Farsang: A bőség ideje

A vízkereszttől hamvazószerdáig (idén február 22-ig) tartó farsangról ma már a legtöbb embernek a fánk jut eszébe. Az időszak vallási háttere és szokásrendszere azonban rendkívül összetett, egy édes süteménynél jóval többről szól.

A kép forrása: gasztrohobbi.hu

A farsang alatt a szabályok fellazulnak, a munka ideiglenesen szünetel és az egyszerű emberek is felhőtlenül szórakozhatnak. Ebben az időszakban tartották a legtöbb lakodalmat, ennek egyaránt volt vallási és gyakorlati oka. A farsang után következő, húsvétot megelőző böjtöt behálózták az elvárások és a tiltások, ez a néhány januári és februári hét azonban nem esett különösebb korlátozás alá. Továbbá a tél még tartotta magát, mezőgazdasági munkák nem akadtak.

A farsangot gyakran kísérő álarcosbálok, jelmezes felvonulások (a mohácsi busójárást például mindenki ismeri) is a teljes önfeledtség eszközei. Hiszen láthatatlanul, felismerhetetlenül mindenki merészebb.

A mulatságoknak mindig zsíros, gazdag fogásokkal adták meg a módját, egy ilyen menüsorba a fánk is jól illeszkedik. A lakomáknak egyfajta termékenységvarázsló szerepe is volt. A bőséget igyekeztek átvinni az egész évre, a farsangi bálban például nagyokat ugrottak, hogy a kender nyáron majd magasra nőjön.

Részeges tarjaszeletek

A részeges kifejezés – hasonlóan a gazdagon elnevezésű fogásokhoz vagy a korhelyleveshez -magától értetődően kötődik a mértéktelen farsangi lakomákhoz. Az étel elkészítése szerencsére igen egyszerű, a végeredmény mégis kiadós lesz.

A részeges tarjaszeletek összeállításának első lépéseként tegyük a húsokat száraz pácba. Ez alatt só, fehérbors, majoránna és fűszerkömény keverékét értjük, melyek mellől természetesen a fűszerpaprika sem hiányozhat. Válasszunk csípős, szegedi őrleményt, esetleg füstölt paprikát, a pikáns hatás elérése érdekében. Miután a húsok mindkét oldalát bedörzsöltük, helyezzük a szeleteket egy kizsírozott hőálló tálba.

Takarjuk be őket néhány szelet baconnal, babérlevéllel és zúzott fokhagymával, majd bőségesen locsoljunk rá sört. 200 fokra előmelegített sütőben, lefedve, körülbelül 60 perc alatt elkészül!

A kiemelt kép forrása: gasztrohobbi.hu

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Paprikás, pikáns receptötletek. Részeges tarjaszeletek appeared first on PaprikaMolnár.

Végtelen gasztronómiai kavalkád – A farsang

Egy ételekről szóló sorozathoz talán a farsang közege a leghálásabb terep. Hiszen a január 6-án kezdődő, vízkereszttől a nagyböjtöt megelőző hamvazószerdáig tartó, hetek országszerte a bálok, a lakodalmak, a vidám mulatságok időszakai voltak.

A visszafogottsággal és önmegtartóztatással jellemezhető böjt a mulatozással és tobzódással telített farsanggal együtt került egyensúlyba. A farsangi asztal tehát olyan volt, mint a farsang belső lényege: Gazdag, burjánzó és mértéktelen.

A farsangi menüről általában mindenki a fánkra asszociál, ez az édes sütemény valóban a karneválok időszakának szimbólumává vált. Két alaptípusát különböztethetjük meg: A kelt és a gyúrt tésztából készültet, ez utóbbit tisztelik Szeged környékén csörögének.

A zsírban sült, gyakran töménnyé ízesített fánk nem véletlenül jár kéz a kézben a szabályokra fittyet hányó, élvezeteket hajszoló farsanggal. Lássunk egy receptet!

Chilis csokis churros. Spanyol recept, magyar fűszer

A churros szó tíz évvel ezelőtt valószínűleg sokak számára idegenül hangzott volna, ma már streetfood-ként egyre többen ismerik. A spanyolok kedvelt édességének rengeteg variációja létezik, mi most egy farsangra ideális, édes, pikáns változatot szemeltünk ki.

