Gyümölcsoltó Boldogasszony napja

A Biblia szerint az Úr ezen a napon küldte el Gábor nevű angyalát Názáretbe, a Dávid házából való szűzhöz, Máriához. A hírvivő, miután köszöntötte Máriát, ezt mondta neki: „Ne félj, Mária! Kegyelmet találtál Istennél. Gyermeket fogansz, fiút szülsz, és Jézusnak fogod elnevezni.” Mária megkérdezte az angyalt: „Hogyan válik ez valóra, amikor férfit nem ismerek?” Az angyal ezt válaszolta és mondta neki: „A Szentlélek száll rád, s a Magasságbeli ereje borít be árnyékával. Ezért a születendő Szentet is az Isten Fiának fogják hívni.”

A ’gyümölcsoltó’ szó szimbolikája tehát egyértelmű: Március 25-e Mária csodás fogantatásának napja, éppen 9 hónap múlva – azaz december 25-én, karácsony első napján – következik Krisztus születése.

Gyümölcsoltó Boldogasszony napja, a Mária-ünnep vallási jelentőségéhez igazodva, a gyümölcsfák oltásának és szemzésének hagyományos időpontja volt. Azonban ezen kívül is számos gazdasági forduló és a néphitben gyökerező szokáscselekvés kötődik hozzá.

Mezőgazdasági munkák, hagyományok, babonák

Az új élet sarjadása természetesen párhuzamba állítható a március végére kizöldülő határral, a mezőgazdasági munka megindulásával. Éppen ezért Gyümölcsoltó Boldogasszony napja – mint széles körű termékenységünnep – számos szokás és hiedelem forrásává vált.

Bálint Sándor Ünnepi kalendáriuma is leírja, hogy „Szeged népe szerint az ilyenkor szemzett fából nem jó másnak ágat adni, mert ezzel a termést is odaadnák. A kiszomboriak ezen a napon gyümölcsfáikról lemetszett gallyacskákat tüzelnek el. Úgy vélik, hogy ezzel megakadályozzák a termés elférgesedését. A méhészek a röplyukakhoz is állítanak gallyakat, hogy fáikról a méhek majd jól mézeljenek.”

Jézus fogantatásának ünnepe a családtervezés hiedelemvilágára is komoly befolyással bírt. Azt tartották, hogy az az asszony, aki ezen a napon érintkezik a férjével, biztosan gyermekáldás elé néz.

Az új élet szárba szökkenését számos más területen is vélelmezték. Gyümölcsoltó Boldogasszony napja után már a földbe kerülhetnek a sárgarépa, a petrezselyem, a káposzta, sőt a paprika magjai is. Amennyiben a paprikát palántáról nevelték, a május közepi Fagyosszentek után kezdődhetett az ültetés.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Gyümölcsoltó Boldogasszony napja, a tavasz kezdete appeared first on PaprikaMolnár.

Palántanevelés, ültetés és az ültetés szabályai

Az előző évben gondosan kiválogatott paprikamagokból március táján kezdtek a paprikásgazdák palántákat nevelni. A kalendárium március 25-én máris egy jelentős ünnepre figyelmeztetett. Eljött Gyümölcsoltó Boldogasszony napja, Mária csodás fogantatására emlékeztek, tehát széleskörű tavasz- és termékenységünnepet köszöntöttek. A gazdasági év indulását sok tekintetben ettől a naptól számították, néhányan úgy vélték, a paprikatermesztés kezdő lépéseire is alkalmas.

A régi szegedieknek speciális berendezésük volt a palántanevelés megkezdésére, az udvaron felállított, úgynevezett kolë. Itt, az egymáshoz merőlegesen illeszkedő deszkaoldalak között, több réteg gondosan meglocsolt homok, föld és trágya közé rejtve nevelkedtek a palánták. A magok Fagyosszentekre már kiültethető növényekké fejlődtek.

A március 12-én, 13-án és 14-én fenyegető Fagyosszentek (Pongrác, Szervác és Bonifác) a népi megfigyelések szerint még a nyár közeledtével is talajmenti fagyokat okozhattak. Szintén az időjárás hidegre fordulását feltételezték Zsófia (május 15.) és Orbán (május 25.) napján is. Ezért a palánták kiültetésével rendszerint megvárták a veszélyt jelentő napok elmúlását.

Az ültetés Bálint Sándor szerint „a paprika termelésének egyik legkiemelkedőbb mozzanata, mely a régi közösségi élet hagyományaiból, a kölcsönös segítés szelleméből is megőrzött egyet-mást.” Megjegyzi azt is, hogy az ültetés május közepétől egészen június 13-ig (Szent Antal napjáig) elhúzódhatott. Szent Antal alakját a paprikatermelők körében nagy tisztelet övezte, Antal napon tartották a röszkei búcsút is.

Az ültetés szabályai közé hiedelmek is keverednek: Úgy tartották, munkavégzés közben az ültetők nem alhatnak el, még az ebéd utáni pihenés során sem. Ha ugyanis a paprikaültetőt elnyomja az álom, a palánta feje is lebillen. „Elalszik”, kókadt lesz, nem fejlődik belőle erős növény.

