A mi sokszínű kertünk. Virágzó változatosság egy talpalatnyi földön

A címben szereplő kampányt az MTVSZ (a Magyar Természetvédők Szövetsége) dolgozta ki és ajánlotta, a célközönség pedig igen változatos volt: Egyéni pályázókat, munkahelyeket, közösségeket, családokat, oktatási és nem oktatási intézményeket igyekeztek megszólítani, hogy kreatív, élőhelybarát kertek létrehozásával tegyenek a biológiai sokféleség megőrzéséért.

Elsődleges céljuk annak bizonyítása volt, hogy bármilyen kis terület lehet a természet része, ha megfelelően gondoskodnak róla. A felhívásra több, mint 500 kép érkezett, az ország minden szegletéből.

Ahogy a pályázók köre, úgy a nyeremények is igen változatosak voltak: Az egyéni, családi és közösségi pályázók például madárodúkat, denevérodúkat, természetvédelmi könyveket, játékokat, madáritatókat nyertek. Az oktatási intézmények zöldítőcsomagokat kaptak, terepi kirándulások lehetőségét.

A kezdeményezés szakmai vezetője, Dr. Gyulai Iván, így zárta az eseményt: „Szeressenek minden élőlényt! Amelyikről tudják, hogy miért jó, hogy van, azért, amelyikről meg nem tudjuk, hogy mi a szerepe, azt tiszteljék, mert minden élőlénynek megvan a helye, csak esetleg mi nem ismerjük.”

Biodiverzitás a Röszkei Paprika Múzeum kertjében

A mi sokszínű kertünk célkitűzéseit szem előtt tartva alakítottuk mi is a múzeumkertet. Ahogy egy korábbi cikkünkben már összefoglaltuk, igyekeztünk a talaj kezelését, a víz használatát és a különböző életközösségekről való gondoskodást is biodiverzitás-barát módon intézni.

A múzeumkert vízutánpótlásánál nagy segítséget jelentett, hogy saját kutunk is van, de igyekeztünk az esővizet is hatékonyan használni. Gondoskodtunk a talajtakarásról (avarral, mulccsal) is, hogy a föld tápanyag- és nedvességtartalma ideális maradjon.
Mivel meghagytunk holt faanyagokat és rovarhoteleket is telepítettünk, figyelembe vettük a fülbemászók, katicák és más ízeltlábúak igényeit, növelve ezzel a terület biológiai sokféleségét.

A gyepet tarkító százszorszépek, lóherék biztosították a méhlegelőt – és ezzel együtt a beporzást is, ami minden sikeres kerthez elengedhetetlen feltétel.

A mi sokszínű kertünk gazdag növénytárslásokkal is büszkélkedhetett: Dekoratív cserepes virágok csalogatták a rovarokat, az őshonos gyümölcsfák pedig a terület eredeti flórját idézték.

Bár a kampány lezárult, üzenetére jövő tavasszal is emlékezni fogunk. Továbbá arra biztatunk mindenki mást is, hogy a saját kerítése mögül is kapcsolódjon a természethez! A biológiai sokféleség növeléséhez jó tippeket adnak az MTVSZ kiadványai!

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post „A mi sokszínű kertünk.” A kampány zárása és tapasztalatai appeared first on PaprikaMolnár.

A World Cleanup Day avagy a takarítási világnap rövid története

A hazánkban is egyre népszerűbb takarítási világnap nemzetközi, pontosabban ausztrál kezdeményezés. A szeptember harmadik szombatján – tehát idén 21-én – tartott környezetvédelmi esemény ötlete először 1986-ban merült fel.

Ekkor történt, hogy egy ausztrál vitorlázó, Ian Kiernan, felfigyelt a tengerek, különösen Sydney kikötőjének szennyezettségére, hulladékkal való telítettségére. Kim McKay környezetvédővel közösen, számos önkéntest mozgatva, 1989-ben 5 tonnányi szemetet távolítottak el a kikötőből.

Látva a fenti sikert, 1992-ben az ENSZ nemzetközi szinten is meghirdette az eseményt, World Cleanup Day, azaz szemétszedési vagy takarítási világnap néven.

A felhívás alprogramjai közé tartozik az észtországi Let’s Do It! elnevezésű kampány, melynek keretei között egy nap alatt igyekeznek összeszedni az illegálisan lerakott hulladékot az egész országban.

A hazai TeSzedd! akciókról pedig valószínűleg mindenki hallott: A mozgalom az őszi nagytakarítás helyett inkább a tavaszira koncentrál. Legnagyobb eseményeik rendszerint áprilisra esnek.

