Első hallásra a két fogalom talán abszurd együttest ad, mégis, gondoljunk csak arra, hogy a paprika megjelenik például a szegedi népdalokban. Ezen nincs is mit csodálkozni, hiszen a dalok használóinak mindennapi élete annyira kötődött a növényhez, hogy annak a folklór szintjén való megjelenítése is természetesnek mondható.  Különlegesebb esetet képvisel azonban a Red Hot Chili Peppers nevű, közismert amerikai rockzenekar, amely – a nevét leszámítva – nem kötődik a paprikához.

A Davie504 néven egyre ismertebbé váló YouTube-felhasználó valószínűleg hiányolta is a közvetlen kapcsolatot, így született meg, a finoman szólva is merésznek nevezhető, dalfeldolgozása. Videójában Red Hot Chili Peppers számokat ad elő basszusgitárján, pengetőnek pedig egy chilipaprikát használ! A végeredmény egyszerre látványos és bizarr, a zenei élmény azonban meglepően harmonikus.

A chili és a basszusgitár

Az ötlet azért – bármennyire különleges is a maga nemében – számos megoldással párhuzamba állítható. A közvetlenül a természetből származó növényi alkotórészek, termések zenei célokra való használata egyidős az emberiséggel. Ott van például a meghasított, és fújással „életre keltett” fűszál példája vagy a fűzfasíp klasszikus esete. A napjainkban egyre népszerűbbé váló latin táncok pergő ritmusa pedig elképzelhetetlen a rumbatök nélkül.

Elképzelhető, hogy szegedi elődeink a csörgősre száradt paprikafüzérekben is meglátták a zenei élmény lehetőségét? Minden adatot szívesen fogadunk! 🙂

The post Lángoló, csípős zenei élmény. A chili és a basszusgitár appeared first on PaprikaMolnár.

A piros, csípős fűszerpaprika – amerikai eredete ellenére – a magyar kultúra szignifikáns eleme, nemzeti identitásunk része. Erre már a legjellemzőbb ételeink (töltött káposzta, pörkölt, halászlé…stb.) is bizonyítékot jelentenek, a fűszer azonban ezenkívül népművészetünkben és népköltészetünkben is erősen jelen van.

Ki ne ismerné például a kalocsai hímzést? A nemzetközi hírű ornamentikában, a fehér alapon tarkálló nagy virágok között az apró, hegyes fűszerpaprikák is megjelennek. A virág- és növénymotívumok többféle öltéstechnikával készültek: A virágokon kitöltő, lapos öltésekkel dolgoztak, míg például a paprikamotívumok szárát száröltésekkel alakították ki. A hímzéseken látható motívumok a falfestés mintáját követve alakultak ki.

Történetét tekintve a kalocsai hímzés fiatalnak tekinthető. A 19. század második felében jelent meg először, ekkor még kizárólag fehér volt. Később kibővült a feketével, majd a kék-fekete és a kék-piros kombinációk váltak népszerűvé. A századfordulóra pedig már az ornamentikát a teljes paletta „színesítette”. A kalocsai hímzés fejlődése szorosan összefügg a kalocsai nyomda 1860-as megalakulásával. Innentől kezdve a lányok és asszonyok nagy mennyiségű kész mintához juthattak, az is hímezhetett, aki nem volt kifejezetten ügyes rajzoló. 1860 előtt még az úgynevezett kalocsai „ütőfával” nyomták elő a motívumokat a vászonra.

Érdekesség, hogy a kalocsai minta, ellentétben népművészetünk más kincseivel, nemhogy nem lett elfeledve, egyre népszerűbbé válik. Gyakran jelenik meg például különböző tárgyakon, melyek nagy része már egyáltalán nem kötődik az egykori paprikatermelők világához.

Ezzel ellentétben „paprikát tartalmazó” népdalokra sajnos már nem akadhatunk az élő néphagyományban. A népköltési gyűjtemények szerencsére mégis megőrizték például a következő, a hasítók hangulatát testközelbe hozó dalt:

Rika, rika, rika, rika, paprika. …

Rika, rika, rika, rika, paprika.

Haragszik a feleségem: Mariska.

