A hungarikumok széles skálája

Jelenleg összesen 96 tétel szerepel a hungarikumok (azaz olyan kiemelésre méltó értékek, melyek a magyarság csúcsteljesítményét bizonyítják, és a magyarsághoz szorosan kötődő tulajdonságot testesítenek meg) listáján. Legutóbb például a csárda és a badacsonyi kéknyelű borszőlő kapta meg ezt a rangos elismerést.

Hungarikummá való minősítésre bármelyik állampolgár javaslatot tehet. Az ajánlott értéknek előbb több kisebb, regionális szintű minősítést is meg kell szereznie, hogy az értéktár piramis tetejére kerülhessen.

A hungarikumok nyolc nagyobb kategóriában kapnak helyet. A skála rendkívül széles, az „Egészség és életmód” képviselői között megtaláljuk például a Béres cseppet, a „Kulturális örökség” listájában a mohácsi busójárást, a „sport”-csoportban pedig Puskás Ferenc életművét.

Talán igaz a sztereotípia, miszerint a magyar ember szereti a hasát, hiszen számos hungarikumnak van gasztronómiai vonatkozása. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az egyik legterjedelmesebb listát az „Agrár- és élelmiszergazdaság” gyűjtőnév alatt találjuk.

Paprika a hungarikumok között: Fűszerek, fogások, kulturális örökség

A fent említett „Agrár- és élelmiszergazdaság” kategóriába került a kalocsai és a szegedi paprikaőrlemény is. Utóbbi leírása részletesen mutatja be a szeged-alsóvárosi ferences kolostor szerepét a paprika szegedi meghonosításában, a növénynek rendívül kedvező, dél-alföldi klimatikus viszonyokat és a világszintű kereskedelmi sikereket is.

A hungarikumok jegyzékében azonban a paprika nem csak fűszerként szerepel. A gyulai, csabai és debreceni kolbász esetében mint fontos összetevőt emelik ki.

Ne feledkezzünk meg a darált paprikáról sem! Az Erős Pista és a Piros Arany szintén felkerült a listára.

Illetve se szeri se száma az olyan magyaros recepteknek, amik elképzelhetetlenek lennének fűszerpaprika nélkül. (Mindez talán az egész magyar konyhára igaz.) A „Turizmus és vendéglátás” kategórián belül a gulyásleves, a karcagi birkapörkölt, illetve a szegedi és a bajai halászlé szintén hungarikum-minősítéssel „büszkélkedhetnek”.

Továbbá a paprikát még a kulturális örökség értékei között is megtaláljuk: Mégpedig mint hímzésmotívumot, a kalocsai ornamentika részeként.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Magyar ízek, fűszeres hungarikumok appeared first on PaprikaMolnár.

A Piros Arany és az Erős Pista története

Hagyomány, érték, esztétikum. A darált paprikából készült termékeknek már a neve is sugallja mindezt. Mióta is? Idén 60 éve, hiszen az Univer repertoárjában 1963-ban jelent meg először a Piros Arany.

A kép forrása: univer.hu

A cég, amely kizárólag magyar alapanyagokkal dolgozik és paprikatermelői is Kecskemét körülbelül 80 km-es körzetéből kerülnek ki, a paprikakrém megalkotásakor is egy hazai hagyományból indult ki. Mint ahogy az online platformokon is hangsúlyozzák, a paprikatermelés eredetileg családi közösségekben folyt az alföldi tájkörzetekben. A 19-20. század fordulóján a paprika szárítása és őrlése mellett egy másfajta tartósítási módszer is felbukkant. Darálmány formájában, sóval összekeverve tették el télire a nyers paprikát és alkalmanként húsok ízesítésére használták.

Az 1960-as évek közepén – a Piros Arany sikere után – az Univer Product az Erős Pista gyártásának is nekifogott. A jellegzetes díszítésű üveg hamarosan az éttermek asztalainak olyan magától értetődő kiegészítőjévé vált mint a só- és a borstartó.

A kép forrása: univer.hu

Összetétel, felhasználás, hazai és nemzetközi sikerek

A két paprikakrém közötti különbséget valószínűleg mindenki ismeri, aki otthonosan mozog a konyhában. A Piros Arany homogén krémként tör elő a tubusból, nyers fűszer- és pritaminpaprikából készült. Adalékanyagok nélkül biztosítja a paprika eredeti ízét és színét. Hidegtálak kiváló dekorációja, de pörköltalapok összeállításához is megfelel. Édes és csípős változatban is létezik, ezzel szemben az Erős Pista mindig csípős. A durva darálású terméket főként levesek és főételek utóízesítésére használják.

Mindkét termék megtalálható a Magyarország hagyományos és tájjellegű mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeit tartalmazó „Hagyományok – Ízek – Régiók” gyűjteményben. Rendszeresen exportálják őket többek között Csehországba, Németországba, Lengyelországba és az Egyesült Államokba is.