Nagytakarítás a saját házunk táján

Természetesen a takarítási világnap is jogosan veti fel a kérdést, hogy a mi felelősségünk-e mások felelőtlenségét (legalább részben) helyrehozni. Talán nem, de a hulladék mennyiségének csökkentése mindenképpen közös érdek, számos apró dologban pedig egyénileg is példát mutathatunk.

Legjobb, ha a saját szemetünk mennyiségét a minimálisra csökkentjük. A műanyagmentes júliusról szóló írásunkban már adtunk is ehhez néhány tippet.

Ha az otthonunkban szelektálunk az ingóságaink között – ami, az időjárás őszi megváltozása miatt különösen a ruhákat érinti – ne tekintsünk hulladékként a megunt darabokra. Rászorulók, adományboltok bármikor szívesen átveszik őket, az ismeretségi körben szervezett cserék pedig jó hangulatú, és egy bevásárlásnál gyakran sikeresebb események.

Mik a lehetőségek ha régi, kihasználatlan, ám érzelmi értékkel bíró tárgyak sorsáról kell dönteni? Akár múzeumokba, köz- vagy magángyűjteményekbe is kerülhetnek! A régi, szegedi és Szeged környéki iratokat, családi fényképeket és mezőgazdasági eszközöket a Röszkei Paprika Múzeum is örömmel befogadja.

Amennyiben a nagytakarítást a kertünkre is kiterjesztjük, kezeljük helyesen a szerves hulladékot! A komposztálás a későbbi sikeres termesztés záloga lehet. Egy biodiverz kiskert helyes működtetéséhez az MTVSZ A mi sokszínű kertünk elnevezésű kampányát ajánljuk!

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Kerti körkép IX. A takarítási világnap appeared first on PaprikaMolnár.

Török eredet, bolgár közvetítés, magyar kertészetek

A bolgárkertészetek hazai meghonosítói értelemszerűen a bolgárok voltak, viszont felmerül a kérdés, hogy ők miként tettek szert a tudásra. A lehetséges válaszok terén két elmélet is kínálkozik: Bulgáriában, ahol a török uralom csaknem 500 éven át tartott, az Oszmán Birodalom befolyásának köszönhető az új kertészeti technika kialakulása. Vagy így, vagy út.

Az egyik lehetséges teória, hogy az új termesztési módszereket a törökök tanították a Trnovo környéki bolgároknak. Azzal a céllal, hogy az otthon megszokott ellátásuk az idegen helyen is zavartalan legyen. A másik elmélet szerint viszont a bolgárkertészetek fejlődése a török elnyomásra adott válaszreakció volt. A bolgároknak meghagyott apró parcellákon igyekeztek vele maximalizálni a termelési kapacitásokat.

A 19. század közepére az új lehetőségek általánossá váltak, Bulgáriában már nem jelentettek különleges tudást. Így vált a hatékony kertészetek módszertana exportcikké, így érkeztek az első bolgár családok 1875 körül Szegvárra és Szentesre.

Forrás: mek.oszk.hu

19. századi bolgárkertészetek és mai örökségük

A bolgár nemzetiségű kertészek szívesen települtek folyóvizek közelébe, a Kurca melléke Szegvárnál ideális területet jelentett. Az első családok sokszor csak idénymunkára érkeztek, a téli hónapokra visszatértek hazájukba. Később állandó jelleggel is megtelepedtek, már nem csak bérelt földeken gazdálkodtak és kialakították a magyarországi kertészdinasztiákat. Egykori jelenlétükre utal a Szegváron ma is hallható Dimitrov vagy Ivanov családnév.

A bolgár családok módszertani újításai közül az egyik legfontosabb a melegágyban történő előcsíráztatás, mely a palántanevelést előzte meg. A barázdásra (kaval) kialakított földterület minden négyzetcentiméterét hasznosították. A barázdákra olyan növényeket ültettek, melyek nem igényeltek sok vizet. Az öntözést egy három részből összeácsolt vízikerékkel, más néven bolgárkerékkel (dulap) oldották meg, mely mesterségük szimbólumának is tekinthető.

Étkezési és fűszerpaprikát is termesztettek, továbbá nekik köszönhető a spárgatök, a póréhagyma és a padlizsán hazai elterjesztése. Bár az első világháborút követő modern technológiákkal már nem tudták felvenni a versenyt, a századfordulón jelenlétük még a legtöbb nagyváros mellett meghatározó volt. A ma is több városban észlelhető Bolgárketrész, Padlizsán vagy Vízikerék utca helynevek őrzik az emléküket.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Bolgárkertészetek. Innováció a zöldségtermesztésben appeared first on PaprikaMolnár.