is nevelhető, ez utóbbi talán azért a legjobb módszer, mert nagy mennyiségre valószínűleg nem lesz szükség belőle.

Mivel trópusi növény, ez a faj is szereti a meleget: A csírázási fázisban 28-32 °C számára az ideális hőmérséklet. Jó vízelvezetésű, laza talajt igényel. A földjét tartsuk nedvesen, a túlzott öntözéstől azonban tartózkodjunk. Még a tartós szárazságot is jobban viseli, mint a hosszadalmas vízben állást. Gondoskodjunk róla, hogy érje elég napfény.

A termések fogyasztása nyersen egyáltalán nem ajánlott, sőt veszélyes is. Mi több, a Carolina Reaper hüvelyeinek érintéséhez is érdemes kesztyűt húzni, a szabad bőrfelületen égési sérüléseket okozhat.

Kellő óvatossággal és mértékletességgel használva ez a fajta kitűnő alapanyag. Az égető csípősség mögött gyümölcsös, édes ízjegyek húzódnak meg. Remekül illik thai ételekbe, levesekbe vagy pörköltekbe is. Más paprika- és paradicsomszószokkal vegyítve finom mártásokat készíthetünk a segítségével.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Távoli rokonok III. Carolina Reaper appeared first on PaprikaMolnár.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

A hasítólányok mint önálló, dolgozó nők

A szegedi paprikaipar mind nagyobb léptékű növekedésével a családi, idényszerű téli munka jellege is megváltozott. Teljes, esztendős üzemmé fejlődött, ahol a családtagok mellett a fogadott munkásoknak is bőségesen jutott feladat – írta Bálint Sándor 1959-ben, A szegedi paprika termesztése című cikkében.

Szeged-Alsóváros fiatal lányai a 19-20. század fordulóján ezért nem is igen gondoltak rá, hogy egyszerű szolgálólánynak álljanak. Sokkal szívesebben lettek hasítólányok, akik még a hideg hónapokban is állandó jövedelemmel rendelkeztek, és képesek voltak összeállítani saját kelengyéjüket.

Hivatásuk szeretete olyan – sikeres munkából és önállóságból fakadó – öntudattal párosult, hogy még a házasságot is halogatták, függetlenségükről ugyanis nem szívesen mondtak le.

A kevésbé csípős fűszer iránti megnövekedett igény nem csak állandó kenyérkeresetet biztosított nekik, de megbecsült helyet is munkaadójuk családjában. A közös, tavaszi ültetések, a téli alkonyok vidám éneklései, az együtt megült ünnepek és a műrokonsági kapcsolatok fűzték szorosra a hasítók és a kikészítők viszonyát.

A paprikaipar virágzását és a már-már polgári jólétet azonban megakasztotta az első világháború. A harcokat követő válságos években a hasítólányok mellett tömegével jelentek meg a hasítóasszonyok: Nekik is szükségük volt a fix keresetre, hiszen a családfőt sokan elvesztették.

 

„Ég a keze alatt a munka.”

A szorgalom érzékeltetésére használt fenti kifejezés a hasítás kontextusában plusz értelmet nyer. Hiszen ez a munka – bár megbecsülendő anyagi biztonságot jelentett – egyáltalán nem volt kellemes.

A hasítólányok és -asszonyok szoros fejkendőt viseltek, hogy megvédjék hajukat a szálló paprikaportól. Nagy, öblös kötényt kötöttek, felszerelésüket pedig egy alacsony szék, egy rosta, némi paprikamadzag, egy tű és egy bicska képviselte. Utóbbi mindig saját tulajdon volt, a többi munkaeszközt a kikészítő biztosította.

Ha egy paprikatermést a hasító egészségesnek ítélt, először a csumáját vágta le, utána a hüvelyt hosszában felhasította, végül kifordította a bőrt. Ezt a bőrt, a magok és az erezet kikapargatása után, tűre szúrták, ha pedig a tű megtelt, felfűzték és koszorúba kötötték.

Az erek és a magok puszta kézzel történő, folyamatos érintése kellemetlen, égő érzést okozott, mely a hasítók életének kegyetlen velejárója volt. A fájdalmat a bőr tejbe való áztatása kissé enyhítette.

A hasítóknak azonban ennél komolyabb egészségkárosító hatásokkal is szembe kellett nézniük. Kováts Ferenc szegedi tüdőspecialista észlelte először, hogy a paprikahasítókat jóval gyakrabban kínozzák tüdőbántalmak, mint más szakmák képviselőit. A bajt nem a csípős vegyületek okozták, hanem a paprikahüvelyeken olykor előforduló zöldpinísz. A penészgombák belélegzése okozta a tüdőkárosodást. A baj orvosolható volt, kezeletlenül azonban komoly következményekkel járt.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Régi szegedi mesterségek I. Hasítólányok és -asszonyok appeared first on PaprikaMolnár.