Ha haragszik, eladom a paprikát,

Még az éjjel elmulatom az árát.

Feleségem, nem bírsz annyi keresni,

Hogy én aztat el ne tudjam mulatni.

A piacon eladom a paprikát,

Még az éjjel elmulatom az árát.

Zárásként pedig visszautalnék a cikk kezdetére. Az első bekezdésben említett magyar identitást mi sem hangsúlyozza jobban, mint a következő vőfélyvers. Ahogy az alcím is mondja, ezek a sorok „a paprikás behozatalakor” hangzottak el, valószínűleg azért, hogy tájékoztassák a násznépet, mi is történik éppen. Valamint azért, hogy a lelkükre kössék: Az igazi, magyar érzületű vendégek egy kanálnyit sem hagyhatnak a paprikásból. 🙂

A magyar ember a paprikát kedveli, …

Paprikás behozatalakor

A magyar ember a paprikát kedveli,

Kivált hússal főzve módfelett szereti.

Ez aztán az étel, a magyarnak való,

Cingár németeknek a torkán akadó.

Nincs a paprikásnak a világon párja,

Reá vizet inni minálunk nem járja.

Egyétek, uraim, hogy ne vesszen kárba,

Ne hagyjatok, kérlek, semmit se a tálba!

The post „Rika, rika, paprika…” Fűszerpaprika a magyar folklórban appeared first on PaprikaMolnár.

Kezdjük talán az utóbbiakkal. Ma már szinte magától értetődőnek érezzük, hogy az őrlemények között csípős és édes típusokat is találunk, azonban a csípősségmentes paprikafajták egyáltalán nem büszkélkedhetnek nagy múlttal. A paprika vadon termő őse erős volt, mint ahogy Közép- és Dél-Amerikában továbbra is. A ma ismert édes típusok nemesítés eredményei, az első csípősségmentes fajtát Vitéz Horváth Ferenc alkotta meg 1928-ban.

A csípősségmentes típusok képviselője például a Folklór. Folytonos növekedésű, csüngő termésállású, szétterülő lombozatú növényről van szó. Bokra 45-50 cm magasra nő meg, terméseinek hossza 10 és 13 cm közöttire tehető, tömegük körülbelül 18-22 g. A növény bőtermő, középkorai érésű. Terméseinek színe éretten sötétpiros, festőanyag-tartalmuk átlagosnak mondható. Ajánlottabb palántázni, de a megfelelő agrotechnikai feltételek biztosítása mellett helyrevetéssel is nevelhető. Kézzel könnyen szedhető, a vírusbetegségekkel szemben kifejezetten ellenálló.

A Kalocsai m. 622 is a csípősségmentes fajták közé tartozik. Felálló termésállású, féldeterminált növekedésű növény, 35-40 cm magas bokra kifejezetten ritka lombú, rövid szárelágazású. Szára merev, levelei bőrszerűen megvastagodnak, ezért a gombás betegségek nehezen támadják meg. Termése hegyes, fokozatosan keskenyedik el, 10-15 cm hosszú. A bogyó színe éretten sötétpiros, festékanyag-tartalma az utóérlelés után elérheti a 280 ASTÁ-t. Tenyészideje rövid, érése korai és intenzív, ezért palántázott termesztés esetén az egész termés biztonságosan betakarítható. Amint az a nevéből is következik, a kalocsai tájkörzet egyik legjelentősebb fajtájáról van szó. Intenzív termesztési feltételek mellett terméshozama rendkívül bőséges lesz.

Az újdonságnak számító Szikra F1 már a csípős típusok közé tartozó fajtajelölt. A baktérium és TMV rezisztens növény csüngő termésállású és folytonos növekedésű hibrid. A növény ellenáll a baktérium- és dohánymozaik-vírusoknak. Termésének hossza 12 cm, növekedési erélye a Jubileum F1 hibridnél kicsit gyengébb. Festéktartalma utóérlelve 330-360 ASTA, kapszaicin tartalma 800-1200 mg / kg. Palántázott, intenzív szabadföldi termesztésre ajánlott.

The post Paprikafajták kavalkádja: A Folklór, a Kalocsai m. 622 és a Szikra F1 appeared first on PaprikaMolnár.