Bálint Sándor: A szegedi paprika termesztése

A paprikás népélet kutatásának alfája és ómegája Bálint Sándor. 1959-es, A szegedi paprika termesztése című cikkében a szárítástól a törésig, a hasítók társadalmi helyzetétől a fűszer széleskörű exportjáig minden terítékre kerül.

A kutató a kemencében való szárítás módszeréről így ír: „A feldolgozás módjáról legkorábbi adataink a XVIII. század legvégéről, HOFFMANSEGG német utazó tollából maradtak ránk, aki többek között elmondja, hogy a paprikát, „ha már megérett, felfűzik és felakasztják, azután sütőkemencén megszárítják és összetörik”.

Ebben az időben, tehát a XIX. század fordulóján — a néphagyomány is így tudja — a paprikaipar még inkább az asszonyok és gyermekek dolga volt. A család férfi tagjai részben egyéb munkájuk miatt kevéssé vettek részt benne.

Téli időben a szegényebb családok más munkájukból már kikoptak és beszorultak a szobába. Hogy tétlenül ne töltsék az időt és a kemencében se égjen tűz hiába, a füzéreket a kemencében megszárították. Ez sokszor kenyérsütés után történt. Naponta kétszer is, reggel és este befűtöttek a kemencébe.”

Paprika a kemencében: A szárítás menetrendje és eszközkészlete

A leírás folytatásából kiderül, hogy a hőfok beállítására és az időtartamokra szigorú szabályok vonatkoztak: „A fűtés után mintegy fél óráig vártak, amíg a heve lë nem esött, vagyis amíg egy kissé ki nem hűlt. Ekkor kihúzták a parazsat, kisöpörték a kemencét a pemetölő néven emlegetett, vízbe mártott, nagy nyelű söprűvel.

Ezután a kemence nagysága szerint 5-10 füzért beraktak. Egy kis negyedóra múlva megeresztették a gőzét: az előtét, vagyis a kemence leemelhető ajtaját rövid időre levették a kemence szájából. Ezt néhányszor megismételték, azután pedig a paprika benn maradt estig. Ekkor kiszedték, a kemencét újra fűtötték és a paprikát még egyszer berakták.

Éjszakára kis pálcikát tettek az előte alá, hogy a gőz kijöhessen. Ha a paprika most sem száradt meg, akkor a fűtést az elmondott módon harmadszor, sőt negyedszer is megismételték. Csak tavasz felé kellett kétszer fűteni, mert akkor már a böjti szelek az ereszet alatt jól megfújták a füzért és így a hüvely szikkadt volt.”

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Téli életképek I. Paprika a kemencében appeared first on PaprikaMolnár.

December 24-e és az örömteli böjt

Ez a nap még a várakozásé volt. Vártak az advent és a böjt végére, a téli napforduló után a sötétség visszavonulására, az egyre növekvő fényre, Krisztus születésére, az igazi ünnepre. Míg napjainkban december 24-ét már ajándékbontás és gazdag vacsora jellemzi, addig egy régi alsóvárosi paprikatermelő még böjtöt tartott Ádám-Éva napján.

Karácsony böjtje, akárcsak hamvazószerda és nagypéntek, a legszigorúbb böjti napok közé tartozott. Mégis örömteli (gaudiosum) böjt volt ez, melynek napját sokan són, kenyéren és vízen töltötték el, és este is csak a legegyszerűbb ételek kerültek az asztalra.

A Krisztus születésére és az ünnepre való várakozást a néphagyományban az általános vendégvárás szokásrendszere is kiegészítette. Ezen a napon Szegeden is jellemző volt, hogy a bejárati ajtót egy kicsit nyitva hagyták, hogy azon „a Kisjézus könnyen betaláljon”, és hogy ne maradjon zárva a rokonok vagy barátok előtt se.

Estére aztán mindenki hazatért (sok helyen még a kölcsönkért dolgokat is visszakérték, hogy minden és mindenki a helyére kerüljön), és a család apraja-nagyja helyet foglalt a karácsonyi asztal körül.

A karácsonyi asztal mágikus ereje

A karácsonyi asztal jóval több volt, mint egy tálalásra alkalmas bútordarab. Az ünnep ígéretét, a jövőbe vetett várakozást, a család egységét jelentette, és mint ennyi pozitívum megtestesítője, az egész magyar nyelvterületen szerencsehozó és bőségvarázsló funkcióval bírt.

