Régi hagyományok, örök szabályok

Az ültetés Bálint Sándor néprajzkutató szerint „a paprika termelésének egyik legkiemelkedőbb mozzanata, mely a régi közösségi élet hagyományaiból, a kölcsönös segítés szelleméből is megőrzött egyet-mást.”

Megjegyzi azt is, hogy a paprikaültetés május közepétől egészen június 13-ig (Szent Antal napjáig) elhúzódhatott. A palántázás mindig a gyakran hirtelen hideget hozó Fagyosszentek (Május 12; 13. és 14; azaz Pongrác, Szervác és Bonifác napja) után vette kezdetét. Szent Antal alakját pedig a paprikatermelők körében nagy tisztelet övezte, Antal napon tartották a röszkei búcsút is.

Ha a fiatal paprikák már elég erősek voltak, a paprikaültetés előtti nap délutánján sor került a palántaszödésre. A munkát kalákában végezték, a rokonok, barátok, szomszédok mind eljöttek segíteni.

Szükség is volt a sok munkás kézre, ugyanis a földből kiszedett gyenge növényeket minél előbb el kellett ültetni. A régi paprikások szemléletes mondása szerint a palánta ugyanis olyan mint a halott: vinni kő.

A paprikaültetés idei tapasztalatai

A megerőltető kézi munkát ma már kiváltja a gépek használata, és a felmelegedés miatt a Fagyosszenteknek sincs már akkora hatalmuk, mint régen. Mi már nem is várjuk ki minden paprikaültetés előtt a május 12-t.

Az időjárás jelentősége azonban megkérdőjelezhetetlen – régen és napjainkban is. Természetes, hogy ültetés előtt és után is feszülten figyeljük a meteorológiai előrejelzéseket.

Most a tanya melletti, alig egyhektáros területről hoztunk néhány képet. A hőmérséklet a héten, és tulajdonképpen egész májusban, az átlag alatt maradt, meghatározó volt a hűvös, borús idő. A csütörtöki eső viszont nagyon jól jött, a palántáknak igazán hasznára vált a friss csapadékvíz.

Elkelne még néhány langyos, áztató eső, és természetesen napfényre is szükségünk lenne. Az ősszel elkészülő friss paprikaőrlemény „gyártása” tulajdonképpen most kezdődik, reméljük, a körülmények kedvezőek lesznek.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Ha május, akkor paprikaültetés appeared first on PaprikaMolnár.

A haragos Fagyosszentek még ma is veszélyt jelentenek

„Pongrác, Szervác, Bonifác / Megharagszik, fagyot ráz.” – így szól a népi megfigyelés, mely szerint a három Fagyosszent napján (május 12-én, 13-án és 14-én) hirtelen hidegre fordulhat az idő.

Bár a három alakot is a szent megnevezéssel illették, esetükben nem a közbenjáró-védelmező hatalmakra kell gondolni. Éppen ellenkezőleg: Pongrác, Szervác és Bonifác figurája félelmet és szorongást váltott ki, kultuszuk ezért szinte teljesen hiányzik, tiszteletüket nem bizonyítják szobrok vagy kápolnák.

Ha már megnyerni nem lehetett őket, a régi parasztság legalább igyekezett elkerülni a haragjukat. A gyümölcsösöket füstöléssel próbálták védeni, az érzékeny növényeket – ide tartozik a paprika is! – pedig csak május második felében ültették ki, amikor már nagyobb biztonságban tudhatták őket.

A rohamos felmelegedés és az általános csapadékhiány ellenére a Fagyosszentek bebizonyították, hogy még 2023-ban is van hatalmuk. A sok eső és a jelentős lehűlés idén is megnehezíti az ültetést.

A 2023-as palántázás nehézségei

Bár a májusi eső aranyat ér, idén már mindenki azt érzi, hogy egy kicsit sok lesz a jóból. Míg együtt ültetünk a termelőkkel, sűrűn emlegetjük a Fagyosszenteket, és reméljük, hogy a vastag esőfelhők mögött hamarosan a Napot is láthatjuk majd.

