Gyógynövények és gyógyítás a szegedi ferences kolostorban

A 16. század elején, Szegeden megtelepedő ferences barátok tevékenységének nemcsak a gyönyörű Mátyás téri templomot, hanem a mellette lévő kolostorkertet is köszönhetjük.

A Mátyás téri templom és kolostor napjainkban

A szerzetesek egyaránt gondoskodtak a rájuk bízott gyülekezet hitbéli vezetéséről és egészségügyi ellátásáról is. Mi sem volt természetesebb, hiszen a kora újkorban az orvosok szolgáltatásai csak a kiváltságosok számára elérhető luxust jelentették, a parasztság például borbélyokkal, bábákkal, füvesasszonyokkal kúráltatta magát.

Az Alsóvároson megtelepedett barátok szintén kivették a részüket a gyógyító munkából. Füveskertjükben számos gyógynövény tudatos termesztését valósították meg, melyek szárítása, feldolgozása és tárolása is a kolostor területén történt. A paprikát valószínűleg nem az elsők között telepítették – az a Mátyás téri templom felszentelése idején inkább dísznövénynek számított.

A ferencesek valószínűleg balkáni vándorlásaikon vehették magukhoz, és ültették el a kolostorkertben a paprikát. Bálint Sándor, a növény szegedi termesztésének 20. századi kutatója is így vélekedik: „Tudjuk azt is, hogy a szegedi kolostornak valamikor hatalmas kertje volt, amely gyógyító füvekben, egzotikus növényekben, hatalmas fákban egyaránt bővelkedett….Tudjuk, hogy ezekben a századokban különösen a hideglelés (malária) tizedelte népünket, és éppen ennek orvossága, csillapító szere gyanánt tűnik föl a paprika.”

Minden nyavalya gyógyszere a paprikapálinkában

Szeged-Alsóváros népe a kolostorkertben ismerkedett meg a paprikával, meggyőződött gyógyító erejéről, és hamarosan maga is termeszteni kezdte. A fűszer a néphit részévé vált, úgy tartották, pálinkába áztatva „minden nyavalyát eredményesen kúrál”. Lázrohamok esetén például 7 paprikamagról kellett inni, „hiszen a hideglelés is éppen 77-féle”.

A paprikapálinkában azonban nem csak a bevehető, lenyelhető csodaszert tisztelték, alkalmazását külsőleg is javasolták.  A folyadék magas alkoholtartalma (és a beáztatott fűszer ereje) a paprikapálinkát általános fertőtlenítőszerré tette. Segítségül hívták rovarcsípések vagy vágott sebek esetében. A kezelés természetesen nagyon kellemetlen, égető érzéssel és kipirosodó bőrrel járt, a célnak azonban kiválóan megfelelt.

A paprikapálinka nem csak elődeink csodagyógyszere volt, készítését és alkalmazását az Alsóvárosi Ferences Látogatóközpont is többször bemutatta, például az októberben rendszeresen megrendezett paprikafesztiválok során. 

The post Fűben, fában, paprikapálinkában van az orvosság! appeared first on PaprikaMolnár.