Assisi Szent Ferenctől a Mátyás térig

A ferences rend létrejötte Assisi Szent Ferencnek, a középkor egyik legnagyobb hatású szentjének, a természet, a kereskedők és Olaszország védelmezőjének köszönhető. A fiatalon még meglehetősen világias életet élő Szent Ferenc, több megrázkódtatás és súlyos betegség után, 1209-ben alapította meg rendjét. Szent Ferenc követői a római katolikus egyház kolduló rendjeinek sorát gyarapították. Nevük latinul így hangzik: Ordo Fratum Minorum, azaz Kisebb Testvérek Rendje. A latin megnevezésből származó rövidítés – OFM – tehát mindig a ferencesek rendjét jelöli.
Az egyre több taggal rendelkező ferences rend Szegeden először 1316-ban jelent meg. A ferencesek Mátyás téri megtelepedéséhez a legenda szerint magának Mátyás királynak is köze volt. Egyes vélemények szerint az uralkodó 1465-ben a templom kertjében tartott országgyűlést, és a rendnek adományozta palástját, melyből később miseruha lett.
Tényként valószínűleg inkább a következő adatokat fogadhatjuk el: 1480 körül elkezdődött a templom építése, felszentelésére pedig 1503-ban került sor. Ez volt a ferencesek máig tartó, állandó szegedi jelenlétének alapja, így váltak a közösség szellemi vezetőivé, tanítóivá, gyógyítóivá.

A ferences rend és a paprika

A ferences barátok mint tanult, a természettudományokban jártas emberek, hatalmas kertet tartottak fenn, ahol a haszonnövények mellett gyógyfüveket is termesztettek. A később világhírűvé vált szegedi paprikát Bálint Sándor feltételezése szerint a ferencesek honosították meg Szegeden.
A néprajzkutató így vélekedik a fűszernövény felbukkanásáról: „Szeged történetéből tudjuk, hogy az alsóvárosi franciskánus kolostor a török hódoltság idején hatalmas missziós terület központja, amelynek hatóköre egész Dél-Magyarországra kiterjedt. A barátok a népnek nemcsak papjai, hanem tanítómesterei, sőt orvosai is ebben az időben. Erről könyvtáruknak számtalan egykorú orvosi szakkönyve is tanúskodik. Tudjuk azt is, hogy a szegedi kolostornak valamikor hatalmas kertje volt, amely gyógyító füvekben, egzotikus növényekben, hatalmas fákban egyaránt bővelkedett. Egyáltalán nem lehetetlen tehát, hogy ők plántálták be török földről, a Balkánról, és ismertették meg az alsóvárosiakkal, a paprikatermelés későbbi nagymestereivel. Tudjuk, hogy ezekben a századokban különösen a hideglelés (malária) tizedelte népünket, és éppen ennek orvossága, csillapító szere gyanánt tűnik föl a paprika.”

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Készülő kötetünk, Molnár Anita munkája, A szögedi paprika címet viseli, és a fentiekhez hasonló történetek, információk tárháza kíván lenni. Fejezetei a PaprikaMolnár Fűszerpaprika Malom és Múzeum tevékenységét közvetítik: Információkat nyújtanak Szeged és a környék helytörténetéről, néprajzi örökségéről, a bennfentes szemszögéből mesélnek a termesztés és feldolgozás módszereiről, változásairól. A szövegek tökéletesítéséhez Olvasóink segítségét is kérjük. A fűszerpaprikához kötődő régi fényképeket, iratokat vagy történeteket mindig szívesen fogadjuk!

Ízelítő a PaprikaMolnár webáruházunk kínálatából:

[products category=”osszes-termek” limit=”3″ orderby=”rand”] 

The post A ferences rend és a szegedi paprikatörténet kezdetei appeared first on PaprikaMolnár.