A chilis csokis churros hozzávalóinak listája meglehetősen farsangi: Cukor, só, vaj, liszt, tojás, vaníliaaroma, csoki, tejszín, rum. És persze a chili. Hogy a délszaki recept egy csipetnyi magyar aromával is gazdagodjon, válasszunk hozzá hazai paprikából készült csípős fűszerpaprika pelyhet.

Első lépésként a cukrot a sóval és a vajjal vízben feltesszük főni. Miután a keverék felforrt, lisztet is adunk hozzá, és addig kevergetjük, míg el nem válik az edény falától. Miután hűlt egy kicsit, a tojásokat és a vaníliát is hozzáadjuk, robotgéppel kikeverjük, majd habzsákkal csíkokat nyomunk belőle. A masszát olajban kisütjük.

A chilis csokis churros a mártogatós csokoládészósz elkészítésével lesz teljes. Az összeolvasztott tejszínt és csokoládét rummal és chilivel ízesítjük, és melegen tálaljuk a frissen kisült fánkok mellé.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Készülő kötetünk, Molnár Anita munkája, A szögedi paprika címet viseli, és a fentiekhez hasonló történetek, információk tárháza kíván lenni. Fejezetei a PaprikaMolnár Fűszerpaprika Malom és Múzeum tevékenységét közvetítik: Információkat nyújtanak Szeged és a környék helytörténetéről, néprajzi örökségéről, a bennfentes szemszögéből mesélnek a termesztés és feldolgozás módszereiről, változásairól. A szövegek tökéletesítéséhez Olvasóink segítségét is kérjük. A fűszerpaprikához kötődő régi fényképeket, iratokat vagy történeteket mindig szívesen fogadjuk.

Ízelítő a PaprikaMolnár webáruházunk kínálatából:

[products category=”osszes-termek” limit=”3″ orderby=”rand”] 

The post PaprikaGastro IV. FarsanGastro. Chilis csokis churros appeared first on PaprikaMolnár.

A paprikapiros szín farsangi filozófiája

Ha a farsang lényegét egy szín metaforájával akarnánk érzékeltetni, a pirosnál jobbat keresve sem találhatnánk. Az intenzív mulatság és a fellángoló szerelmek asszociációján kívül van még egy lényeges szempont. Egyházi tisztségviselők sok évszázadon át tiltani igyekeztek a farsangi vigasságokat, az időszakot egyenesen úgy nevezték: Az ördög ünnepe. A féktelen karneválokban az alvilág kísértését látták, ráadásul az ördög alakját az arcukat elrejtő farsangolók szívesen megjelenítették jelmezek, álarcok formájában. A legismertebb magyar farsangi hagyomány – a busójárás – is ismert ijesztő, démoni maszkjairól, melyeket eredetileg állatvérrel festettek meg.

Érdekesség, hogy a piros szóval rokon jelentésű vörös is a vér szóból származik. Azonban, míg utóbbihoz gyakran negatív asszociációk kapcsolódnak, a pirul, pirkad alakokból származó piros általában valami kellemeset (meleg tüzet, szenvedélyt, szerelmet) jelent. A paprikapiros jelzős formát olyankor szoktuk használni, ha maximális figyelemfelkeltésre vagy óriási indulatra utalunk.

A tradicionálisan a társkeresés, eljegyzések szolgálatába állított farsangi időszakon belül egy külön nap szól kizárólag a szerelmesekről. A február 14-i Valentin-napot sokan hagyománytalan, új jelenségnek tartják, bár a – szintén február 14-re eső – Bálint-nap Magyarországon is a szerelmi jövendölések ideje volt. Az angolszász országokban népszerű Valentin-nap Valentin római püspökkel hozható összefüggésbe, aki a 3. században, titokban összeeskette azokat a császári katonákat kedvesükkel, akiknek nem lett volna szabad házasodniuk. A virágajándék szokása is innen származik.

