A naptári év és a csillagászati év

Az idő számontartására használt kellékeink – a 24 órás napunk, a 7 napos hetünk, elsuhanó születésnapjaink, naptáraink, karóráink – mind emberi kreációk, melyek nem feltétlenül kerülnek szinkronba a természet törvényeivel. Hogy az összhang megteremtése mennyire kemény feladat lehet, azt jól példázzák a 16. század eseményei: XIII. Gergely pápa kénytelen volt radikálisan megreformálni az ókori eredetű, úgynevezett Julián naptárt, hiszen annak dátumai és az évszakok között már eltérések mutatkoztak.
1582-ben október 4-e után mindjárt október 15-e következett, hogy a több, mint tíznaposra nőtt differenciát áthidalják. Hazánkban 1587-ben végezték el e naptár kiigazítását.

Talán azt gondolnánk, az egyszerű emberek szempontjából nem sok jelentősége van a dolognak, a történeti források azonban mást mondanak. Az átlagos földművelők „könyvtára” évszázadokon át a Bibliára és a Kalendáriumra korlátozódott. Az idő múlását a jeles napok segítségével tartották számon, és így ütemezték a munkákat is: Szent Györgykor külső legelőre hajtották az állatokat, Péter-Pálkor arattak, a paprikaszedés pedig hagyományosan Kisboldogasszony napján, szeptember 8-án kezdődött.

Hogy a naptári anomáliák kockázatát mérsékeljük, négyévente egy szökőnap segít egyensúlyban tartani a rendszert. Sokan úgy gondolják, ez február 29-e, valójában azonban 24-e, Mátyás napja. Ami szökőévben már nem is Mátyás napja…

A Mátyás nap és a szökőnap

A szökőnap ugyanis hivatalosan február 23. és 24. közé ékelődik. 24-e afféle üres nappá válik, itt senki sem ünnepli a névnapját. Mátyás „átugrik” 25-re, az eredetileg 25-én aktuális Gejza (Géza) napot pedig 26-án köszöntik. És így tovább.

Mátyás napja, akár ugrik, akár nem, hagyományos határnap tél és tavasz között és az időjósló praktikák tipikus ideje. Mindenki ismeri a mondást, miszerint „Ront, ha talál, ha nem talál: Csinál.” Tudniillik jégtörőként viselkedik, ha talál jeget, ha azonban nem, visszahozza a telet, hiába enyhe ekkor az időjárás.

A néphit szerint ha ezen a napon szeles az idő, kevés tojás lesz, ha viszont hideg, zöldséget kell vetni, hogy jó termés legyen. A nagy hó bő aratást ígér, az eső viszont a nyári jégverés fenyegetését vetíti előre. Érdemes volt halászattal, horgászattal is foglalkozni ezen a napon, hiszen köztudott, hogy a Mátyás napi halfogás szerencsét hoz.

A parasztság nem ügyelt szigorúan a szökőnap elhelyezésére, sok esetben ugyanúgy 24-én tartottak Mátyás-napot, mint máskor. Február 29-e pedig dologtiltó és borkóstoló nappá vált. Apró ünneppé, ami már a tavasz köszöntésének ígéretét hordozta.

A régi ír hagyomány ezt a napot az ünnepélyesség egy plusz jelentésrétegével ruházta fel: Február 29-én a fiatal lányoknak is joguk volt házasságot kezdeményezni, ők kérhették meg a kiszemelt ifjú kezét.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Mátyás ugrása. A szökőnap hagyományai appeared first on PaprikaMolnár.