2016 óta mindkét termék felvételt nyert a hungarikumok közé. A paprikatermelőknek gyakran már a második, harmadik generációja működik közre az ételízesítők létrehozásában. A magyar termőterületekről származó alapanyagok és a termékek hazai gasztronómiában elfoglalt jelentős helye mindenképpen jelzi, hogy a paprikakészítmények méltók a megőrzésre.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Piros Arany, Erős Pista. A magyar konyha két alapköve appeared first on PaprikaMolnár.

Tárgyak, töredékek, emlékek

„A Paprika Múzeumban a megnyitás óta gyűlnek a tárgyak: Egy-egy fénykép, a hátoldalon elmosódott névvel és évszámmal, 100 éves fúró, hímzések, régi paprikás dobozok, sziták, rosták, famozsár, paprikás stelázsi csík, faragott paprikatartó, halas tányérok, szegedi képeslapok, kereskedelmi cédulák, fejléces számlák és hírlevelek, könyvek, tanulmányok és így tovább.

A tárgyak sokat mesélnek, de igazán sokat az emberi történetek mondanak el, ezekből eleinte kevés érkezett a múzeumba. Pedig minden történet elsősorban ebből áll: Sok száz, sok ezer töredékből, névből és emlékből.”

Szögedi paprikatörténet – folytatás

A leírás további részéből kiderül, hogy a szegedi történelem szerves része a paprikatörténet!

„A paprika az elmúlt kétszáz évben Szeged városának nevével elválaszthatatlanul összekapcsolódott. Ez a könyv ezt a kapcsolatot mutatja be, az eseményeket és folyamatokat a Paprika Múzeumban tartott tárlatvezetéseim során gyúrtam össze szegedi paprikatörténetté. A tartalom, az események, folyamatok és hangsúlyok, a fő- és mellékszereplők az én válogatásom, az én nézeteimet tükrözik.

Színesíteni a könyvet azokkal a személyes történetekkel tudtam, amiket megosztottak velem. Bizonyosan számos szempont és rengeteg elmeséletlen történet maradt ki, de figyelembe vettem a könyv terjedelmi korlátait, és igyekeztem a befogadhatóság, olvasmányosság határain belül maradni.”

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post A szögedi paprika. Paprikatörténet II. appeared first on PaprikaMolnár.

Részlet a hamarosan megjelenő Molnár Anita:A szögedi paprika című könyvből. 

A régi családi fotók között szinte minden szegedi családnál találhatunk gyönyörű paprikafüzéreket is bemutató képeket.

Október 16-án az I. Röszkei Rózsapaprika hagyományteremtő napon nem csak a paprikás közösségeket szeretnénk összehozni, hanem az új gererációval is szeretnénk megismertetni a paprikafeldolgozás menetét játékos formában.

A látogatók saját paprikafüzéreket készíthetnek, melyekhez a paprikákat a cégünk biztosítja. Ezek a paprikafüzérek természetesen haza is vehetők, így a régi paprikafűzési hagyományokat bevisszük a mai otthonokba is.

Szeretettel várjuk a vendégeinket október 16-án az I. Röszkei Rózsapaprika napon!

A rendezvény ingyenes.

Ízelítő a PaprikaMolnár webáruházunk kínálatából:

[products category=”osszes-termek” limit=”3″ orderby=”rand”] 

The post Paprikafűzés régen és most – Készítsd el a saját paprikafüzéredet és vidd haza! appeared first on PaprikaMolnár.

Hagyományteremtő, paprikás közösségépítő céllal hoztuk létre ezt az eseményt, melyet a röszkei Paprika Malom és Múzeumban tartunk.

A Rózsapaprika Nap névadója a 150 évvel ezelőtt született első szegedi paprikamárka, a Pálfy-féle „rózsa” paprika. A rendezvény ingyenes.

A rendezvény részletes programja megtekinthető az alábbi plakáton a képre kattintva.

Érdemes csatlakozni a facebook eseményünkhöz is.

Programok:

Ízelítő a PaprikaMolnár webáruházunk kínálatából:

[products category=”osszes-termek” limit=”3″ orderby=”rand”] 

The post Szeretettel várjuk a vendégeinket az I. Röszkei Rózsapaprika napon appeared first on PaprikaMolnár.

Hungarikummá való minősítésre bármelyik állampolgár javaslatot tehet. A folyamat természetesen azért nem máról holnapra zárul, az ajánlott hungarikumnak előbb több kisebb, regionális szintű minősítést is meg kell szereznie, hogy az értéktár piramis tetejére kerülhessen.

Sokak szeme előtt valószínűleg a tokaji bor és az alföldi szürkemarha villan fel a hungarikumok említésére. Igaz, előbbiek valóban fenn vannak a listán, a hungarikumok repertoárja azonban ennél jóval szélesebb.

Hungarikumok

Jelenleg összesen 70 hungarikumot ismerünk, melyeket nyolc nagyobb kategóriába sorolhatunk. A skála rendkívül széles, az „Egészség és életmód” képviselői között megtaláljuk például a Béres cseppet, a „Kulturális örökség” listájában a mohácsi busójárást, a „Természeti környezet” – csoportban pedig az Aggteleki-karszt barlangjait.