A halebéd titka a részletekben rejlik

A magyar halászat könyve a halfőzés leírását a halászok életmódjának bemutatásával kezdi:

„Halászaton, úgy a bokorban járó, mint a kishalász is, kizárólag hallal él; otthonról csak kenyeret, hagymát, sót és paprikát viszen, külön hófehérre mosott vászonkendőbe – népiesen „tarisznyába-való” – vagy vászontarisznyába kötve; a többi a halász-szerencse dolga.

Ilyenkor kétféle készítési mód járja: a „halászlé” – sok helyen „halpaprikás” – és a nyárson sült hal. Igen természetes, hogy a bogrács sohasem hiányzik. Azt hinné valaki, hogy ez nagyon egyszerű dolog: tüzet rakni s vagy megfőzni, vagy megsütni a halat; és avval vége.

Jaj, de a közönséges sütés-főzés és a halász sütése-főzése közt van akkora különbség, mint a reggeli csöndes mise és a fényes nagy mise között: „nem elég ahhoz a tudomány, ész kell ahhoz!”

Legelőször is tudni kell a víz tulajdonságát; azután az alkalmatos halnak az arányát, azután a megtisztítást, azután a darabolást, az egyforma megszíjjalást, azután a só mennyiségét, azután a hagymáét, paprikáét – hát még a tűz igazgatását, a sodrást – mert kavarni a világért sem szabad; s mindennek az azután-osztánnak a legfőbbjét: hogy mikor van készen az a halászlé, – miről lehet ezt megtudni?

A jó halász-szakácsnak parthosszában hire van s a halászlé jóságáért versenyez folyómenti falu, város; mindenik a magáét mondja „világhírűnek.”

„Nagy sor az, tekintetes uram!” mondta nekem nem egy híres halászszakács.”

A kép forrása: A magyar halászat könyve

Sok kecsege, elég ponty és egy kevés harcsa. Ez az igazi halebéd

„Abban az egyben megegyeznek Tisza-Duna halászai, hogy a legjobb összeállítás – ha halászléről van szó – ez: sok kecsege, elég ponty és egy kevés harcsa.

De már a többiben roppant eltérők. Az igazi szegedinek olyan sűrű, piros a leve, mint a legdühösebb bikának a vére s jaj annak a külföldinek, paprikához nem szokott idegennek, a ki csak meg is érinti az ajakát vele: azt hiszi, hogy a pokol örök tüze sütötte meg – ha pedig nyelt belőle, akkor földhöz vágja a köhögés, azután korsószámra önti magába a vizet, hogy azt a purgatóriumot eloltsa.
A balatonmelléki rengeteg hagymát használ, ritkára csinálja a levet s minthogy kecsegéje nincs, dévérkeszeget is aprít bele; csak módjával paprikáz.

A Komárom tájáról való a jól megválogatott, sok halra veti a súlyt s körülbelől leginkább találja el a hagymát és paprikát, természetesen ezt is csak „igaz magyar ember szájaize szerint”; mert a leghiresebb komáromi halász még is csak azon mulatott legjobban, hogy „a nímet fújja, fújja – már meg is aludt a zsír s még is csak fújja, mer hát azt hiszi az istenadta, hogy forró, pedig csak paprikás.”…

A legszebb az, hogy a szabadban a mikor a szakács „megjelentette” a bokor fejének, hogy tálalva van – mindig a gyepen, akkor az öreg körülnéz s ha magaszőrű ember van közelében, megüzeni az ifjabb legénynyel, hogy „legyen része benne”, ha pedig úri ember, akkor az üzenet az, hogy „ha nem vetné meg szegénységünket, szívesen látjuk egy kanál jó halászlére.”

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

A kiemelt kép forrása: Fortepan, Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, Történeti Fényképek Gyűjteménye_132262

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Az eredeti halebéd. Sok kecsege, elég ponty, kevés harcsa appeared first on PaprikaMolnár.

Borácsolás festményen, 1864-ből

Az alábbi képet valószínűleg sokan ismerik, Munkácsy Mihály (1844-1900) magyar festőművész korai munkái közül való:

A kép forrása: wikipedia.org

Készítésének oka vita tárgya a művészettörténészek között. Malonyay Dezső szerint Munkácsy köszönetképpen festette dr. Hirschler nevű szemorvosának, aki kigyógyította őt súlyos szemproblémájából. Malonyay kritikusai az elméletet a dátummal cáfolják, hiszen a kép 1864-es, Munkácsy pedig 1866-ban szenvedett szembetegségben, tehát lehetséges, hogy utólag datálta és adta ajándékba.