Az intenzív zivatarok nem csak a Szegedi Borfesztivált akadályozzák, a szórakozás mellett a munkát is hátráltatják. A fólia alatt nevelkedett palántáink kifejlődtek, ilyenkor jó, ha minél előbb a földbe kerülnek. Tavaly ezzel nem is volt probléma, napfényes, meleg időben kezdtük meg az ültetést, már május 12-én. Idén aggódunk a zsenge növényekért. Egy ideig még bírják a fóliában, de egy idő után elnyúlnak, sietnünk kellene a kiültetésükkel.

A nehéz körülmények dacára a termelőink (szó szerint) állják a sarat. Mikor akad néhány munkára alkalmas óra, rokonaikkal, barátaikkal és gyerekeikkel együtt gyürkőznek neki az ültetésnek. Idén ráadásul kézzel palántáztunk chiliket, magaságyásba és termőföldbe is. A felázott talajban „dagonyázva”, a hideg víztől borzongva ez most egyáltalán nem kellemes feladat.

Továbbra is feszülten figyeljük az előrejelzéseket, és reméljük, a Fagyosszentek idén már nem garázdálkodnak sokáig.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Álljuk a sarat! A Fagyosszentek hatalma, 2023. appeared first on PaprikaMolnár.

Paprikaültetés, 2022!

Az időjárás nagy úr

Azzal, hogy az ültetést már május 12-én, Pongrác napján megkezdtük, idén nem ragaszkodtunk szigorúan a kalendáriumhoz mint a régi paprikások. Egy alsóvárosi termelő a 20. század elején ugyanis sosem kockáztatta volna palántái épségét azzal, hogy a paprikaültetést Fagyosszentek előtt kezdi el.

Hiszen „Pongrác, Szervác, Bonifác megharagszik, fagyot ráz” – tehát május 12 és 14 között hirtelen hidegre fordulhat az időjárás. Az olyan kényes növények kiültetését, amilyen a paradicsom, az uborka és a paprika, éppen ezért május második felére időzítették. Nekünk azonban idén nem kellett a Fagyosszentektől tartani, nagyszerűen felmelegedett a talaj.

Frissen kiültetett palánták

A palánták nálunk fólia alatt cseperednek, a mártélyi Palánta Plus Kft. nevelt számunkra Bolerót és Zoét. A növények régen – ahogy azt Bálint Sándor is megírta – az udvari kolë biztonságos deszkafalai között növekedtek. Az elv azonban mindkét módszer mögött ugyanaz: Helyrevetve a paprikamagok ki lennének téve az időjárás minden viszontagságának, így viszont nagyobb védelmet élveznek.

Mikor aztán elérkezett a paprikaültetés napja, a múltban és a jelenben is, mindenkire szükség volt, aki képes volt a nagy munkában besegíteni. Nálunk is egész csapat dolgozott a palántákkal, a régi szegediek is igénybe vették ilyenkor minden családtag és szomszéd segítségét.

Paprikaültetés, 2022.

A hőmérsékletre nem lehetett panaszunk: Napos, meleg idő volt, ami inkább a kora nyárra, mint a tavaszra emlékeztetett. A föld a szokásosnál jobban felmelegedett, és a fiatal növények is szebbek voltak a tavalyinál, a verőfényes időjárás miatt. Az utóbbi időszakban azonban csak minimális mennyiségű csapadék hullott, ezért hatalmas a szárazság. Remélhetőleg egy aranyat érő májusi eső hamarosan megöntözi a szomjas palántákat.

Ha a munkamódszereket és a rendelkezésünkre álló eszközöket nézzük, természetesen jóval könnyebb dolgunk volt, mint egy száz évvel ezelőtti paprikatermelőnek. Akkoriban még kézzel történt a paprikaültetés: A rakó helyezte be a földbe a palántákat, akinek a hányó dolgozott a keze alá. Ezt a munkát nemegyszer gyerekek kapták, ők adogatták a növényeket. A folyamatot vízhordók segítették.

Mi már géppel ültetünk, egyszerre 4 vagy 6 sorban. A sorok között 50-60 cm-t hagyunk, a palánták pedig 20-25 cm-re vannak egymástól. Ha ennél sűrűbben helyeznénk el őket, hajlamosabbak lennének a fertőzésekre és a terméshozamuk is csökkenne.