Talán igaz a sztereotípia, miszerint a magyar ember szereti a hasát, hiszen számos hungarikumnak van gasztronómiai vonatkozása. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az egyik legterjedelmesebb listát az „Agrár- és élelmiszergazdaság” gyűjtőnév alatt találjuk. A továbbiakban igyekszünk részletesen bemutatni, hogyan kap szerepet a fűszerpaprika a legsajátságosabban magyarnak tekintett receptek esetében, sőt akár önálló hungarikumként is.

A fűszerpaprika mint hungarikum

A pirospaprika és a magyarság fogalma a hungarikumok listájától eltekintve is összetartoznak. A szomszédos országok lakossága – különösen a gyér fűszerezést kedvelő szláv szomszédaink – rögtön a magyar konyhával társítják a bőséges paprikahasználatot. Tulajdonképpen mi magunk is egyetértünk velük: Hiszen büszkén magyarázzuk egy-egy vendégnek, hogy halászléből nemcsak egy, de többféle tipikus magyar fogás is létezik, vagy hogy a zsíron pirított, és paprikával fűszerezett hagymás alapból legalább húszféle étel fejleszthető.

Az „Agrár- és élelmiszergazdaság” képviselői között ott találjuk a kalocsai és a szegedi fűszerpaprika-őrleményt is. Ha pedig alapanyagként gondolunk rájuk, mindenképpen érdemes megemlíteni a csabai és gyulai kolbászt, a Piros Aranyat és az Erős Pistát is.

Termékeink a PaprikaMolnárnál, a fűszerpaprika különböző formái

The post Ehető örökség I. Hungarikumok és fűszerpaprika appeared first on PaprikaMolnár.

A javában zajló Szeged Napja Ünnepségsorozat kapcsán ebben a bejegyzésben lássuk a város egy emblematikus tárgyának rövid történetét! A paprikához hasonlóan a kézzel varrott és hímzett, díszes papucsot is igazi hungarikumnak, sőt szegedikumnak tartjuk. Ha azonban a lábbeli eredetét vizsgáljuk, az idegen hatásokat sem lehet figyelmen kívül hagyni. Maga a papucs szó ugyanis török eredetű, első előfordulását 1592-ben jegyezték le, és a viseleti darab csak az oszmán hódítókkal jelent meg először Magyarországon. Érdekesség, hogy a papucs egy, a Dél-Alföldön általánosan ismert, korai népmondában is szerepel. Eszerint a harcias szegedi menyecskék a „körülöttük legyeskedő” Hóbiárt basát papucsuk sarkával ütötték fejbe.

Ahhoz, hogy a papucs általános, utcai viseletté válhasson, természetesen szükség volt bizonyos infrastrukturális fejlesztésekre. Míg az utak sárosak voltak (a szorosan vízhez kötődő Szegeden ez pedig gyakran megesett), a papucs kinti viselésre nem volt alkalmas. Az 1879-es nagy árvíz után azonban az újjáépített város útjait kikövezték, így a 19. század utolsó harmadában a papucs egyre népszerűbb utcai viselet lett, csizmát pedig már egyre kevesebben hordtak.

Bizonyára sokan hallották már a mondást, miszerint „a szegedi papucsnak párja nincs”. Ez azt jelenti, hogy az eredeti lábbeli forgatós volt, tehát a jobb és a bal lábra készült darab megegyezett. A papucs „szegediségét” alapvetően a minta adja, a piros vászonra hímzett kalászok, nefelejcsek, pipacsok, gyöngyvirágok. Bizonyos típusok bojtosak vagy szalagosak voltak, sőt, különleges alkalmakkor fehér szegedi papucsok is készülhettek, ezeket menyasszonyok hordták az esküvőjükön.

A szegedi papucskészítés ikonikus alakja a népi iparművész Rátkai Sándor volt. A 2011-ben elhunyt papucsos mester már gyerekkorától tanulta a lábbelikészítés csínját-bínját, utolsó éveiig dolgozott a papucsokon, gyakran napi két párat is elkészített.

A szegedi papucs ma is a hagyományos módszerrel, kézi varrással készül, egy pár körülbelül tíz órányi munkát követel. A hagyományt ma Szegeden a Sallay-műhely folytatja, Sallay Tibor maga is Rátkaitól tanult. Bár a papucsok ma már sokkal kevésbé keresettek, mint a századfordulón (főleg külföldiek, gyűjtők és néptánccsoportok vásárolják őket), a kalocsai mintához hasonlóan talán a divat jelenti a túlélési lehetőségüket. Sallay Tibor és felesége, Sallay Zsuzsa egy családi vállalkozás keretein belül egyszerre őriznek hagyományos tudást és derítik fel annak jelenkori érvényesülési lehetőségeit.

The post Egy „párjanincs” lábbeli története. Szegedi papucs akkor és most appeared first on PaprikaMolnár.