Paprikás variációk a farsangra

A Paprika Múzeumban szerencsére számos kreatív ötlet áll a rendelkezésünkre, hogy alapvető témánkat és termékünket az ünnephez kössük. Ott van például a fent említett virágcsokor. Szenvedélyes jelentéséből semmit sem veszít, ugyanakkor egy pikáns elemmel gazdagodik, ha látványos, paprikapiros termések kerülnek bele. A dús, farsangi étkekhez sok esetben használhatjuk a fűszerpaprikát, például a korhelyleves vagy a farsangi sonkás kifli esetében. Persze azért ne szórjuk minden farsangi finomságra. Ha a sokak kedvencének számító fánkot sütjük, maradjunk inkább a porcukornál. 🙂 Felhasználhatjuk viszont, ha a gyerekek jelmezbáli előkészületeiben segítünk. Az élénk színű őrlemény egy kis olajjal elkeverve garantáltan paprikapiros színűvé változtatja a farsangi álarcokat.

Az újabb lehetőségek kipróbálásához jó kísérletezést, a hátralévő farsangi napokra pedig igazi, önfeledt ünneplést kívánunk!

Izzó piros paprika-csokor Valentin-napra

The post Paprikapiros farsangi hangulatban appeared first on PaprikaMolnár.

Vessünk egy pillantást az oldalra! A letisztult, könnyen áttekinthető felület az ínyencségek tematikus csoportjait (például előétel, leves, főétel, desszert) kínálja. A személyes adatoknak szánt lapfül pedig elárulja, hogy a szerkesztő – Dimén-Varga Tünde – székelyföldi családanya, aki a konyhaművészetet a legkreatívabb önkifejezési formának tartja. Rajong továbbá az élénk színekben pompázó ételekért, így talán nem véletlen, hogy a közelmúltban személyesen is üdvözölhettük őt a Röszkei Paprika Múzeum látogatói között!

Korábbi, jól bevált módszerünknél maradva most is egy főétel és egy desszert ajánlását tervezzük, ezúttal a Tétova ínyenc repertoárjából.

A Mac and cheese tészta és sajtok kalóriadús, gazdag halmaza, ami igazán jól illik februári tobzódásainkhoz, bár húst nem tartalmaz. Első lépésként sós vízben főzzünk ki 40 dkg fusillit, majd 5 dkg vajból, 5 dkg rizslisztből és fél liter tejből készítsünk besamelt. A mártást sóval, borssal, szerecsendióval fűszerezzük, továbbá 20 dkg Goudával, 15 dkg Cheddar sajttal és 2,5 dkg parmezánnal dúsítjuk. Ha mindez összeállt, beleforgatjuk a tésztát, és egy kivajazott, tűzálló tálba tesszük. Tetejére a maradék 2,5 dkg parmezán sajtunk kerül, 5 dkg zsemlemorzsával, sóval, borssal elkeverve és egy késhegynyi pirospaprikával színesítve. A Mac and cheese 180 fokos sütőben 30 percig készül, utána már tálalható is!

Gazdag farsangi kavalkádunkban az Édenkert pite is méltó helyet foglal el. A pite tésztáját 20 dkg lisztből, 3,5 dkg porcukorból, 12,5 dkg vajból, egy tojás sárgájából, 2-3 evőkanál hideg vízből és egy csipetnyi sóból összegyúrjuk. Ezután félretesszük, mert fél órát pihennie kell. A recept most két lehetőséget is kínál, választhatunk a vaníliakrém és a fehércsoki ganache között. Ha az utóbbival próbálkozunk, 20 dkg fehércsokit kell gőz felett felolvasztani, és 2 dl tejszínnel összekeverni. Míg ki nem hűl, visszatérünk a tésztához: a pitét kinyújtjuk, és recés szélű formában a sütőbe helyezzük. 180 fokos sütőben körülbelül 25 perc alatt készül el. Ha a tészta megsült, betöltjük krémmel (a ganache-t előtte felverjük), és megpakoljuk színpompás gyümölcsökkel.

Próbáljunk ki bátran további ínyencségeket! 🙂                                              

The post Tétova ínyencségek. „Mikor, ha nem februárban…?” appeared first on PaprikaMolnár.

A múlt héten közölt farsangi cikkünkben röviden összefoglaltuk a vízkereszttől hamvazószerdáig tartó időszak jellemzőit. A felsorolásból nem maradhatott ki az ünneplés egyik legalapvetőbb velejárója, a bőségesen terített asztal sem. Ígéretünkhöz híven az általános leírások után most konkrét ötletekkel is szolgálunk. Az alábbi két recept kipróbálása garantáltan fokozza a farsangi élvezeteket.