Paprikaültetés géppel, egyszerre négy sorba

Újdonság, hogy idén nem csak a szántóföldön ültettünk! Fűszer- és paprikakertet telepítettünk a Paprika Múzeum mellett. Magaságyást építettünk és fólia alá is tettünk chiliket és más fűszerpaprika-fajtákat, hagyományosakat és hibrideket is, hogy a látogatók minél többfélét megismerhessenek. A fűszerkertünkben a klasszikus kakukkfű és rozmaring illatozik.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Frissen megjelent kötetünk, Molnár Anita munkája, A szögedi paprika címet viseli, és a fentiekhez hasonló történetek, információk tárháza kíván lenni. Fejezetei a PaprikaMolnár Fűszerpaprika Malom és Múzeum tevékenységét közvetítik: A bennfentes szemszögéből mesélnek a termesztés és feldolgozás módszereiről, változásairól, a paprikás néprajzi örökségről, Szeged paprikás városrészeiről, helytörténetéről. A Múzeum anyagainak bővítéséhez továbbra is kérjük Olvasóink segítségét. A fűszerpaprikához kötődő régi fényképeket, iratokat vagy történeteket mindig szívesen fogadjuk!

Molnár Anita paprikapalántákkal

Ízelítő a PaprikaMolnár webáruházunk kínálatából:

[products category=”osszes-termek” limit=”3″ orderby=”rand”] 

The post Május közepe van, palántázunk! Paprikaültetés, 2022. appeared first on PaprikaMolnár.

Az ültetés ideje – csakis Fagyosszentek után!

A zsenge paprikapalánták szabadföldbe való kiültetését alapvetően egy – szeszélyes és könyörtelen – tekintély irányította: Az időjárás. Mivel pedig az időjárás viselkedését sem pontosan megjósolni, sem befolyásolni nem lehetett, az ültetők saját és felmenőik megfigyeléseire voltak kénytelenek hagyatkozni.

Ezek közül a legfontosabb az volt, hogy május közepén még gyakran visszatérnek a fagyok, márpedig a mínusz fokok egy olyan kényes növény, mint a paprika számára végzetesek lehetnek. Éppen ezért az ültetéssel mindig megvárták Fagyosszentek három napjának (Május 12; 13. és 14 – Pongrác, Szervác, Bonifác) elmúlását.

A bab, az uborka és a paradicsom, melyek a paprikához hasonlóan érzékeny növények, rendszerint szintén csak május második felében kerültek a földbe.

Palántázás anno és most

Az ültetés Bálint Sándor néprajzkutató szerint „a paprika termelésének egyik legkiemelkedőbb mozzanata, mely a régi közösségi élet hagyományaiból, a kölcsönös segítés szelleméből is megőrzött egyet-mást.” Megjegyzi azt is, hogy az ültetés május közepétől egészen június 13-ig (Szent Antal napjáig) elhúzódhatott. Szent Antal alakját a paprikatermelők körében nagy tisztelet övezte, Antal napon tartották a röszkei búcsút is.

Ha a palánta hasi levele – azaz legelőször kisarjadó, legalsó levele – elsárgul és lepörög, akkor a növény már kiültethető. Ha a fiatal paprikák már megfelelő állapotban voltak, az ültetés előtti nap délutánján sor került a palántaszödésre. A munkát kalákában végezték, a rokonok, barátok, szomszédok mind eljöttek segíteni. Szükség is volt a sok munkás kézre, ugyanis a földből kiszedett gyenge növényeket minél előbb el kellett ültetni. A régi paprikások szemléletes mondása szerint a palánta ugyanis olyan mint a halott: vinni kő.

Az ültetés a PaprikaMolnárnál idén is rendben megkezdődött május közepén. A technika fejlődésének hála a palánták ma már gép segítségével kerülnek a talajba, a folyamat így jóval kevesebb munkaerőt igényel, mint felmenőink idejében.

Az időjárás természetesen ma is megnehezítheti az ültetést. Bár a májusi eső, mint tudjuk, aranyat ér, a túlzottan hűvös tavasz nem válik a növények javára. A tápkockás palántáink most is szépen fejlődtek, a fólia alatt, magról kelt zsenge paprikák azonban megérezték az áprilisi fagyokat. A termés tekintetében természetesen még korai lenne jóslatokba bocsátkozni, annyi azonban biztos, hogy örülnénk egy napfényes időszaknak.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben

Szerkesztés alatt álló kötetünk, Molnár Anita munkája, A szögedi paprika címet viseli, és a fentiekhez hasonló történetek, információk tárháza kíván lenni. Megjelenése májusban-júniusban várható! Fejezetei a PaprikaMolnár Fűszerpaprika Malom és Múzeum tevékenységét közvetítik: Információkat nyújtanak Szeged és a környék helytörténetéről, néprajzi örökségéről, a bennfentes szemszögéből mesélnek a termesztés és feldolgozás módszereiről, változásairól. A Múzeum anyagainak bővítéséhez továbbra is kérjük Olvasóink segítségét. A fűszerpaprikához kötődő régi fényképeket, iratokat vagy történeteket mindig szívesen fogadjuk!

