A Paprikalendárium kezdeti munkái

Az előző évben gondosan kiválogatott paprikamagokból márciusban kezdtek a gazdák palántákat nevelni. A palántának való ágyat Gergely és József napja (március 12. és 19.) között előkészítették és lehetőleg március 25-ig, Gyümölcsoltó Boldogasszony napjáig vetették ki a palántáságyba. Az egyház ezen a napon Mária csodás fogantatására emlékezik, tavasz- és termékenységünnepet köszönt. A népi kalendáriumban a gazdasági év indulását sok tekintetben ettől a naptól számították.

A május 12-én, 13-án és 14-én a Paprikalendárium fenyegető Fagyosszentjei – Pongrác, Szervác és Bonifác – a népi megfigyelések szerint talajmenti fagyokat okozhattak. Szintén az időjárás hidegre fordulását feltételezték Zsófia és Orbán napján is (május 15 és 25), ezért a palánták kiültetésével rendszerint megvárták a veszélyt jelentő napok elmúlását.

Az ültetéshez hiedelmek is kötődtek. A déli alvás például tilos volt, mert akkor a palánta nem fogan meg. Illetve úgy tartották, szerencsés termést hoz, ha a kimaradt palántákat odaajándékozzák az ültetésben segítőknek.

Kedvezőtlen májusi idő esetén a paprikaültetés június 13-ig, Szent Antal napjáig, is elhúzódhatott. Szent Antal alakját a paprikatermelők körében nagy tisztelet övezte, Antal napon tartották a röszkei búcsút is. Erre az időre az első kapálást is illő volt elvégezni, amit még kétszer vagy háromszor meg kellett ismételni augusztus közepéig.

Szedés, betakarítás és feldolgozás a naptár szerint

Szeged környékén augusztus hónapnak az 5-e volt a legfontosabb dátuma: Neves Mária-ünnep, Havas Boldogasszony napja. A paprikatermelők mind megjelentek a szegedi Mátyás téri templom búcsúján és vélhetően sikeres paprikaszedésért is imádkoztak.

Kisboldogasszony napjához, Mária születésnapjához, szeptember 8-án számos egyházi szertartás és sok, a néphagyományban gyökerező, jelenség is köthető. A hívek a szabadban várták a hajnalt, és együtt zengték Mária tiszteletét, az arra érdemesek megpillanthatták a felkelő napban a Szűzanyát.

A népi megfigyelés szerint a régóta gyülekező fecskék ezen a napon útra kelnek, ezért emlegetik Mária ünnepét Fecskehajtó Kisasszony napjaként is. A régi szegedi paprikások ezen a napon kezdték a szedést.

A Paprikalendárium körülbelül novemberrel zárul. Erre az időre a szedéssel végeztek, kezdődött a fűzés, a téli hasítás, a feldolgozás ideje. Mindenszentek ünnepén és Halottak napján, 1-jén és 2-án, azonban nem illett dolgozni, mindkét nap az ősöké, a család halottaié volt.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Paprikalendárium az évkezdéshez appeared first on PaprikaMolnár.

Mi a kalendárium?

A kalendárium egészen a 20. század közepéig minden paraszti háztartás megbecsült tárgya, gyakran – a Biblián kívül – egyetlen nyomtatott sajtóterméke volt. Általános időmérőként funkcionált, befolyása pedig a paprikatermesztés terén sem volt elhanyagolható. Nézzük, milyen teendőket mutat a katolikus paprikás gazdák kalendáriuma!

A gazdasági év „menetrendje”

Március

Az előző évben gondosan kiválogatott paprikamagokból márciusban kezdtek a gazdák palántákat nevelni. A palántának való ágyat Gergely és József napja (március 12. és 19.) között előkészítették és lehetőleg március 25-ig, Gyümölcsoltó Boldogasszony napjáig vetették ki a palántáságyba. Az egyház ezen a napon Mária csodás fogantatására emlékezik, tavasz- és termékenységünnepet köszönt. A népi kalendáriumban a gazdasági év indulását sok tekintetben ettől a naptól számították.

