Gyógynövények és gyógyítás a szegedi ferences kolostorban

A 16. század elején, Szegeden megtelepedő ferences barátok tevékenységének nemcsak a gyönyörű Mátyás téri templomot, hanem a mellette lévő kolostorkertet is köszönhetjük.

A Mátyás téri templom és kolostor napjainkban

A szerzetesek egyaránt gondoskodtak a rájuk bízott gyülekezet hitbéli vezetéséről és egészségügyi ellátásáról is. Mi sem volt természetesebb, hiszen a kora újkorban az orvosok szolgáltatásai csak a kiváltságosok számára elérhető luxust jelentették, a parasztság például borbélyokkal, bábákkal, füvesasszonyokkal kúráltatta magát.

Az Alsóvároson megtelepedett barátok szintén kivették a részüket a gyógyító munkából. Füveskertjükben számos gyógynövény tudatos termesztését valósították meg, melyek szárítása, feldolgozása és tárolása is a kolostor területén történt. A paprikát valószínűleg nem az elsők között telepítették – az a Mátyás téri templom felszentelése idején inkább dísznövénynek számított.

A ferencesek valószínűleg balkáni vándorlásaikon vehették magukhoz, és ültették el a kolostorkertben a paprikát. Bálint Sándor, a növény szegedi termesztésének 20. századi kutatója is így vélekedik: „Tudjuk azt is, hogy a szegedi kolostornak valamikor hatalmas kertje volt, amely gyógyító füvekben, egzotikus növényekben, hatalmas fákban egyaránt bővelkedett….Tudjuk, hogy ezekben a századokban különösen a hideglelés (malária) tizedelte népünket, és éppen ennek orvossága, csillapító szere gyanánt tűnik föl a paprika.”

Minden nyavalya gyógyszere a paprikapálinkában

Szeged-Alsóváros népe a kolostorkertben ismerkedett meg a paprikával, meggyőződött gyógyító erejéről, és hamarosan maga is termeszteni kezdte. A fűszer a néphit részévé vált, úgy tartották, pálinkába áztatva „minden nyavalyát eredményesen kúrál”. Lázrohamok esetén például 7 paprikamagról kellett inni, „hiszen a hideglelés is éppen 77-féle”.

A paprikapálinkában azonban nem csak a bevehető, lenyelhető csodaszert tisztelték, alkalmazását külsőleg is javasolták.  A folyadék magas alkoholtartalma (és a beáztatott fűszer ereje) a paprikapálinkát általános fertőtlenítőszerré tette. Segítségül hívták rovarcsípések vagy vágott sebek esetében. A kezelés természetesen nagyon kellemetlen, égető érzéssel és kipirosodó bőrrel járt, a célnak azonban kiválóan megfelelt.

A paprikapálinka nem csak elődeink csodagyógyszere volt, készítését és alkalmazását az Alsóvárosi Ferences Látogatóközpont is többször bemutatta, például az októberben rendszeresen megrendezett paprikafesztiválok során. 

The post Fűben, fában, paprikapálinkában van az orvosság! appeared first on PaprikaMolnár.

Ferencesek Alsóvároson

A történet a ferences rend szegedi felbukkanásával kezdődik, amelyre 1316-ban került sor. Majd a szerzetesek első templomukat 1509-ben szentelték fel, az épület akkor még nem a mai, Mátyás téren látható formájában állt, azóta többször átépítették, rekonstruálták.

A ferences barátok nemcsak a közösség papjai, hanem gyógyítói is voltak. Segítségükre igazán szükség volt, hiszen az orvosi szolgáltatások a 16. században még egyáltalán nem voltak olyan könnyen hozzáférhetőek, mint napjainkban. A régi parasztság számára egyértelmű volt, hogy saját gyógyíttatásáról gondoskodik. Pontosabban azért támaszkodhatott bizonyos specialisták (például füvesasszonyok, bábák, borbélyok és persze a szerzetesek) tudására, de a betegségre – csakúgy, mint minden más felmerülő problémára – maga keresett megoldást.

Kolostorkert és egyéb gyógymódok

És hogy hogyan vált a kolostorkert Alsóváros „gyógyszertárává”, a paprika pedig annak egyik leghatékonyabb csodaszerévé? A paprikát – melyet a Mátyás téri templom felszentelése idején inkább dísznövénynek tartottak – a ferences barátok valószínűleg balkáni vándorlásaikon vehették magukhoz, és ültették el a kolostorkertben. Bálint Sándor, a növény szegedi termesztésének 20. századi kutatója is így vélekedik: „Tudjuk azt is, hogy a szegedi kolostornak valamikor hatalmas kertje volt, amely gyógyító füvekben, egzotikus növényekben, hatalmas fákban egyaránt bővelkedett….Tudjuk, hogy ezekben a századokban különösen a hideglelés (malária) tizedelte népünket, és éppen ennek orvossága, csillapító szere gyanánt tűnik föl a paprika.”

Fűszer, zöldség, orvosság

A növény első állomása tehát valószínűleg a kolostorkert volt, onnan terjedhetett el az alsóvárosi gazdák kertjeibe, majd később a környező termőterületekre. Tömeges jelenlétét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy ebben az időszakban nálunk is minden felületet beterít, a szárítónk pedig éjjel-nappal működik.

Munkában a szárító

A paprika gyógyító hatása hamarosan a népi hiedelemvilágnak is részévé vált. Úgy tartották, a paprikapálinka szinte minden nyavalyát eredményesen kikúrál, a lázrohamok ellen pedig 7 paprikamagról kellett inni, mondván, hogy a hideglelés is éppen 77-féle.

Az alsóvárosi templom, a ferences kolostor és kertje ma is a városrész szellemi központja. Különösen ezeken a szép, kora októberi napokon pezseg körülötte az élet. Idén ősszel, pontosabban október 3-án, piknikre várják a résztvevőket a kolostorkertbe. A Finomságok Udvara és a jótékonysági bográcsozás bevételét a Szent Ferenc Szegénykonyha javára fordítják.

The post Barátok és paprika, a kolostorkert öröksége appeared first on PaprikaMolnár.