A Paprikafeldolgozó Vállalat mint boszorkánykonyha

A Délmagyarország 1961. november 16-i cikkéből kiderül, hogy az izgalmas boszorkánykonyha kifejezés a Paprikafeldolgozó Vállalatot takarja. Egy kis hatásvadászat persze nem árt senkinek, főleg, ha a varázslatos fűszer megszületéséhez vezető alkímiai folyamatokat is figyelembe vesszük:

„Ki ne tudná, hogy nemcsak Európában, hanem az óceánon túl is szeretik és ismerik a tüzesszínű, utolérhetetlen zamatú szegedi paprikát?! Hírét és nevét dolgos emberek teremtették, ők is öregbítik tovább.

Persze a jó minőséget a gondosan művelt föld is teszi, és a nap heve, amely ezen a tájon a legtöbb hazánkban. Ez azonban még nem jelent kitűnő őrleményt, azzá csak a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat >>boszorkánykonyhájában<< válik.

Azért nem kell semmi rosszra gondolni, mert… …

– A mi munkánkban – mondotta Szabó András, a paprikafeldolgozó termelési osztályának vezetője – nincs semmi ördöngösség. A >>boszorkánykonyha<< kellékeit korszerű utóérlelő pajták, szárító- és hasítóberendezések, továbbá malmok adják. Aztán jövünk mi, a vállalat dolgozói, hogy tüzesszínű, jó zamatú legyen az őrlemény.”

A szegedi paprikások és a külföldi igények

A cikk folytatásából kiderül, hogy milyen típusú őrlemények készülnek a Vállalatnál, és olvashatunk a megrendelők összetett kívánságairól is – melyeknek a szegedi paprikások terméke mindig megfelel!

„– Jelenleg hányféle paprikát gyártanak?

– Hétfélét. Különlegeset, csípősségtől mentes csemegét, csemegét, édesnemest, félédest, rózsát és erőset. Főként a csemege és csípősségtő mentes paprikánál 8-10 változat is készül, szintén az igényeknek megfelelően.

A külföldi igények változatosak. Az amerikaiak például kikötötték, hogy csak olyan őrleményt vesznek át, amelynek minden kilójában legalább 3,5-4 gramm a festéktartalom. Nem éppen egyszerű ilyen őrleményt készíteni, de a paprikások úgy őrölnek, úgy keverik és válogatják össze a csípős és a csípősségtől mentes csöveket, hogy teljesüljön a kívánság.

Most kezdték újból gyártani a tengerentúli megrendelőknek a szemcsés paprikát. Ez az őrlemény olyan, mint az apró mákszem, ha az ember a tenyerébe veszi, üveglapon akár el is guríthatja a szemcséket. Különleges eljárással készül ez a fajta, és örvendetes eredménye a >>boszorkánykonyhának<<.

Az angol vevők azt mondták, hogy ők csak olyan őrleményt vásárolnak, amelyik olyan puha, mint a púder. Az őrlemény – kedvükre – ilyen lett.

Szíriába meg daraszerűen darabos, csípős paprika kell, mert ezzel szórják meg ott a sült ürühúst. A paprikásokon ez a kívánság sem fogott ki, tavaly is és az idén is jelentős mennyiségű őrlemény készült Szíriának.”

A szegedi paprikások munkájáról a jövő héten folytatjuk a beszámolót!

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Sajtó annó VI. A szegedi paprikások boszorkánykonyhája appeared first on PaprikaMolnár.