Ízelítő a PaprikaMolnár webáruházunk kínálatából:

[products category=”osszes-termek” limit=”3″ orderby=”rand”] 

The post „…a termelés egyik legkiemelkedőbb mozzanata” – A májusi ültetés appeared first on PaprikaMolnár.

Az ültetés ideje

A zsenge paprikapalánták szabadföldbe való kiültetését alapvetően egy – szeszélyes és könyörtelen – tekintély irányította: Az időjárás. Mivel pedig az időjárás viselkedését sem pontosan megjósolni, sem befolyásolni nem lehetett, az ültetők saját és felmenőik megfigyeléseire voltak kénytelenek hagyatkozni.

Ezek közül a legfontosabb az volt, hogy május közepén még gyakran visszatérnek a fagyok, márpedig a mínusz fokok egy olyan kényes növény mint a paprika számára végzetesek lehetnek. Éppen ezért az ültetéssel mindig megvárták a Fagyosszentek három napjának (Május 12; 13. és 14 – Pongrác, Szervác, Bonifác) elmúlását.  

Május második felében már rendszerint elérkezettnek látták az időt, hogy az udvari kolëban nevelt palántákat kiültessék.

Idén mi is majdnem követtük az elődök hagyományát. A PaprikaMolnárnál az ültetés csütörtökön, 14-én kezdődik.

Paprikaültetés a PaprikaMolnárnál!

A munka rendje, résztvevői és eszközei

Ahogy Bálint Sándor leírja, az ültetés volt a fűszerpaprika termelésének egyetlen olyan mozzanata, ahol egy család semmiképpen sem hagyatkozhatott a saját erejére, rá voltak szorulva a szomszédok, barátok segítségére. A gyorsan elvégzendő, nagy erőkifejtéssel járó munkát jól jellemzik az ültetés idején fizetendő rendkívül magas munkabérek. A vízhordóknak 80-100 forint járt, a rakók bére 30-35 forint körül mozgott.

A palánták felszedése az ültetést megelőző napon történt, éjszakára – jól meglocsolva – a szabadban, egy zsákra fektetve hagyták őket. Másnap aztán igyekeztek, hogy a növényeket mielőbb elültethessék. Az ültetésre váró palánta ugyanis „olyan mint a halott: Vinni kő.” A feladatot a paprikatermesztő család és rokonaik, szomszédságuk együtt, kalákában oldották meg. Otthon csak a gyermekek és az öregek maradtak, általában utóbbiak gondoskodtak a hazatérők meleg vacsorájáról.

Az ültetőbottal dolgozó személyt helyenként, utalva munkaeszközére, ugyancsak fúrúnak hívták. Egy nap alatt egy hold földet négy fúrú ültetett be, általában mindegyiküknek két segítsége volt, hogy a gödörbe állított palánta körül a földet behányják. Szükség volt egy mindenesre is, aki rendszerint a sorok kijelölését, az útalást végezte. Amennyiben az idő száraz volt, ekkora földterületre még 3-4 vízhordót is kellett számítani, ők gondoskodtak róla, hogy a növény körül ki ne száradjon a talaj.

Így zajlott az ültetés régen

Ha az ültetés után szerencsésen alakult az időjárás, a palánták gyorsan fejlődésnek indultak. Mivel azonban a paprika rendkívül munkás növény, a továbbiakban is locsolást, kapálást igényelt, hogy szeptemberre szedhetőek legyenek piros termései.

The post A hónap műtárgya(i) a Paprika Múzeumban: Fúrú és öntöző – itt az ültetés ideje! appeared first on PaprikaMolnár.

