A Föld napja – a kezdetektől napjainkig

Bár viszonylag friss kezdeményezésnek tűnik, a Föld napja története 1970-ig nyúlik vissza. Denis Hayes amerikai egyetemista indítványozta először, hogy ezt az április napot a Föld napjaként tiszteljék, és vele csaknem húszmillióan foglaltak állást a természeti értékek szigorúbb védelme érdekében.

Fellépésük sok folyamatot lendített mozgásba, az 1990-es évekre már általánossá váltak a Föld napjára időzített nemzetközi szimpóziumok, a környezet- és természetvédelmi erőfeszítések, a szervezett hulladékgyűjtések és a közösségi kirándulások. Hayes nemzetközi felhívására válaszolva Magyarországon az elsők között alakult meg a Föld Napja Alapítvány, 1990-ben.

Bár a Föld napjának üzenete – köszönhetően az április 22-i figyelemfelhívó programoknak – az elmúlt évtizedekben milliókhoz jutott el, a szervezők nem győzik hangsúlyozni, hogy egyetlen nap még kevés. Általános életmód- és szemléletváltásra lenne szükség, nemcsak a Föld érdekében, hanem a saját túlélésünk biztosításáért is. A változtatásokat pedig legjobb kicsiben, a saját közegünkben elkezdeni.

A Föld napja Szegeden és az alakuló biodiverz kert Röszkén

Április 22-én idén is válogathatunk a szegedi események között. Családi és iskolai programokkal is készül a Vadaspark, a Füvészkert pedig játékos, pecsétgyűjtő túrára invitál.

Eközben Röszkén mi is dolgozunk a biodiverzitás-barát kertünkön, hogy a 2025-ös Föld napján talán már hasonló kezdeményezésekkel várhassuk az érdeklődőket. A szegedi CSEMETE segítségével éppen olyan foglalkoztatókon dolgozunk, ami a változatos ökoszisztémájú kertünk lakóit ismerteti majd meg a látogatóinkkal.

Ott vannak mindenekelőtt a növények: Nemcsak a főszereplő fűszerpaprika, hanem a sok beporzóbarát fűszernövény, virág és az őshonos gyümölcsfák.

Szerephez jutnak majd a – a jó vízgazdálkodás érdekében mulccsal gondosan takart – talaj lakói is. A hasznos földigiliszták, a rovarok és egyéb lárvák sokszínű életközössége.

A kertünkbe a madarakat is várjuk! Az odúk kihelyezése remélhetőleg cinegéket, csuszkákat és barázdabillegetőket csábít majd beköltözésre.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Kerti körkép IV. Közeleg a Föld napja appeared first on PaprikaMolnár.

Mi a kalendárium?

A kalendárium egészen a 20. század közepéig minden paraszti háztartás megbecsült tárgya, gyakran – a Biblián kívül – egyetlen nyomtatott sajtóterméke volt. Általános időmérőként funkcionált, befolyása pedig a paprikatermesztés terén sem volt elhanyagolható. Nézzük, milyen teendőket mutat a katolikus paprikás gazdák kalendáriuma!

A gazdasági év „menetrendje”

Március

Az előző évben gondosan kiválogatott paprikamagokból márciusban kezdtek a gazdák palántákat nevelni. A palántának való ágyat Gergely és József napja (március 12. és 19.) között előkészítették és lehetőleg március 25-ig, Gyümölcsoltó Boldogasszony napjáig vetették ki a palántáságyba. Az egyház ezen a napon Mária csodás fogantatására emlékezik, tavasz- és termékenységünnepet köszönt. A népi kalendáriumban a gazdasági év indulását sok tekintetben ettől a naptól számították.

Május

A május 12-én, 13-án és 14-én fenyegető Fagyosszentek – Pongrác, Szervác és Bonifác – a népi megfigyelések szerint talajmenti fagyokat okozhatnak. Szintén az időjárás hidegre fordulását feltételezték Zsófia és Orbán napján is (május 15 és 25), ezért a palánták kiültetésével rendszerint megvárták a veszélyt jelentő napok elmúlását.

