A termesztéstől a fájdalmas hasításig

A híres szegedi őrlemény előállítása természetesen a paprikanövény megfelelő nevelésével kezdődik. A cikk folytatásában erről olvashatunk:

„Az elvetett mag palántája pünkösdig van érlelésben. A hideg ellen, fagyok ellen éjszakára letakarják. Ha kevés a csapadék, akkor este-reggel locsolják. Pünkösd után kezdik a palántákat az ágyasokba kiültetni. Ez a “kirakodás” tiznapi, lázas, komoly munkát igényel. Rá egy-két hétre megnézik az eredményt. Ha itt-ott nem fogamzott meg a palánta, akkor az üres területeket kifoltozzák.

Augusztus utolján kezdődik a szüret, s tart végig egész szeptemberben. Október elsejével a termelők túlvannak a szüretelésen s hozzálátnak a paprikatermés felfűzéséhez. A felfűzött paprikát tárolókban felaggatják s egy-két hétig várnak vele, hogy szikkadjon. Ezután kezdődik a “hasítás”. Ilyen nagy üzemben, mint ez is, kétszáz lány is foglalkozik a hasítással. Egyik legnehezebb, leggyötrőbb munka ez. A paprika októbertől januárig, amig teljesen ki nem szárad, levet ereszt, a lé bemarja magát a bőrbe és rendkívül kinzó, égési fájdalmakat okoz.”

Standard, hajtásbavaló, dicséretes…Huszonháromféle őrlemény

A színezés alcím alatt már az őrlés és a többféle őrlemény előállításának folyamata jelenik meg.

„Az őrlésre előkészített, szárított paprikabőrt és magot a termelő beszállítja a malomba. Megállapodnak a molnárral, hogy a nyilvántartott huszonhárom-féle paprikaminőség közül milyen fajtára akarja megőrletni a behozott termelvényt. Mert huszonhárom-féle minőséget tartanak számon a szegedi paprikamolnárok s a hivatalos vegyvizsgáló. Az egyes fajtákat háromféle osztályba sorolják. Van például “dicséretes”, csemege, “hajtásbavaló” csemege és “standard” csemege. Dicséretes édes, hajtásba való édes és standard édes. Így jön ki a huszonháromféle minőség.

Vannak malmok, ahol hétszer öntik fel a paprikamasszát a garatra, mire a kívánt lágyságát, selymességét elnyeri. Az őrölt paprikaanyagot aztán addig lapátolják, keverik, kavargatják, amig egységes szint nem kap. Szegeden több mint 20 paprikamalom működött a legutolsó időkig, zümmögte, hömpölygette a napi 100-150 mázsa őrölt paprikát. Ez a mennyiség indult el aztán világhódító útjára. A külföldre induló szállítmányok leplombált zsákokban, a megfelelő gyári védjegyzéssel indultak el, a belföldi piacszükségletét a kétdekás, ötdekás, negyedkilós, félkilós, kilós csomagokkal a központi csomagoló serény munkáskezei elégítik ki.

Ezek a paprika méregtől kérges munkáskezek, amelyeket gondolatban meg kell, hogy szorítson mindenki, aki a szegedi paprika világhírét hallotta, vagy zamatját érezte a paprikás szalonnán vagy a pirosra fűszerezett étele izében.”

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szerkesztés alatt álló kötetünk, Molnár Anita munkája, A szögedi paprika címet viseli, és a fentiekhez hasonló történetek, információk tárháza kíván lenni. Megjelenése szeptemberben-októberben várható! Fejezetei a PaprikaMolnár Fűszerpaprika Malom és Múzeum tevékenységét közvetítik: Információkat nyújtanak Szeged és a környék helytörténetéről, néprajzi örökségéről, a bennfentes szemszögéből mesélnek a termesztés és feldolgozás módszereiről, változásairól. A Múzeum anyagainak bővítéséhez továbbra is kérjük Olvasóink segítségét. A fűszerpaprikához kötődő régi fényképeket, iratokat vagy történeteket mindig szívesen fogadjuk!

Ízelítő a PaprikaMolnár webáruházunk kínálatából:

[products category=”osszes-termek” limit=”3″ orderby=”rand”] 

The post Egy paprikamalom belülről II. Standard, hajtásbavaló és dicséretes őrlemény appeared first on PaprikaMolnár.