Fagyosszentek három napján régen arra számítottak, hogy – bár a tavasz már megérkezett, majdnem véget is ért – az időjárás hirtelen hidegre fordulhat. A Fagyosszentek zimankós körülményeit Ady Endre humorosan mutatja be azonos című versében:

A Fagyosszentek

A Fagyosszentekhez kötődő három nap fontos gazdasági fordulónak tekinthető, amely megszabta a régi földművesek évi menetrendjét. A kényesebb növényeket, például a paradicsomot, babot és természetesen a paprikapalántákat, csak Fagyosszentek után ültették ki, mert féltették őket a fagytól. Persze bizonyos szerencsétlen esztendőkben a fagy még Fagyosszentek után is bekövetkezhetett. Ilyenkor a régi bogyiszlai paprikások azt mondogatták: „Megjött a nagy felvásárló, elvitte az össze paprikát!” A fagyot értették alatta, amely tönkretette a termést.

A Fagyosszentektől való félelem sok magyar – sőt, közép-európai – népszokásban, időjósló babonában tetten érhető. Berettyóújfaluban például azt mondogatták: „Szervác, Pongrác, Bonifác / Megharagszik, fagyot ráz”. Baranya megyében és a Drávaszögben, amely ma már Horvátország része, a három nap időjárásából a szőlőtermésre igyekeztek következtetni: „Sok bort hoz a három ác, ha felhőt egyiken sem látsz”. Tehát ha tiszta, napos idő van Fagyosszentekkor, valószínűleg jó lesz az ősszel a szőlőtermés.

Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy a Fagyosszentek közeledése vajon napjainkban is fenyegetést jelent-e. Hiszen az utóbbi években inkább a túlzott felmelegedéssel kellett számolni, a májusi fagy nehezen elképzelhetőnek tűnik. A gyakorlati tapasztalatok mégis azt mutatják, hogy ha fagy nem is, de hirtelen lehűlés gyakran előfordulhat ilyenkor. Az idei évben pedig ez nemcsak május közepén, hanem egész májusban problémát jelentett. A túlzott esőzések, a napfényes periódusok hiánya hamarosan olyan kockázatot jelent majd, mint egy kiadós talaj menti fagy. Remélhetőleg a szép idő hamar megérkezik, hogy a paprikáknak pirulni is legyen alkalmuk!

The post A Fagyosszentek hó helyett esővel fenyegettek appeared first on PaprikaMolnár.

A palántáknak talán az a legnagyobb előnyük a helyrevetett módszerrel szemben, hogy a tavasszal még szórványosan előforduló fagyok kisebb veszélyt jelentenek rájuk. Sokkal biztonságosabb, ha a palánták melegágyban növekedhetnek, igaz, ez a módszer sokkal összetettebb és megerőltetőbb is a helyrevetésnél.

A palántanevelést a régi szegedi paprikások – mikor még nem állt rendelkezésükre fóliasátor – saját maguk végezték, az udvar végében felállított szögletes deszkaalkalmatosságban. Az eszköz neve Bogyiszlón kötröc volt, szórványosan a Dél-Alföldön is előfordul ez az elnevezés. Az építményt Bálint Sándor kolë-ként írja le, és részletesen bemutatja A szegedi paprika termelési hagyományai című munkájában. A palántaneveléshez itt rétegezték a homokot, a kötöttebb talajt, az istállótrágyát, a rétegeket pedig meg is locsolták, így jól tartották a hőt. A legfelső rétegbe kerültek a hasítás során gondosan félretett magok, tetejüket hálóval fedték le, hogy a baromfi és az egyéb madarak ne férhessenek hozzájuk. A márciusban elvetett magok hamarosan csírázni kezdtek, nemsokára kibújtak a földből, május közepére pedig annyira megerősödtek, hogy következhetett a kiültetés. Az ültetéssel mindig megvárták a Fagyosszentek (Pongrác, Szervác, Bonifác – május 12; 13; 14.) elmúlását, nehogy a hirtelen visszatérő fagyok elpusztítsák a gyenge palántákat. 

Mikor a szorosan ültetett palántákat kiszedték, hogy a földekre vigyék őket, a munka rendkívül sürgős volt, nehogy a zsenge növények tönkremenjenek. Ilyenkor több paprikatermelő család és barátaik, rokonaik kalákában dolgoztak. Mindenki sietett az ültetéssel, hiszen – amint azt szintén Bálint Sándor írja – a palánta olyan, mint a halott: vinni kő. További érdekességet jelent, hogy a néphit úgy tartotta, az ültetés napján tilos a délutáni pihenő, ebéd utáni szunyókálás. Hogy miért? Mert ha az ültető pihen, az általa palántált növény is elalszik, azaz lekonyul, elgyengül és végül elpusztul.