Május

A május 12-én, 13-án és 14-én fenyegető Fagyosszentek – Pongrác, Szervác és Bonifác – a népi megfigyelések szerint talajmenti fagyokat okozhatnak. Szintén az időjárás hidegre fordulását feltételezték Zsófia és Orbán napján is (május 15 és 25), ezért a palánták kiültetésével rendszerint megvárták a veszélyt jelentő napok elmúlását.

Június

Kedvezőtlen májusi idő esetén a paprikaültetés június 13-ig, Szent Antal napjáig, is elhúzódhatott. Szent Antal alakját a paprikatermelők körében nagy tisztelet övezte, Antal napon tartották a röszkei búcsút is.

Erre az időre az első kapálást is illő volt elvégezni, amit még két vagy háromszor meg kellett ismételni augusztus közepéig.

Augusztus

A legnevezetesebb napja a hónapnak ötödike, neves Mária-ünnep, Havas Boldogasszony ünnepe. Bár nincs közvetlen kapcsolata a paprikatermesztéssel, mégis jelentős a szegedi alsóvárosiak hitélete szempontjából. A paprikatermelők mind megjelentek a szegedi Mátyás téri templom búcsúján és vélhetően sikeres paprikaszedésért is imádkoztak.

Szeptember

Kisboldogasszony napjához, Mária születésnapjához, szeptember 8-hoz számos egyházi szertartás és sok, a néphagyományban gyökerező, jelenség is köthető. A hívek a szabadban várták a hajnalt, és együtt zengték Mária tiszteletét, az arra érdemesek megpillanthatták a felkelő napban a Szűzanyát.

A népi megfigyelés szerint a régóta gyülekező fecskék ezen a napon útra kelnek, ezért emlegetik Mária ünnepét Fecskehajtó Kisasszony napjaként is. A régi szegedi paprikások ezen a napon kezdték a szedést.

November

Erre az időre a paprikaszedéssel végeztek, kezdődött a fűzés, téli feldolgozás ideje, de Mindenszentek és Halottak napján, 1-én és 2-án, nem illett dolgozni, mindkét nap az ősöké, a család halottaié volt.

A paprikatermesztéshez köthető hiedelmek

Bár a fenti kalendárium nagyrészt racionális, gyakorlati teendőket tartalmaz, a régi paprikás társadalom nem volt mentes a néphitben gyökerező elképzelésektől sem.

Bálint Sándor szerint az, hogy viszonylag kevés babonás hiedelem kapcsolódik a paprikához, azt mutatja, hogy fiatal kultúrnövényről van szó, de azért akad néhány:

Ha lepihen a fúró, azaz a rakó ember megáll munkában, nem szabad a fúrót a földbe szúrni, csak fektetni, mert kukacos lesz a palánta!

A déli alvás is tilos, mert elalszik a palánta, nem fogan meg!

Ha nem végeznek a nap végére a palántarakodással, a kimaradt palántát éjszakára kint hagyják, különben munkájukat áldás nem kísérné.

Ha a hirtelen jött eső hátráltatta a munkát, azt mondták: a palántarakó jó pénzért alszik. Az esővel bőségesebb lesz a termés.

Szerencsés termést hoz, ha a kimaradt palántákat odaajándékozzák az ültetésben segítőknek.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben

Szerkesztés alatt álló kötetünk, Molnár Anita munkája, A szögedi paprika címet viseli, és a fentiekhez hasonló történetek, információk tárháza kíván lenni. Megjelenése májusban-júniusban várható! Fejezetei a PaprikaMolnár Fűszerpaprika Malom és Múzeum tevékenységét közvetítik: Információkat nyújtanak Szeged és a környék helytörténetéről, néprajzi örökségéről, a bennfentes szemszögéből mesélnek a termesztés és feldolgozás módszereiről, változásairól. A Múzeum anyagainak bővítéséhez továbbra is kérjük Olvasóink segítségét. A fűszerpaprikához kötődő régi fényképeket, iratokat vagy történeteket mindig szívesen fogadjuk!

Ízelítő a PaprikaMolnár webáruházunk kínálatából:

[products category=”osszes-termek” limit=”3″ orderby=”rand”] 

The post Kalendárium paprikásoknak. Gergely napjától Mindenszentekig appeared first on PaprikaMolnár.