Különösen a Nyugat-Dunántúlon volt jellemző egy, kifejezetten erre az alkalomra tartogatott, díszes kivitelezésű, karácsonyi abrosz használata. Az abrosz nem csupán karácsonykor kapott aktív szerepet: Tavasszal abból vetettek, hogy biztosítsák a termés bőségét.

A karácsonyi asztal ereje a körülötte elhelyezett tárgyakra is hatást gyakorolt. Bálint Sándor is leírta, hogy Szeged környékén lószerszámot, takarmányt tettek alá, mert hitük szerint így egész évben védhették az állatok egészségét is.

És hogy mi került az asztalra? 24-én este böjti ételek, mint például halászlé és mákos guba, az ünnepi fogások mellett pedig kulcsszerepet kapott egy teljes vekni kenyér. Az asztalra gyakran egy kalácsot is helyeztek, hogy ez is egész évben rendelkezésre álljon majd. Tipikus karácsonyi ételnek számított továbbá az alma, a dió, a sült tök és a méz.

Még a karácsonyi asztalon maradt morzsának is „varázsereje” volt. Úgy tartották, ha kiöntik a tyúkoknak, azok sokkal jobban fognak tojni.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post A karácsonyi asztal varázsa appeared first on PaprikaMolnár.

A szerb megszállás, Vastag József kutatásai nyomán

Az I. világháború 1918. november 11-i lezárulása – bár elhozta a harci tevékenységek beszüntetését – sok tekintetben a megszokott hatalmi dinamika fájdalmas átrendeződését indította el. Nem volt az másként Röszkén sem. November 22-án a Horgoson állomásozó szerb zászlóalj megszállta a falut és Alsóközpontot. Vastag József leírja, hogy a röszkeiek ezután gyakran csak a Holt-Tisza mentén, kúszva tudtak eljutni Szegedre, hogy elkerüljék az ellenőrzőpontokat.

A zavaros időszakot még bizonytalanabbá tette, hogy 1919 januárjától egyre többször jelentek meg a faluban kommunista agitátorok. Rózsa Vince tanyai kapitány leváltásában is benne volt a kezük, gondoskodtak róla, hogy a hozzájuk lojális Guczi József kerüljön a helyére.

1919. februárjában a falu – és a környék – francia megszállás alá került. Ugyanebben az évben (és ugyanebben az igazgatási rendszerben) történt a híres paprikalázadás, mely jelzi, hogy a térség paprikásai nem egykönnyen fogadták el a megélhetésüket fenyegető új szabályokat.

Rekvirálás, arab lovak és cirillbetűs ABC

A szerb megszállás időszakából a röszkeiek sajátos emléke, hogy az iskolában, Krizsanits Etelka kisasszony közreműködésével, szerbül tanulták a Miatyánkot és az Üdvözlégyet. Még az ezredforduló körül is éltek olyanok a faluban, akik fel tudták idézni a cirillbetűket.

A szerb megszállás a rekvirálások fogalmával is összekapcsolódott. A katonák házról házra jártak, és rézüstöket, -mozsarakat zsákmányoltak, helyenként még a kilincseket is leszerelték. Számba vették a harangokat és a súlyukról pontos feljegyzéseket vezettek, hogy szükség esetén hadianyagként használhassák fel őket.

Pajcsin borbély és fosztogatócsapata már haszonállatokat, értéktárgyakat és élelmet is „rekvirált”. A helyi szerbek közül többen csatlakoztak hozzájuk, a Marinkov és az Osznovics család azonban nem társult velük. Vastag József tanulmánya kitér rá, hogy a nagyobb kegyetlenségeket a francia – és a velük együtt érkezett arab – katonák jelenléte miatt sikerült elkerülni. Utóbbiak jó kapcsolatot alakítottak ki a falubeliekkel, alkalmanként még élelemmel is segítették őket. Mikor távoztak, apró termetű lovaik közül többet elajándékoztak.

A szerbek elvonulására 1921. augusztus 20-án került sor, utánuk a nemzeti hadsereg katonái érkeztek.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

A kiemelt kép forrása: szoreg.hu

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Többet Röszkéről V. Szerb megszállás az I. világháború után appeared first on PaprikaMolnár.