A paprikatermesztés szeptemberben folytatódik

A kalendárium lapjai tovább peregnek, de mielőtt szeptemberhez érnénk, augusztus 5-én sem léphetünk túl szó nélkül. Bár ennek a napnak – Havas Boldogasszony ünnepének – nincs követlen kapcsolata a paprikatermesztéssel, mégis jelentős az alsóvárosiak hitélete szempontjából. Hiszen a termelők mind megjelentek a Mátyás téri templom búcsúján, és vélhetően sikeres paprikaszedésért is imádkoztak.

A szedésre megint csak konkrét mérföldkövet jelöl meg a kalendárium: Szeptember 8-át, Kisboldogasszony Napját.

Lévén Mária születésnapja, szeptember 8-hoz számos egyházi szertartás és sok, a néphagyományban gyökerező, jelenség is köthető. A hívek például a szabadban várták a hajnalt, és együtt zengték Mária tiszteletét. Úgy tartották, hogy az arra érdemesek megpillanthatják a felkelő napban a Szűzanyát.

A népi megfigyelés szerint a régóta gyülekező fecskék szeptember 8-án végképp szárnyra kelnek. Éppen ezért emlegetik gyakran Mária ünnepét Fecskehajtó Kisasszony napjaként is. A régi szegedi paprikások ezen a napon kezdték a szedést.

A paprikamagokat időnként télen is elővették, bár még nem a palántanevelésre készültek, hanem hideglelés ellen kerestek orvosságot. Úgy tartották, a gyötrő hideg „éppen 77-féle”, ezért 7 paprikamagról kell inni, hogy legyőzhető legyen.

The post Paprikatermesztés, ahogy a kalendárium írja appeared first on PaprikaMolnár.

Gyümölcsoltó Boldogasszony háttértörténete

A Biblia szerint az Úr ezen a napon küldte el Gábor nevű angyalát Názáretbe, a Dávid házából való szűzhöz, Máriához. A hírvivő, miután köszöntötte Máriát, ezt mondta neki: „Ne félj, Mária! Kegyelmet találtál Istennél. Gyermeket fogansz, fiút szülsz, és Jézusnak fogod elnevezni.” Mária megkérdezte az angyalt: „Hogyan válik ez valóra, amikor férfit nem ismerek?” Az angyal ezt válaszolta és mondta neki: „A Szentlélek száll rád, s a Magasságbeli ereje borít be árnyékával. Ezért a születendő Szentet is az Isten Fiának fogják hívni.”

A ’gyümölcsoltó’ szó szimbolikája tehát egyértelmű: Március 25-e Mária csodás fogantatásának napja, éppen 9 hónap múlva – azaz december 25-én, karácsony első napján – következik Krisztus születése.

A nap gazdasági jelentősége, hagyományai

Az új élet sarjadása természetesen párhuzamba állítható a március végére kizöldülő határral, a mezőgazdasági munka megindulásával. Éppen ezért Gyümölcsoltó Boldogasszony napja – mint széles körű termékenységünnep – számos szokás és hiedelem forrásává vált.

Ezt a napot fecskehozónak is nevezték. A költöző madarak ugyanis ekkorra már általában visszatértek, valóban megérkezett a tavasz és kezdődhetett a munka. Érdekesség, hogy a madarak távozását egy másik Mária-ünneppel, a szeptember 8-i Fecskehajtó Boldogasszony napjával hozták összefüggésbe.

Jézus fogantatásának ünnepe a családtervezés hiedelemvilágára is komoly befolyással bírt. Azt tartották, hogy az az asszony, aki ezen a napon érintkezik a férjével, biztosan gyermekáldás elé néz.

Március 25-én a régi parasztság hagyományosan a gyümölcsfák kezelését, az oltást és a szemzést végezte. Azokon a helyeken, ahol a fagy miatt még nem kezdhették meg a metszést, egy-egy vágást ejtettek a fák törzsén, a termés mágikus védelmét biztosítandó.

A nyugat-magyarországi néphit szerint nem volt szabad levágni azokat az ágakat, amelyeket Gyümölcsoltókor oltottak, mert akkor vér folyna belőlük. Aki mégis erre vetemedne, az azonnal megvakul, halála után pedig kárhozat vár rá.

Ez a nap azonban nem csak a gyümölcsfák, a gazdaság számos más részlete esetében is komoly jelentőséggel bírt. Sok helyen úgy tartották, Gyümölcsoltó Boldogasszony napja után már a földbe kerülhetnek a sárgarépa, a petrezselyem, a káposzta, sőt a paprika magjai is. Amennyiben a paprikát palántáról nevelték, a május közepi Fagyosszentek után kezdődhetett az ültetés.

Virágzó gyümölcsfaágak

The post Március 25; Gyümölcsoltó Boldogasszony napja appeared first on PaprikaMolnár.