Akárhogy is, A bogrács a Munkácsy fiatal éveit jellemző népi életkép-festés egy szép példája. Ez már a témaválasztásnál is érződik, hiszen az aratás jól illik a kibontakozóban lévő nemzeti festészet és irodalom kívánalmaihoz.

A képet beragyogó aranyszínű napfény arra utal, hogy este van, az aratók megpihenhetnek. Az előtérben szorgoskodó két nőalak éppen a vacsorájukat készíti elő. Egyikük egy kendővel jelzi, hogy elkészült az étel, társa pedig a bogrács mellett guggol. A zseniálisan ábrázolt balszerencsés pillanat azonban eldönti a vacsora sorsát. A kép központi motívuma, a fekete kutya, éppen egy egeret hajszolt, amikor kiborította a nagy gonddal készült fogást.

A bogrács és tartalma

Mivel ez a bográcsolás nem ért jó véget, tökéletesen megértjük a nő arcán látható dühös fintort. Aki azonban elmerül a részletekben, észreveszi, hogy a háttérben, a kép jobb oldalán egy másik bogrács is látszik – tehát valószínűleg maradt némi vacsora.

Ha a képen látottakat összehasonlítjuk a mai főzésekkel, felfigyelünk egy fontos különbségre. Maga a bográcsolás Munkácsy képén a szükség, nem pedig a szórakozás folyománya volt. A szabadban dolgozó embereket így lehetett könnyen megetetni.

De mi van a bográcsban? Kiömlő tartalma jól megfigyelhető a festményen, és nem is különbözik olyan nagyon attól, ami ma lehetne benne. Mivel az aratás a legnehezebb munkák közé tartozik, tartalmas, húsos fogás (talán egy gulyás) készülhetett vacsorára, a lében jól látszanak a szilárd darabok.

Feltűnő a kárba ment étel élénkpiros színe is, talán még csípős paprikákat is látunk. A 19. század utolsó harmadában a fűszerpaprika ugyanúgy a bográcsolás elengedhetetlen kelléke volt, mint ma. Mivel azonban a csemege verzió akkor még nem volt hozzáférhető, ezúttal mi is egy erőset ajánlunk a közös főzésekhez. A prémium szegedi csípős paprika bármilyen bogrács tartalmát rubinvörösre színezi – a kutyákért viszont nem vállalunk felelősséget. 😊

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Bográcsolás művészien. Munkácsy festménye appeared first on PaprikaMolnár.

Kertészeti tapasztalatok Kecskemét mellett

Bár Ilonka néni maga is földművelő családból származik, tanulmányaira egy kertészeti szakiskolában kellemes és hasznos időszakként tekint vissza:

„1959. szeptember elsejével egy kertészeti szakiskolába kerültem a Kecskeméthez tartozó Kisfáiba. A tulajdonos y-nal írta. Ez egy tanya volt, ahol gyümölcs-, szőlő-, zöldség- és dísznövény-termesztés folyt. A gyümölcsök közül főleg jonatán almát, húsvéti rozmaringot, staymaredet – y-nal írd! – és aprógyümölcsöt termeltünk. A starking metszését kanadaiak mutatták meg.

Itt tanultam meg, hogy a szentesi meggy virágpora nem termékenyít, ahhoz aprómeggy kell, cigánymeggynek mondják, de nem az a neve, nem jut már eszembe, likőrmeggynek is mondták. Úgy kell ültetni, hogy egy szentesi, egy cigánymeggy, mert a szentesi nem tudja saját fajtáját beporozni. Apám is így ültette.”

„Erőset csak eldugva”

Az iskolai időszak lezárulása után már munkatapasztalatokról olvashatunk. Itt esik szó arról, hogy paprikát – különösen erőset – milyen körültekintéssel kellett termeszteni:

„A szakiskola után Szegeden, a Füvészkertben dolgoztam egy évet, majd a Felszabadulás TSZ Algyői úti kertészetében. Zöldpaprikát termeltünk, erőset csak eldugva, nádkerítéssel elkerítve, mert büntetés járt volna érte, hiszen bekeresztezte volna a többit, a ceceit, bogyiszlóit, szentesit. Két tízezer négyzetméteres és két ötezer négyzetméteres üvegházban folyt a paprikatermesztés. Sándorfalváról jártam át ide, száraz időben mindig kerékpárral, esetleg télen busszal. Reggel hétkor kezdődött a munkaidő, fél hat tájban el kellett biciklivel indulnom Sándorfalváról, hogy a Csongrádi sugárúton keresztül beérjek.”