Palántanevelés, ültetés és az ültetés szabályai

Az előző évben gondosan kiválogatott paprikamagokból március táján kezdtek a paprikásgazdák palántákat nevelni. A kalendárium március 25-én máris egy jelentős ünnepre figyelmeztetett. Eljött Gyümölcsoltó Boldogasszony napja, Mária csodás fogantatására emlékeztek, tehát széleskörű tavasz- és termékenységünnepet köszöntöttek. A gazdasági év indulását sok tekintetben ettől a naptól számították, néhányan úgy vélték, a paprikatermesztés kezdő lépéseire is alkalmas.

A régi szegedieknek speciális berendezésük volt a palántanevelés megkezdésére, az udvaron felállított, úgynevezett kolë. Itt, az egymáshoz merőlegesen illeszkedő deszkaoldalak között, több réteg gondosan meglocsolt homok, föld és trágya közé rejtve nevelkedtek a palánták. A magok Fagyosszentekre már kiültethető növényekké fejlődtek.

A március 12-én, 13-án és 14-én fenyegető Fagyosszentek (Pongrác, Szervác és Bonifác) a népi megfigyelések szerint még a nyár közeledtével is talajmenti fagyokat okozhattak. Szintén az időjárás hidegre fordulását feltételezték Zsófia (május 15.) és Orbán (május 25.) napján is. Ezért a palánták kiültetésével rendszerint megvárták a veszélyt jelentő napok elmúlását.

Az ültetés Bálint Sándor szerint „a paprika termelésének egyik legkiemelkedőbb mozzanata, mely a régi közösségi élet hagyományaiból, a kölcsönös segítés szelleméből is megőrzött egyet-mást.” Megjegyzi azt is, hogy az ültetés május közepétől egészen június 13-ig (Szent Antal napjáig) elhúzódhatott. Szent Antal alakját a paprikatermelők körében nagy tisztelet övezte, Antal napon tartották a röszkei búcsút is.

Az ültetés szabályai közé hiedelmek is keverednek: Úgy tartották, munkavégzés közben az ültetők nem alhatnak el, még az ebéd utáni pihenés során sem. Ha ugyanis a paprikaültetőt elnyomja az álom, a palánta feje is lebillen. „Elalszik”, kókadt lesz, nem fejlődik belőle erős növény.

A paprikatermesztés szeptemberben folytatódik

A kalendárium lapjai tovább peregnek, de mielőtt szeptemberhez érnénk, augusztus 5-én sem léphetünk túl szó nélkül. Bár ennek a napnak – Havas Boldogasszony ünnepének – nincs követlen kapcsolata a paprikatermesztéssel, mégis jelentős az alsóvárosiak hitélete szempontjából. Hiszen a termelők mind megjelentek a Mátyás téri templom búcsúján, és vélhetően sikeres paprikaszedésért is imádkoztak.

A szedésre megint csak konkrét mérföldkövet jelöl meg a kalendárium: Szeptember 8-át, Kisboldogasszony Napját.

Lévén Mária születésnapja, szeptember 8-hoz számos egyházi szertartás és sok, a néphagyományban gyökerező, jelenség is köthető. A hívek például a szabadban várták a hajnalt, és együtt zengték Mária tiszteletét. Úgy tartották, hogy az arra érdemesek megpillanthatják a felkelő napban a Szűzanyát.

A népi megfigyelés szerint a régóta gyülekező fecskék szeptember 8-án végképp szárnyra kelnek. Éppen ezért emlegetik gyakran Mária ünnepét Fecskehajtó Kisasszony napjaként is. A régi szegedi paprikások ezen a napon kezdték a szedést.

A paprikamagokat időnként télen is elővették, bár még nem a palántanevelésre készültek, hanem hideglelés ellen kerestek orvosságot. Úgy tartották, a gyötrő hideg „éppen 77-féle”, ezért 7 paprikamagról kell inni, hogy legyőzhető legyen.

The post Paprikatermesztés, ahogy a kalendárium írja appeared first on PaprikaMolnár.