Végtelen gasztronómiai kavalkád – A farsang

Egy ételekről szóló sorozathoz talán a farsang közege a leghálásabb terep. Hiszen a január 6-án kezdődő, vízkereszttől a nagyböjtöt megelőző hamvazószerdáig tartó, hetek országszerte a bálok, a lakodalmak, a vidám mulatságok időszakai voltak.

A visszafogottsággal és önmegtartóztatással jellemezhető böjt a mulatozással és tobzódással telített farsanggal együtt került egyensúlyba. A farsangi asztal tehát olyan volt, mint a farsang belső lényege: Gazdag, burjánzó és mértéktelen.

A farsangi menüről általában mindenki a fánkra asszociál, ez az édes sütemény valóban a karneválok időszakának szimbólumává vált. Két alaptípusát különböztethetjük meg: A kelt és a gyúrt tésztából készültet, ez utóbbit tisztelik Szeged környékén csörögének.

A zsírban sült, gyakran töménnyé ízesített fánk nem véletlenül jár kéz a kézben a szabályokra fittyet hányó, élvezeteket hajszoló farsanggal. Lássunk egy receptet!

Chilis csokis churros. Spanyol recept, magyar fűszer

A churros szó tíz évvel ezelőtt valószínűleg sokak számára idegenül hangzott volna, ma már streetfood-ként egyre többen ismerik. A spanyolok kedvelt édességének rengeteg variációja létezik, mi most egy farsangra ideális, édes, pikáns változatot szemeltünk ki.

A chilis csokis churros hozzávalóinak listája meglehetősen farsangi: Cukor, só, vaj, liszt, tojás, vaníliaaroma, csoki, tejszín, rum. És persze a chili. Hogy a délszaki recept egy csipetnyi magyar aromával is gazdagodjon, válasszunk hozzá hazai paprikából készült csípős fűszerpaprika pelyhet.

Első lépésként a cukrot a sóval és a vajjal vízben feltesszük főni. Miután a keverék felforrt, lisztet is adunk hozzá, és addig kevergetjük, míg el nem válik az edény falától. Miután hűlt egy kicsit, a tojásokat és a vaníliát is hozzáadjuk, robotgéppel kikeverjük, majd habzsákkal csíkokat nyomunk belőle. A masszát olajban kisütjük.

A chilis csokis churros a mártogatós csokoládészósz elkészítésével lesz teljes. Az összeolvasztott tejszínt és csokoládét rummal és chilivel ízesítjük, és melegen tálaljuk a frissen kisült fánkok mellé.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Készülő kötetünk, Molnár Anita munkája, A szögedi paprika címet viseli, és a fentiekhez hasonló történetek, információk tárháza kíván lenni. Fejezetei a PaprikaMolnár Fűszerpaprika Malom és Múzeum tevékenységét közvetítik: Információkat nyújtanak Szeged és a környék helytörténetéről, néprajzi örökségéről, a bennfentes szemszögéből mesélnek a termesztés és feldolgozás módszereiről, változásairól. A szövegek tökéletesítéséhez Olvasóink segítségét is kérjük. A fűszerpaprikához kötődő régi fényképeket, iratokat vagy történeteket mindig szívesen fogadjuk.

Ízelítő a PaprikaMolnár webáruházunk kínálatából:

[products category=”osszes-termek” limit=”3″ orderby=”rand”] 

The post PaprikaGastro IV. FarsanGastro. Chilis csokis churros appeared first on PaprikaMolnár.

A múlt héten közölt farsangi cikkünkben röviden összefoglaltuk a vízkereszttől hamvazószerdáig tartó időszak jellemzőit. A felsorolásból nem maradhatott ki az ünneplés egyik legalapvetőbb velejárója, a bőségesen terített asztal sem. Ígéretünkhöz híven az általános leírások után most konkrét ötletekkel is szolgálunk. Az alábbi két recept kipróbálása garantáltan fokozza a farsangi élvezeteket.

A farsangi sonkás kifli készítésekor első lépésként összeállítjuk a gazdag tölteléket rejtő ugyancsak gazdag tésztát. 30 dkg túróhoz 30 dkg lisztet adunk, esetleg egy kanálnyi tejfölt is, ha a hozzávalók nehezen állnak össze. Szükség lesz továbbá 25 dkg margarinra és egy csomag sütőporra is. A keverékhez ízlés szerint sót szórunk, az alkotóelemeket alaposan összedolgozzuk, majd a tésztát rövid ideig állni hagyjuk. Később vékonyra kinyújtjuk, és háromszögeket vágunk belőle.

