Évzárás és évkezdés. A karácsonyi ünnepkör

Ha a jeles napokat, ünnepeket a néphagyományok kontextusában vizsgáljuk, itt is érvényesül a már sokszor említett szabály: Január 1-jének szokásai sem értelmezhetők önmagukban, egy nagyobb egész, a karácsonyi ünnepkör részeként kell rájuk tekintenünk.

Az óév búcsúztatása és az újév üdvözlése szorosan kötődik egymáshoz. A karácsonyi ünnepkör valójában az advent elejétől január 6-ig, azaz vízkeresztig tartó teljes időszakot felöleli, melyen belül az újév napját a Dél-Alföldön is a kiskarácsony szóval illették.

Az évkezdés és a január 1-ji dátum azonban nem voltak mindig egymásnak megfeleltethetők. A középkori Európában többféle évkezdet is jellemző volt, hazánkban karácsony első napját, december 25-ét tekintették a fordulópontnak. Január 1-je csak XIII. Gergely pápa 1582-es naptárreformjával vált az újév első napjává.

Természetesen új kezdet sem lenne egy korábbi lezárás nélkül, ezért az újév elejét az óév végével közösen érdemes megvizsgálnunk.

Szokások és hagyományok január 1-jén

Magunk mögött hagyni a rosszat, bebiztosítani a jót. Röviden talán így foglalható össze a Szilveszter esti és újévi hagyományok lényege. A régi parasztság még ételei megválasztásával is a fenti célt igyekezett szolgálni. A december 31-én szokásos baromfinak, illetve az Újév első napján fogyasztott disznóhúsnak szimbolikus jelentősége volt. A tyúk ugyanis hátrakaparta az óév minden gondját-baját, a malac ellenben kitúrta a szerencsét.

Az újévhez a magyar nyelvterület számos pontján a rituális mosakodás, megtisztulás hagyománya is kötődik. Karácsony, húsvét, pünkösd című munkájában Bálint Sándor is leírta, hogy az újesztendő elején merített víznek szerencsehozó, rontáselhárító szerepet tulajdonítottak.

Hasonló funkcióval bírt a Krisztus születésének ünnepén szétterített karácsonyi szalma is. Ezt Szeged környékén újév reggelén etették meg az állatokkal.

A jókívánság az új esztendő ünnepének szerves, lényegi része. Nagyjából száz évvel ezelőtt, Szeged paprikatermelői között még mágikus töltettel is rendelkezett. Köszöntők és köszöntöttek ugyanis szentül hitték, hogy a kimondott szónak ereje van, az őszinte jókívánság fizikai formát ölt. Az újévi köszöntők számos verziója tehát egyaránt pozitív dolgokat hoz a jóakarónak és a jóakarat tárgyának is.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Az évkezdés hagyományai appeared first on PaprikaMolnár.

Fontos az időzítés

Hogy miért november 30? Ahogy minden más esetben, szegedi elődeink életét itt is a gazdasági munkák követelményei, a vallási előírások, a rögzült szokások és az időjárási jelenségek egymással szorosan összefüggő szövedéke befolyásolta.

November 30-án, András napján, földmunkát már nem kellett végezni, a rokonok és barátok is ráértek, hogy kalákában dolgozhassanak együtt. Az idő lehűlt, a rovarok és legyek már nem kellemetlenkedtek, nem kellett attól tartani, hogy a hús megromlik. Márpedig a húsra nagy szükség volt, hiszen a disznóvágás során tartalékolt ételek (például a szalonna, a kolbász) egy-egy szegényparaszti családnak egyenesen a túlélés zálogát jelentették. A téli időszakban következő névnapok, lakodalmak, farsangi vigasságok is ünnepi menüt kívántak.

A megfelelő időzítésben a fűszerpaprika is szerepet játszott. A kora ősszel szedett terméseket november végére utóérlelték, megszárították, megőrölték. A friss, aromás őrlemény pedig a disznóvágás számos fogásának elengedhetetlen tartozéka.

A disznóvágás ételei és fűszerei

Bár a disznóvágás szokása – elsősorban a felhasznált eszközök tekintetében – már jelentősen átalakult, bizonyos elemei még mindig a tradicionális munkamenetet idézik. A forrázás, az állat feldarabolása, a pác készítése, a zsírsütés és a kolbásztöltés a fontosabb folyamatok.

Az igazán finom kolbászhoz egy ismert recept szerint a töltelék összeállításánál 10 kg darált húsra 30 dkg őrölt paprikát kell számolni. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy az őrlemény háznál vásárolt és friss, idei legyen. A paprika mellett 20-22 dkg sóra is szükség van, valamint 2,5 dkg borsra és körülbelül fél marék darált fokhagymára.

A kolbásszal „rokonságot tartó”, de a fogyasztók szempontjából megosztóbb hurka nem feltétlenül igényel piros paprikát. A húsos változatba időnként kerül, de a fő fűszere inkább a majoranna, a tölteléket pedig – a fejhús, a tüdő és például a vese mellett – rizs gazdagítja. A véres és a májas hurka rendszerint halványabb megjelenésű, paprikával nem fűszerezett.

Sok disznóvágás még ma sem telhet el abált (vagy abárolt, vagy kövesztett) szalonna nélkül. A babérlevéllel fűszerezett vízben puhára főzött szalonnát zúzott fokhagymával, sóval és pirospaprikával tálalják.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Hurka, kolbász, abált szalonna. A disznóvágás fűszerei appeared first on PaprikaMolnár.