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Frissen megjelent kötetünk, Molnár Anita munkája, A szögedi paprika címet viseli, és a fentiekhez hasonló történetek, információk tárháza kíván lenni. Fejezetei a PaprikaMolnár Fűszerpaprika Malom és Múzeum tevékenységét közvetítik: A bennfentes szemszögéből mesélnek a termesztés és feldolgozás módszereiről, változásairól, a paprikás néprajzi örökségről, Szeged paprikás városrészeiről, helytörténetéről. A Múzeum anyagainak bővítéséhez továbbra is kérjük Olvasóink segítségét. A fűszerpaprikához kötődő régi fényképeket, iratokat vagy történeteket mindig szívesen fogadjuk!

Ízelítő a PaprikaMolnár webáruházunk kínálatából:

[products category=”osszes-termek” limit=”3″ orderby=”rand”] 

The post Szentmihályi életutak II. „Erőset csak eldugva” appeared first on PaprikaMolnár.

Hamvazószerda és nagyböjt. Egyházi szabályok, életmódbeli előzmények

Idén új bejegyzésünk megjelenésének szerdai napja éppen egy nevezetes szerdára esik. Ma Hamvazószerda van, a farsangi időszak vége, a húsvétot megelőző, negyvennapos böjt kezdete. Ez a nap a böjt kezdetén tartott szentmise liturgiai gyakorlatáról – a hamvazkodásról – kapta a nevét. Hamvazószerdán a templomban a pap az előző évi virágvasárnapi körmenet szentelt barkájának hamujával keresztet rajtol hívei homlokára. A néphit a hamvazást szentelménynek tekintette. Úgy tartották, aki átesett a hamvazás szertartásán, annak nem fog fájni a feje.
Hamvazószerda szigorú böjti nap, a felnőtt híveknek tartózkodniuk kell a hústól, naponta háromszor étkezhetnek, jóllakniuk csak egyszer szabad. A szigorú szabályok azonban nem csak a vallási meggyőződésben gyökereztek, gyökereznek. A friss élelmiszerek téli hiánya és a farsangi tobzódás után jólesik egy kis visszafogottság.

Hamvazószerda hamukeresztje

Böjt, diéta, fogyókúra? Kímélő paprikás ételek!

Álljon bármilyen ok is a háttérben, valószínűleg mindenki kényszerült már egyszerű, könnyű, húsmentes étrendre. Mivel úgyis nagyböjt van, az alábbiakban közlünk néhány receptötletet, melyek között biztosan mindenki megtalálja egy diétás vacsora vagy akár a tartós életmódváltás kedvére való inspirációját:
– Paprikasaláta. A változatos színekben, formákban létező étkezési paprikák egyik legegyszerűbb felhasználási módja. Összeállítását olajjal, ecettel, sóval, borssal és friss (vagy akár fagyasztott) petrezselyemmel ajánljuk.
– Túrós töltött paprika. A TV-paprikák belsejébe nem csak darált hús kerülhet. A túrótölteléket krémesebbé tehetjük natúr joghurttal, pikánsabbá egy kis lilahagymával, színesebbé egy kevés paprikaőrleménnyel. Főételnek is kiváló!
– Csípős, húsmentes lecsó. Hagymás alap, erős paprika és paradicsom harmonikus hármasa. Ha a diéta nevében bojkottáljuk a kolbászt és a virslit, a tojással még tehetünk egy kis engedményt. A paprika erejét adó kapszaicin tisztító és szírégető hatása úgyis vitathatatlan.
– Grillezett paprika, tetszőleges töltelékkel. Beltéren, a tűzhelyre állított grillserpenyőben vagy akár a sütőben is készíthető. A megpirított kaliforniai paprika szeleteit tölthetjük például spenóttal, fokhagymával és mozzarellával. A folyamat a közös sütéssel ér véget.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Készülő kötetünk, Molnár Anita munkája, A szögedi paprika címet viseli, és a fentiekhez hasonló történetek, információk tárháza kíván lenni. Fejezetei a PaprikaMolnár Fűszerpaprika Malom és Múzeum tevékenységét közvetítik: Információkat nyújtanak Szeged és a környék helytörténetéről, néprajzi örökségéről, a bennfentes szemszögéből mesélnek a termesztés és feldolgozás módszereiről, változásairól. A szövegek tökéletesítéséhez Olvasóink segítségét is kérjük. A fűszerpaprikához kötődő régi fényképeket, iratokat vagy történeteket mindig szívesen fogadjuk.

Ízelítő a PaprikaMolnár webáruházunk kínálatából:

[products category=”osszes-termek” limit=”3″ orderby=”rand”] 

The post PaprikaGastro V. VeGAstro, a nagyböjt idejére appeared first on PaprikaMolnár.