A kiflik közepébe kerülő töltelékhez 20 dkg sonkára lesz szükség. A finom sonkát önmagában is felhasználhatjuk, még ínycsiklandozóbb lesz azonban a farsangi kiflink, ha a következőképpen készítjük elő: Zsírban pirítsunk meg egy kis fej hagymát, adjunk hozzá törött paprikát, majd süssük együtt a sonkával. Ha szeretjük az erőset, próbáljuk ki bátran a csípős őrleményt. A tölteléket kanalazzuk a tésztaháromszögek közepébe, majd tekerjük fel őket, a hosszabbik oldaluk mentén. A kifliket kenjük meg tojássárgájával, majd 180 °C-ra előmelegített sütőben süssük őket aranybarnára.

A most következő desszert pedig mi is lehetne más, mint a farsangi időszakban elengedhetetlen fánk? A számtalan verzióban létező csemege közül válasszuk most a Dél-Alföldön, így Szegeden is nagyon kedvelt csörögét (vagy csőregét).

Először itt is a tésztát készítjük el: Egy nagy tálban 40 dkg liszthez morzsoljunk 10 dkg margarint, majd keverjünk hozzá egy teljes csomag vaníliás cukrot, egy fél csomag sütőport és egy csipet sót. Szükség lesz még 3 evőkanál tejfölre és két tojásra, így a tésztát már összedolgozhatjuk.

A tésztát lisztezett felületen körülbelül fél cm vastagságúra nyújtjuk ki, majd rombuszokat formázunk belőle. Közepükbe vágást ejtünk, melyen átbújtatjuk az alakzatok egyik sarkát, így alakulnak ki a forgácsfánk jellegzetes figurái. A fánkokat forró olajban sütjük meg, utána bőségesen meghintjük porcukorral, és frissen, lekvárral együtt tálaljuk.

Jó étvágyat! 🙂

The post A lakoma folytatódik: két farsangi fogás, recepttel appeared first on PaprikaMolnár.

A nagyjából hathetes időszak alatt elődeink alapvetően ünnepeltek. Az időzítés tökéletes volt, hiszen január és február hónapokban nem szólította őket a mezőgazdasági munka kötelessége, eljegyzések, lakodalmak, névnapok, mindenekelőtt pedig bőséges lakomák követezhettek. A farsang ideje alatt annyira népszerű jelmezek, álarcok pedig biztosították a védettséget, az igazi, gátlásoktól mentes ünneplés lehetőségét.

Ha a farsangi fogások kerülnek szóba, legtöbben azonnal a farsangi fánkra asszociálnak. Való igaz, a sütemény az ünnep legtermészetesebb velejárója, a szalagos fánkot az egész országban ismerik, csöröge vagy csőrege nevezetű rokona pedig főleg a Dél-Alföldön, Szeged környékén népszerű. Az édesség a múltban nem csupán desszertként funkcionált, mágikus erőt is tulajdonítottak neki. A Szerémségben például azért sütötték, hogy a szél ne vigye el a háztetőt, a természeti csapások ellen reméltek védelmet nyerni. A farsang azonban nem csak fánkból állt. Olyan jellegzetes főételek is színesítették mint például a farsangi sonkás kifli vagy a korhelyleves. Utóbbinak már a neve is árulkodó, kapcsolatba hozható az ünnep alatt szinte kötelező torkoskodással. A levesben zöldségek, fűszerek (chili és őrölt paprika együtt!) és tetszőleges húsfélék hatalmas mennyiségben parádéznak, a sonkás kifli elnevezés pedig leveles tésztában rejtőző, erős paprikás tölteléket takar. A gasztronómiai vonalat legközelebb folytatjuk, jövő héten receptekkel jelentkezünk!

A fűszerpaprika tehát az ünnepi asztal fogásainak elengedhetetlen kelléke. De vajon mi történik akkor, ha már a farsangi jelmezek között is dominál? A paprika farsangi és ördögi oldalának illusztrálására hadd mutassam be a lenti képet, ami ősszel – az utóérlelés idején – hozott el farsangi hangulatot a Röszkei Paprika Parkba.

A felvételt Molnár Anita készítette, 2013. októberében. A képen látható tanárnő és kisfiú a szegedi Hammido Alapfokú Művészeti Iskolából érkeztek, egy TÁMOP-pályázat keretében meglátogatták a Múzeumot és tájékozódtak a paprika feldolgozásáról. Paprikát fűztek, és a növényt később az iskolai órákon is felhasználták témaként, amikor festettek vagy rajzoltak.

Olyan önfeledt szórakozást kívánunk minden látogatónknak mint ami az Ő arcukon is tükröződik. Akár farsangkor, akár az utóérlelés ideje alatt érkeznek! 😉

The post Farsang. Amikor belénk bújik a kisördög appeared first on PaprikaMolnár.