A múlt után következzen néhány hír a jelenből: az idén pár nappal később kezdődik az ültetés, hiszen az utóbbi egy hétben hűvös, felhős volt az időjárás. A tápkockás palántákat május 15-e körül ültetik, már elkészültek a palánták. A tépett palántákat azonban sok helyen csak 25-e, azaz Orbán napja, után fogják kiültetni. A PaprikaMolnár Kft-nél mi is ezt a gyakorlatot követjük. Reméljük, hogy a mostani hideg, hűvös napok az utolsók idén tavasszal, nagyon várjuk a napsütést!

Ültetés nálunk, néhány évvel ezelőtt

The post Ültetés napján tilos a déli szunyókálás! appeared first on PaprikaMolnár.

A palántanevelés és a szántóföldi termesztés között minden bizonnyal az ültetés folyamata jelenti az átmenetet. Ez pedig a napokban aktuális feladatot jelent, hiszen a régi paprikatermesztők bölcsessége szerint Fagyosszentek elmúltával lehet hozzáfogni az érzékeny, zsenge növények kiültetéséhez. Pongrác, Szervác és Bonifác napja (azaz május 12; 13; és 14.) után tehát nagy valószínűséggel már nem következik fagy, kiültethetők a palánták. 

A palánta nevelése történhet védettebb, melegházi körülmények között, illetve a helyrevetett módszer szerint is, amikor a paprikák már a szántóföldön csíráznak ki. A régi szegedieknek speciális berendezésük volt erre a célra, az udvaron felállított, úgynevezett kolë. Itt, az egymáshoz merőlegesen illeszkedő deszkaoldalak között, több réteg gondosan meglocsolt homok, föld és trágya között nevelkedtek a palánták. A március táján elvetett magok Fagyosszentekre már kiültethető növényekké fejlődtek.

Az ültetés Bálint Sándor néprajzkutató szerint „a paprika termelésének egyik legkiemelkedőbb mozzanata, mely a régi közösségi élet hagyományaiból, a kölcsönös segítés szelleméből is megőrzött egyet-mást.” Megjegyzi azt is, hogy az ültetés május közepétől egészen június 13-ig (Szent Antal napjáig) elhúzódhatott. Szent Antal alakját a paprikatermelők körében nagy tisztelet övezte, Antal napon tartották a röszkei búcsút is.

Ha a palánta hasi levele – azaz legelőször kisarjadó, legalsó levele – elsárgul és lepörög, akkor a növény már kiültethető. Ha a fiatal paprikák már megfelelő állapotban voltak, az ültetés előtti nap délutánján sor került a palántaszödésre. A munkát kalákában végezték, a rokonok, barátok, szomszédok mind eljöttek segíteni. Szükség is volt a sok segítő kézre, ugyanis a földből kiszedett gyenge növényeket minél előbb el kellett ültetni a földeken. A régi paprikások szemléletes mondása szerint a palánta ugyanis olyan mint a halott: vinni kő.

Mivel sürgős és meghatározó munkáról volt szó, az egész család részt vett benne, kivéve talán a nagyon öregeket és a nagyon fiatalokat. Ha rakodás közben kiderült, hogy nem lesz elég a palánta, valaki hazasietett, és az egész szomszédságot mozgósította, hogy közösen pótolják mielőbb a hiányt. A kaláka szabályainak megfelelően pénzt senki nem várt el a segítségért, csak a visszasegítés kötelezettségét.

Bár az egyre gyorsabban forrósodó májusok és a modern gépek használata sok ősi szabályt idejétmúlttá tettek, az ültetés megfelelő időzítése és a segítség biztosítása mit sem veszítettek jelentőségükből.

The post „…olyan mint a halott: vinni kő.” Az ültetés fortélyai appeared first on PaprikaMolnár.