A farsangi sonkás kifli készítésekor első lépésként összeállítjuk a gazdag tölteléket rejtő ugyancsak gazdag tésztát. 30 dkg túróhoz 30 dkg lisztet adunk, esetleg egy kanálnyi tejfölt is, ha a hozzávalók nehezen állnak össze. Szükség lesz továbbá 25 dkg margarinra és egy csomag sütőporra is. A keverékhez ízlés szerint sót szórunk, az alkotóelemeket alaposan összedolgozzuk, majd a tésztát rövid ideig állni hagyjuk. Később vékonyra kinyújtjuk, és háromszögeket vágunk belőle.

A kiflik közepébe kerülő töltelékhez 20 dkg sonkára lesz szükség. A finom sonkát önmagában is felhasználhatjuk, még ínycsiklandozóbb lesz azonban a farsangi kiflink, ha a következőképpen készítjük elő: Zsírban pirítsunk meg egy kis fej hagymát, adjunk hozzá törött paprikát, majd süssük együtt a sonkával. Ha szeretjük az erőset, próbáljuk ki bátran a csípős őrleményt. A tölteléket kanalazzuk a tésztaháromszögek közepébe, majd tekerjük fel őket, a hosszabbik oldaluk mentén. A kifliket kenjük meg tojássárgájával, majd 180 °C-ra előmelegített sütőben süssük őket aranybarnára.

A most következő desszert pedig mi is lehetne más, mint a farsangi időszakban elengedhetetlen fánk? A számtalan verzióban létező csemege közül válasszuk most a Dél-Alföldön, így Szegeden is nagyon kedvelt csörögét (vagy csőregét).

Először itt is a tésztát készítjük el: Egy nagy tálban 40 dkg liszthez morzsoljunk 10 dkg margarint, majd keverjünk hozzá egy teljes csomag vaníliás cukrot, egy fél csomag sütőport és egy csipet sót. Szükség lesz még 3 evőkanál tejfölre és két tojásra, így a tésztát már összedolgozhatjuk.

A tésztát lisztezett felületen körülbelül fél cm vastagságúra nyújtjuk ki, majd rombuszokat formázunk belőle. Közepükbe vágást ejtünk, melyen átbújtatjuk az alakzatok egyik sarkát, így alakulnak ki a forgácsfánk jellegzetes figurái. A fánkokat forró olajban sütjük meg, utána bőségesen meghintjük porcukorral, és frissen, lekvárral együtt tálaljuk.

Jó étvágyat! 🙂

The post A lakoma folytatódik: két farsangi fogás, recepttel appeared first on PaprikaMolnár.

A nagyjából hathetes időszak alatt elődeink alapvetően ünnepeltek. Az időzítés tökéletes volt, hiszen január és február hónapokban nem szólította őket a mezőgazdasági munka kötelessége, eljegyzések, lakodalmak, névnapok, mindenekelőtt pedig bőséges lakomák követezhettek. A farsang ideje alatt annyira népszerű jelmezek, álarcok pedig biztosították a védettséget, az igazi, gátlásoktól mentes ünneplés lehetőségét.

Ha a farsangi fogások kerülnek szóba, legtöbben azonnal a farsangi fánkra asszociálnak. Való igaz, a sütemény az ünnep legtermészetesebb velejárója, a szalagos fánkot az egész országban ismerik, csöröge vagy csőrege nevezetű rokona pedig főleg a Dél-Alföldön, Szeged környékén népszerű. Az édesség a múltban nem csupán desszertként funkcionált, mágikus erőt is tulajdonítottak neki. A Szerémségben például azért sütötték, hogy a szél ne vigye el a háztetőt, a természeti csapások ellen reméltek védelmet nyerni. A farsang azonban nem csak fánkból állt. Olyan jellegzetes főételek is színesítették mint például a farsangi sonkás kifli vagy a korhelyleves. Utóbbinak már a neve is árulkodó, kapcsolatba hozható az ünnep alatt szinte kötelező torkoskodással. A levesben zöldségek, fűszerek (chili és őrölt paprika együtt!) és tetszőleges húsfélék hatalmas mennyiségben parádéznak, a sonkás kifli elnevezés pedig leveles tésztában rejtőző, erős paprikás tölteléket takar. A gasztronómiai vonalat legközelebb folytatjuk, jövő héten receptekkel jelentkezünk!

