Fenyegető veszély vagy különleges ínyencfalat? A gombagyűjtés néhány szabálya

A gombák – ezek a rendkívül ízletes és változatosan elkészíthető, se nem állat, se nem növény élőlények – valószínűleg megosztóbbak a legtöbb konyhai alapanyagnál. Rendkívül széles azoknak a köre, akik valamilyen homályos veszélyforrást sejtve szinte teljesen ignorálják a gombás fogásokat. Ugyanakkor minden évben előfordul néhány, hamis ismerteken alapuló tragédia is. A gombászáshoz és gombakészítéshez (ahogy szinte minden máshoz is) némi előzetes tanulással és kellő alázattal érdemes viszonyulni.

Szeptembertől novemberig a páradús, hűvösebb levegő és a gyakoribb esőzések hatására az erdő talaján számos gombafaj tűnik fel. Napjainkban egyre többen vállalkoznak gombásztanfolyamok elvégzésére, hogy a túrázásra vagy fotózásra irányuló hobbijukat gasztronómiai elemekkel egészíthessék ki. Így a természetvédelem alá nem eső területeket járva a már jól ismert csiperkén kívül vargánya, rókagomba, tinóru vagy őzlábgomba is kerülhet a kosárba. A bizonytalan esetek tisztázását a nagyobb piacokon munkálkodó gombaszakértők segítik.

Az izgalmas témáról az október 3-i szegedi gombásznapon is szó esett.

Csípős gombapaprikás

Ha a célunk gombapaprikás készítése, használhatunk laskát vagy csiperkét, de a fűzfákról tavasszal gyűjthető gévagomba is kiváló választás. Fél kg gombához általában két közepes fej hagymából készítjük a pörköltalapot.

Első lépésként egy lábosban zsiradékot (zsírt vagy olajat) forrósítunk, majd megdinszteljük benne az apróra vágott hagymát. A hagyma mellé kerülhet némi fokhagyma is, esetleg zöldpaprika és nyers vagy szárított paradicsom. Ha minden zöldség együtt van, meghintjük őket törött paprikával, természetesen az edényt a tűzről lehúzva. Az október táján már elérhető friss paprika és az ősszel gyűjtött, aromás gombák nagyszerű fogássá válnak együtt. A csípősséget biztosíthatja az erősebb őrlemény, esetleg a tüzes paprikamagolaj is.

A hozzávalókat fedő alatt, kevés vízzel főzzük tovább. A kockákra vagy csíkokra vágott gombát is a fazékba öntjük. Mivel sok levet enged majd, ne mérjük túl bőven a vizet, amivel a zöldséges alapot felöntjük.

A fűszerezésről só és bors gondoskodik. Néhányan szívesen készítenek gombapaprikást köménymaggal – melyet az olajon megpirítanak – mások a már forrásban lévő vízbe szórnak egy kis kakukkfüvet.

Körülbelül fél óra alatt a fővő gombapaprikásból fogyasztásra kész étel válik. Habarhatunk bele egy kanálnyi tejfölt, de kínálhatjuk mellé külön is, a tálalásnál. Jó étvágyat hozzá!

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szerkesztés alatt álló kötetünk, Molnár Anita munkája, A szögedi paprika címet viseli, és a fentiekhez hasonló történetek, információk tárháza kíván lenni. Megjelenése decemberben várható! Fejezetei a PaprikaMolnár Fűszerpaprika Malom és Múzeum tevékenységét közvetítik: Információkat nyújtanak Szeged és a környék helytörténetéről, néprajzi örökségéről, a bennfentes szemszögéből mesélnek a termesztés és feldolgozás módszereiről, változásairól. A Múzeum anyagainak bővítéséhez továbbra is kérjük Olvasóink segítségét. A fűszerpaprikához kötődő régi fényképeket, iratokat vagy történeteket mindig szívesen fogadjuk!

Ízelítő a PaprikaMolnár webáruházunk kínálatából:

[products category=”osszes-termek” limit=”3″ orderby=”rand”] 

The post Egy csipet csili I. Csípős gombapaprikás appeared first on PaprikaMolnár.