Régen az előző termésből – a hasításnál, azaz a paprika ereinek és magjainak eltávolításánál – félretett magok melegágyban növekedtek, ezt Bogyiszlón kötröcnek nevezték. A magok elvetésének klasszikus időpontja Szegeden március 12-re, Gergely napjára esett. A kötröc az udvarban kapott helyett, alapját téglalapként kell elképzelni, az oldalrész kialakításához a kórószára (napraforgó) volt alkalmas, ami a melegágyat foglalta keretbe. Az alapot egy ásónyomnyira kellett kimélyíteni, a létesítmény alját pedig trágyával félig megtöltötték, erre pedig pontosan 4cm homok került. A homokot alaposan meg kellett öntözni, és beleágyazni a gondosan kiválogatott magokat, amik számára a trágya folyamatosan hőt termelt. A magokat 3cm vastagon érett, kirostált trágya fedte, amit szigorúan megkülönböztettek az alulra került nyerstrágyától. A megfelelően rétegezett melegágyat ajánlatos volt bolthajtásos ágakkal, vagy akár halászhálóval leborítani. Így a madarak (elsősorban a baromfi) nem férhettek hozzá. Hűvösebb éjszakákon egy ponyva is elkelt, hogy megóvja a magokat a hidegtől.

 A palántakezdeményeknek körülbelül kétnaponta öntözésre van szüksége. Az ültetés után 3–4 héttel a magok kicsírásodnak, úgy tartják, hogy ha két levél előbújik, a növény már alkalmas arra, hogy kiültessék. A csírázás – népi megfigyelés szerinti – időpontja állítólag éppen az év 100. napjára esik, tehát április 10-e körül bújnak elő az első hajtások.

A kiültetésnek pedig május 15-e, illetve 25-e után jön meg az ideje, rögtön a Fagyosszentek elmúltával. Május 12-ét, 13-át és 14-ét, azaz Pongrác, Szervác és Bonifác napját tartjuk számon a Fagyosszentekként. A három névnaphoz lazán kötődik Orbán napja (május 25-e) is, illetve az Ipoly mentén a néphagyomány Zsófia naptól (május 15) is fagyot vár. A Fagyosszentekhez kötődő három nap fontos gazdasági fordulónak tekinthető, amely megszabta a régi földművesek évi menetrendjét. Ezeken a napokon arra számítottak, hogy – bár a tavasz már megérkezett, szinte véget is ért – az időjárás hirtelen hidegre fordulhat. Éppen ezért a kényesebb növényeket, például a paradicsomot, babot és természetesen a paprikapalántákat, csak Fagyosszentek után ültették ki, mert féltették őket a fagytól. A Fagyosszentektől való félelem sok magyar – sőt, közép-európai – népszokásban, időjósló babonában tettenérhető. Berettyóújfaluban például azt mondogatták: „Szervác, Pongrác, Bonifác / Megharagszik, fagyot ráz”.

A naptár szerint éppen aktuális a negyedik Fagyosszent, Orbán eljövetele, május 25-én. Míg a fent említett három névnapot minden érzékenyebb növény ültetésével összefüggésbe hozzák, addig Orbán kifejezetten a szőlőre jelent veszélyt. Orbán figurája tehát még a rettegett fagyosszentek között is különösen sötét alaknak számít, hiszen a bor mennyiségét és minőségét vetheti vissza. Bálint Sándor Ünnepi kalendáriuma szerint például a szegedi öregek gyakran mondogatták, hogy azt is agyon kellett volna ütni, aki Orbánt beletette a kalendáriumba.

Május 25-tel kapcsolatban számos népszokás és időjósló hiedelem fennmaradt. Ezen a napon a Magyar nyelvterület több pontján is az asszonyok seprűvel igyekeztek szimbolikusan kiverni Orbánt, és vele együtt a fenyegető rossz időt a konyhából. A népi bölcsesség pedig úgy tartja, hogy ha ezen a napon esik, akkor az ősz is hideg, nedves less, míg napsütés esetén hosszú és meleg őszre lehet majd számítani. További érdekes hagyomány, hogy a bortermő vidékeken gyakran a falu határában áll Orbán szobra, és jó bortermés esetén a szent kőalakjának is vittek hálából egy korsóval. Persze a helyzet fordítottjára is akadt példa: Ha Orbán megfagyasztotta a szőlő virágait, és megfosztotta a közösséget a bortól, akkor szobrát büntetésül kövekkel dobálták meg.

The post Palántanevelés és Orbán fenyegető alakja appeared first on PaprikaMolnár.