A fűszerpaprika tehát az ünnepi asztal fogásainak elengedhetetlen kelléke. De vajon mi történik akkor, ha már a farsangi jelmezek között is dominál? A paprika farsangi és ördögi oldalának illusztrálására hadd mutassam be a lenti képet, ami ősszel – az utóérlelés idején – hozott el farsangi hangulatot a Röszkei Paprika Parkba.

A felvételt Molnár Anita készítette, 2013. októberében. A képen látható tanárnő és kisfiú a szegedi Hammido Alapfokú Művészeti Iskolából érkeztek, egy TÁMOP-pályázat keretében meglátogatták a Múzeumot és tájékozódtak a paprika feldolgozásáról. Paprikát fűztek, és a növényt később az iskolai órákon is felhasználták témaként, amikor festettek vagy rajzoltak.

Olyan önfeledt szórakozást kívánunk minden látogatónknak mint ami az Ő arcukon is tükröződik. Akár farsangkor, akár az utóérlelés ideje alatt érkeznek! 😉

The post Farsang. Amikor belénk bújik a kisördög appeared first on PaprikaMolnár.

A nagyjából hathetes időszak alatt elődeink alapvetően ünnepeltek. Az időzítés tökéletes volt, hiszen január és február hónapokban nem szólította őket a mezőgazdasági munka kötelessége, eljegyzések, lakodalmak, névnapok, mindenekelőtt pedig bőséges lakomák követezhettek. A farsang ideje alatt annyira népszerű jelmezek, álarcok pedig biztosították a védettséget, az igazi, gátlásoktól mentes ünneplés lehetőségét.

Ha a farsangi fogások kerülnek szóba, legtöbben azonnal a farsangi fánkra asszociálnak. Való igaz, a sütemény az ünnep legtermészetesebb velejárója, a szalagos fánkot az egész országban ismerik, csöröge vagy csőrege nevezetű rokona pedig főleg a Dél-Alföldön, Szeged környékén népszerű. Az édesség a múltban nem csupán desszertként funkcionált, mágikus erőt is tulajdonítottak neki. A Szerémségben például azért sütötték, hogy a szél ne vigye el a háztetőt, a természeti csapások ellen reméltek védelmet nyerni. A farsang azonban nem csak fánkból állt. Olyan jellegzetes főételek is színesítették mint például a farsangi sonkás kifli vagy a korhelyleves. Utóbbinak már a neve is árulkodó, kapcsolatba hozható az ünnep alatt szinte kötelező torkoskodással. A levesben zöldségek, fűszerek (chili és őrölt paprika együtt!) és tetszőleges húsfélék hatalmas mennyiségben parádéznak, a sonkás kifli elnevezés pedig leveles tésztában rejtőző, erős paprikás tölteléket takar.

A fűszerpaprika tehát az ünnepi asztal fogásainak elengedhetetlen kelléke. De vajon mi történik akkor, ha már a farsangi jelmezek között is dominál? A paprika farsangi és ördögi oldalának illusztrálására hadd mutassam be a lenti képet, ami ősszel – az utóérlelés idején – hozott el farsangi hangulatot a Röszkei Paprika Parkba.

A felvételt Molnár Anita készítette, 2013. októberében. A képen látható tanárnő és kisfiú a szegedi Hammido Alapfokú Művészeti Iskolából érkeztek, egy TÁMOP-pályázat keretében meglátogatták a Múzeumot és tájékozódtak a paprika feldolgozásáról. Paprikát fűztek, és a növényt később az iskolai órákon is felhasználták témaként, amikor festettek vagy rajzoltak.

Olyan önfeledt szórakozást kívánunk minden látogatónknak mint ami az Ő arcukon is tükröződik. Akár farsangkor, akár az utóérlelés ideje alatt érkeznek! 😉

The post Farsang. Amikor belénk bújik a kisördög. appeared first on PaprikaMolnár.