Gyümölcsoltó Boldogasszony napja

A Biblia szerint az Úr ezen a napon küldte el Gábor nevű angyalát Názáretbe, a Dávid házából való szűzhöz, Máriához. A hírvivő, miután köszöntötte Máriát, ezt mondta neki: „Ne félj, Mária! Kegyelmet találtál Istennél. Gyermeket fogansz, fiút szülsz, és Jézusnak fogod elnevezni.” Mária megkérdezte az angyalt: „Hogyan válik ez valóra, amikor férfit nem ismerek?” Az angyal ezt válaszolta és mondta neki: „A Szentlélek száll rád, s a Magasságbeli ereje borít be árnyékával. Ezért a születendő Szentet is az Isten Fiának fogják hívni.”

A ’gyümölcsoltó’ szó szimbolikája tehát egyértelmű: Március 25-e Mária csodás fogantatásának napja, éppen 9 hónap múlva – azaz december 25-én, karácsony első napján – következik Krisztus születése.

Gyümölcsoltó Boldogasszony napja, a Mária-ünnep vallási jelentőségéhez igazodva, a gyümölcsfák oltásának és szemzésének hagyományos időpontja volt. Azonban ezen kívül is számos gazdasági forduló és a néphitben gyökerező szokáscselekvés kötődik hozzá.

Mezőgazdasági munkák, hagyományok, babonák

Az új élet sarjadása természetesen párhuzamba állítható a március végére kizöldülő határral, a mezőgazdasági munka megindulásával. Éppen ezért Gyümölcsoltó Boldogasszony napja – mint széles körű termékenységünnep – számos szokás és hiedelem forrásává vált.

Bálint Sándor Ünnepi kalendáriuma is leírja, hogy „Szeged népe szerint az ilyenkor szemzett fából nem jó másnak ágat adni, mert ezzel a termést is odaadnák. A kiszomboriak ezen a napon gyümölcsfáikról lemetszett gallyacskákat tüzelnek el. Úgy vélik, hogy ezzel megakadályozzák a termés elférgesedését. A méhészek a röplyukakhoz is állítanak gallyakat, hogy fáikról a méhek majd jól mézeljenek.”

Jézus fogantatásának ünnepe a családtervezés hiedelemvilágára is komoly befolyással bírt. Azt tartották, hogy az az asszony, aki ezen a napon érintkezik a férjével, biztosan gyermekáldás elé néz.

Az új élet szárba szökkenését számos más területen is vélelmezték. Gyümölcsoltó Boldogasszony napja után már a földbe kerülhetnek a sárgarépa, a petrezselyem, a káposzta, sőt a paprika magjai is. Amennyiben a paprikát palántáról nevelték, a május közepi Fagyosszentek után kezdődhetett az ültetés.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Gyümölcsoltó Boldogasszony napja, a tavasz kezdete appeared first on PaprikaMolnár.

A Paprikalendárium kezdeti munkái

Az előző évben gondosan kiválogatott paprikamagokból márciusban kezdtek a gazdák palántákat nevelni. A palántának való ágyat Gergely és József napja (március 12. és 19.) között előkészítették és lehetőleg március 25-ig, Gyümölcsoltó Boldogasszony napjáig vetették ki a palántáságyba. Az egyház ezen a napon Mária csodás fogantatására emlékezik, tavasz- és termékenységünnepet köszönt. A népi kalendáriumban a gazdasági év indulását sok tekintetben ettől a naptól számították.

A május 12-én, 13-án és 14-én a Paprikalendárium fenyegető Fagyosszentjei – Pongrác, Szervác és Bonifác – a népi megfigyelések szerint talajmenti fagyokat okozhattak. Szintén az időjárás hidegre fordulását feltételezték Zsófia és Orbán napján is (május 15 és 25), ezért a palánták kiültetésével rendszerint megvárták a veszélyt jelentő napok elmúlását.

Az ültetéshez hiedelmek is kötődtek. A déli alvás például tilos volt, mert akkor a palánta nem fogan meg. Illetve úgy tartották, szerencsés termést hoz, ha a kimaradt palántákat odaajándékozzák az ültetésben segítőknek.

Kedvezőtlen májusi idő esetén a paprikaültetés június 13-ig, Szent Antal napjáig, is elhúzódhatott. Szent Antal alakját a paprikatermelők körében nagy tisztelet övezte, Antal napon tartották a röszkei búcsút is. Erre az időre az első kapálást is illő volt elvégezni, amit még kétszer vagy háromszor meg kellett ismételni augusztus közepéig.

Szedés, betakarítás és feldolgozás a naptár szerint

Szeged környékén augusztus hónapnak az 5-e volt a legfontosabb dátuma: Neves Mária-ünnep, Havas Boldogasszony napja. A paprikatermelők mind megjelentek a szegedi Mátyás téri templom búcsúján és vélhetően sikeres paprikaszedésért is imádkoztak.

Kisboldogasszony napjához, Mária születésnapjához, szeptember 8-án számos egyházi szertartás és sok, a néphagyományban gyökerező, jelenség is köthető. A hívek a szabadban várták a hajnalt, és együtt zengték Mária tiszteletét, az arra érdemesek megpillanthatták a felkelő napban a Szűzanyát.

A népi megfigyelés szerint a régóta gyülekező fecskék ezen a napon útra kelnek, ezért emlegetik Mária ünnepét Fecskehajtó Kisasszony napjaként is. A régi szegedi paprikások ezen a napon kezdték a szedést.

A Paprikalendárium körülbelül novemberrel zárul. Erre az időre a szedéssel végeztek, kezdődött a fűzés, a téli hasítás, a feldolgozás ideje. Mindenszentek ünnepén és Halottak napján, 1-jén és 2-án, azonban nem illett dolgozni, mindkét nap az ősöké, a család halottaié volt.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Paprikalendárium az évkezdéshez appeared first on PaprikaMolnár.