Kelet és nyugat jóságos királynéja: Piroska, azaz Eiréné bizánci császárné

A rendelkezésünkre álló életrajzi adatok alapján Szent László király lánya, Piroska 1088 körül születhetett. Szülei halála után unokabátyja, Könyves Kálmán udvarában nevelkedett, aki – hogy biztosítsa országa és a Bizánci Birodalom közti békés együttműködést – 1104-ben hozzáadta Komnénosz Jóannész bizánci trónörököshöz.

A friggyel Piroska búcsút mondott hazájának, eredeti hitének (férje kedvéért a görögkeleti vallásra tért) sőt, még a nevének is. Császárnéként a keleten népszerű, békét jelentő, Eiréné név alatt uralkodott. Élete mégis az egyetemes kereszténység jegyében telt: Keleten és nyugaton egyaránt úgy emlékeznek rá, mint kolostoralapítóra, a szegények gyámolítójára, a jóságos királyné megtestesítőjére.

Bár halála után a keleti egyház avatta szentté, a római katolikus egyház is annak tartja. Konstantinápolyi tiszteletét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy alakja – mozaikból kirakva – a Hagia Sophiában is látható. Szent Piroska nevét, az általa képviselt tulajdonságok átvitelének reményében, a magyar parasztság is szívesen adta az újszülötteknek. Az 1920-as évek elején Alsóvároson is különösen sokan viselték ezt a nevet.

Szent Piroska és a Paprikaharang

Az alsóvárosi Mátyás téri templom szomorú, harangszó nélkül eltöltött éveiről korábban is közöltünk már cikket. Most lássuk, miként ír erről a Délmagyarország 1921. május 28-i száma:

„A világháborúban elrekvirált harangok pótlására a szegedi katolikus társadalom parókiánként mozgalmat indított. A mozgalom — mi sem természetesebb — az Alsóvároson vezetett legelőször sikerre. A gazdag alsóvárosi nép hamarosan összeadta a harangokra szükséges összeget, úgy, hogy a gyűjtés eredményeképp megrendelt négy harang tegnap reggel már meg is érkezett a Tisza pályaudvarra. A harangoknak a pályaudvarról való elszállítása tegnap délután négy órakor történt meg, még pedig nagy és lelket emelő ünnepély keretében…

Három óra körül már ember-ember hátán tolongott és szorongott a templom előtti hatalmas Mátyás-téren. Negyednégykor az óriási embertömeg szabályos nyolcas sorokban, zászlók alatt, festői szép bandérium vezetésével, méltóságteljes csendben megindult a pályaudvar felé, hol a négy új harangot kiemelték a vagonokból és felrakták a felvirágozott stráfszekerekre…

Az átvétel után a katonazenekar hangjai mellett visszaindult a menet Alsóvárosra, ‘hol a katonazenekar és egyházi énekkar számai zárták be a szép ünnepséget, melynek folytatása szombaton lesz. Akkor szentelik fel és húzzák fel a toronyba az új harangokat, hogy a régiek, az ágyukra elrekvirált öreg harangok helyett ők hívják Istenimádásra a hívőket és ők hirdessék majd a magyar feltámadást.”

A nagyrészt paprikatermesztők adományaiból öntött harangot Paprikaharangnak nevezték, és a sok, Piroskának keresztelt alsóvárosi lakos miatt Szent Piroska oltalmába ajánlották. A szent alakja – csakúgy, mint a híres, konstantinápolyi templom mozaikján – a Paprikaharang felületén is látható. A Paprikaharang díszítéséről és felszenteléséről a jövő héten adunk hírt.

The post Szent Piroska és az oltalmába ajánlott Paprikaharang appeared first on PaprikaMolnár.