Június

Kedvezőtlen májusi idő esetén a paprikaültetés június 13-ig, Szent Antal napjáig, is elhúzódhatott. Szent Antal alakját a paprikatermelők körében nagy tisztelet övezte, Antal napon tartották a röszkei búcsút is.

Erre az időre az első kapálást is illő volt elvégezni, amit még két vagy háromszor meg kellett ismételni augusztus közepéig.

Augusztus

A legnevezetesebb napja a hónapnak ötödike, neves Mária-ünnep, Havas Boldogasszony ünnepe. Bár nincs közvetlen kapcsolata a paprikatermesztéssel, mégis jelentős a szegedi alsóvárosiak hitélete szempontjából. A paprikatermelők mind megjelentek a szegedi Mátyás téri templom búcsúján és vélhetően sikeres paprikaszedésért is imádkoztak.

Szeptember

Kisboldogasszony napjához, Mária születésnapjához, szeptember 8-hoz számos egyházi szertartás és sok, a néphagyományban gyökerező, jelenség is köthető. A hívek a szabadban várták a hajnalt, és együtt zengték Mária tiszteletét, az arra érdemesek megpillanthatták a felkelő napban a Szűzanyát.

A népi megfigyelés szerint a régóta gyülekező fecskék ezen a napon útra kelnek, ezért emlegetik Mária ünnepét Fecskehajtó Kisasszony napjaként is. A régi szegedi paprikások ezen a napon kezdték a szedést.

November

Erre az időre a paprikaszedéssel végeztek, kezdődött a fűzés, téli feldolgozás ideje, de Mindenszentek és Halottak napján, 1-én és 2-án, nem illett dolgozni, mindkét nap az ősöké, a család halottaié volt.

A paprikatermesztéshez köthető hiedelmek

Bár a fenti kalendárium nagyrészt racionális, gyakorlati teendőket tartalmaz, a régi paprikás társadalom nem volt mentes a néphitben gyökerező elképzelésektől sem.

Bálint Sándor szerint az, hogy viszonylag kevés babonás hiedelem kapcsolódik a paprikához, azt mutatja, hogy fiatal kultúrnövényről van szó, de azért akad néhány:

Ha lepihen a fúró, azaz a rakó ember megáll munkában, nem szabad a fúrót a földbe szúrni, csak fektetni, mert kukacos lesz a palánta!

A déli alvás is tilos, mert elalszik a palánta, nem fogan meg!

Ha nem végeznek a nap végére a palántarakodással, a kimaradt palántát éjszakára kint hagyják, különben munkájukat áldás nem kísérné.

Ha a hirtelen jött eső hátráltatta a munkát, azt mondták: a palántarakó jó pénzért alszik. Az esővel bőségesebb lesz a termés.

Szerencsés termést hoz, ha a kimaradt palántákat odaajándékozzák az ültetésben segítőknek.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben

Szerkesztés alatt álló kötetünk, Molnár Anita munkája, A szögedi paprika címet viseli, és a fentiekhez hasonló történetek, információk tárháza kíván lenni. Megjelenése májusban-júniusban várható! Fejezetei a PaprikaMolnár Fűszerpaprika Malom és Múzeum tevékenységét közvetítik: Információkat nyújtanak Szeged és a környék helytörténetéről, néprajzi örökségéről, a bennfentes szemszögéből mesélnek a termesztés és feldolgozás módszereiről, változásairól. A Múzeum anyagainak bővítéséhez továbbra is kérjük Olvasóink segítségét. A fűszerpaprikához kötődő régi fényképeket, iratokat vagy történeteket mindig szívesen fogadjuk!

Ízelítő a PaprikaMolnár webáruházunk kínálatából:

[products category=”osszes-termek” limit=”3″ orderby=”rand”] 

The post Kalendárium paprikásoknak. Gergely napjától Mindenszentekig appeared first on PaprikaMolnár.