A Magyar Rádió 1958-ban nagy sikerű kabaré-sorozatot sugárzott, melynek a címe Pesti paprika volt. A humoros szövegek a ’paprika’ és a ’fűszer’ kifejezéseknek egészen új értelmet adnak. A kabaré-est konferansziéja szerint a pesti paprika régebbi fűszer a szegedi paprikánál, egyidős a pesti polgárral.Termőtalaja az aszfalt, de megterem a bérházak lakásaiban, a hivatalok aktaporos szobáiban és a kávéházak cigarettafüstös levegőjében. A pesti paprika a világ legszívósabb növénye, nem pusztítja el tűzvész, árvíz, földrengés, háború sem.A pesti paprika egyebekben sokban hasonlít a szegedi paprikához, de míg a szegedi paprikát az ÉTEL, a pesti paprikát az ÉLET ízesítésére használják. A Pesti Paprika kabaréjelenetei a nagyvárosi mindennapok humoros oldalát mutatják be, nem egyszer rendszer-kritikusan…Lássuk, hol gyökerezik a csodamag!

A most következő történet címe: Béralap, melyben az éppen elültetett csodamag egy pillanat alatt fejlődik fává. De ne szaladjunk ennyire előre! Az események kezdetén Vancák Úr, egy rossz körülmények között élő, ám zseniális képességű feltaláló, állásért és szerény jövedelemért folyamodik az Igazgatóhoz. Utóbbit lenyűgözi Vancák találmánya, a növények azonnali fejlődését elősegítő oldat. Mégsem tudja azt alkalmazni, hiszen Vancák fizetésére nincs béralap, per pillanat nincs felvétel az intézménybe.

 Béralap

Szín: Igazgatói iroda. Íróasztal, székkel. Tárgyaló asztal két fotőjjel, könyvszekrény stb.

VANCÁK (belép): Jónapot…Vancák Ede többszörös újító vagyok.Bemutatom találmányomat. Íme, egy kis magocska (mutatja), amely természetesen korlátlan mennyiségben található. Beledugom ide a padló repedésébe… Úgy, ni! Most meglocsolom e kis üvegcse tartalmával, a Vancákonollal! Most tessék figyelni!…

IGAZGATÓ: Te nagy ég! Nő, nő! Nézze, már szára is van. Esküszöm, fa nő ki a padlóból. Milyen gyorsan nő! Már eléri a plafont. Jaj, jaj áttöri! Óriási!! Micsoda hatalmas fa! És pillanatok alatt! És milyen fa?!….Dió! Zseniális! És mibe kerül egy üveg ilyen izé?…

VANCÁK: Egy forint! De ez akkora erdő előállítására elegendő, mint a Bakony – mielőtt elkezdték irtani!…

IGAZGATÓ (sírva): Uram…ön…ön…megmentett engem…megmentette a hazai ipart, áldani fogják a fogyasztók. Milliárdokat…milliárdokat takarít meg az államnak!…Uram, én önt homlokon fogom csókolni, de előbb megkérdem, mik az anyagi igényei?…

VANCÁK: Szerény vagyok, uram! Állás kellene. Havi 1500.

IGAZGATÓ (kis szünet után): Akkor…nem aktuális a dolog!…

VANCÁK: De…hát miért?…

IGAZGATÓ: Sajnos, nincs rá béralap!…

A Pesti paprika csípős közlendője tehát a következő: Mi, magyarok, grandiózus ötleteinkre igazán büszkék lehetünk, a kivitelezés terén azonban még van mit tanulnunk. A nehézkes, bürokratikus felfogás, hosszú távú gondolkodásra való képtelenség miatt nem egy híres találmánytól estünk már el. Az újítás sokszor inkább külföldön realizálódott, idegen országok termékeny talajára hullott a csodamag.

 A Pesti paprika a Röszkei Paprika Múzeum gyűjteményének egy igazi gyöngyszeme. Kivételes szerencse, hogy ráakadtunk, hiszen a ’paprika’ szó rendkívül kreatív értelmezésére világít rá. Ahogy a bevezetőjében olvashatjuk, az élet fűszerezésére szolgál.

És hogy tovább fűszerezzük a történetet: a PaprikaMolnár udvarán készítettük ezt a fotót néhány éve. Csoda történt: az aszfalton kinőtt a paprika. 

Maga a csoda: a paprika termőtalaja itt az aszfalt. Fotót készítette: Molnár Anita. Helyszín: PaprikaMolnár udvara.

The post Pesti paprika II: Csodamag és béralap appeared first on PaprikaMolnár.

Mint a Paprikaszagú levegőben-sorozatunkban, ezúttal is folytatásos szépirodalmi szövegközlést tervezünk. Pesti paprikának egy 1958-as kötetet hívnak, a Magyar Rádió vidám műsorának válogatott darabjaival. Ahogy Móricz szegedi novelláskötetéből, a Pesti paprikából is őrzünk egy példányt a Paprika Múzeumban.

A kötet történetei között akadnak házassági jelenetek, korrajzok és – ami a dátum ismeretében meglepő – határozottan rendszerkritikus szövegek is. A rövid, humoros és frappáns szövegek a ’paprika’ és a ’fűszer’ kifejezéseknek egészen új értelmet adnak. Hogy hogyan, arról a kötet bevezetője minden kétséget kizáróan informálja az olvasót:

A konferanszié előszava

Elnézést kell kérnem Szeged városától, hogy a szegedi paprika mellett egy újfajta paprika is megjelenik a piacon, a pesti paprika. Pedig ez a pesti paprika régebbi fűszer a szegedi paprikánál. Egyidős Pest-Budával, egyidős a pesti polgárral.

Ismerkedjünk meg közelebbről ennek a furcsa fővárosi mezőgazdasági produktumnak a természetrajzával. A pesti paprika termőtalaja az aszfalt, de megterem a bérházak lakásaiban, a hivatalok szellőzetlen, aktaporos szobáiban, az üzemek olajos-kormos betonpadlóján, és a kávéházak cigarettafüstös levegőjében. A pesti paprika a világ legszívósabb növénye. Nem árt neki semmiféle elemi csapás. Kánikulában és fagyban egyaránt virágzik, és nem pusztítja el tűzvész, árvíz, földrengés, háború sem.

A pesti paprika rendkívül szapora növény. A dzsungel liánjairól ismeretes, hogy szinte észrevehetően nőnek, és napok alatt fonnak keresztül-kasul mindent, ami útjukba kerül. Mi ez a pesti paprikához képest, melynek terjedési sebessége szinte megmérhetetlenül gyors és titokzatos. A pesti paprika terjedésének titka a tudomány mai állása szerint ismeretlen.

Kurtengruber professzor egy tanulmányában érdekes és jellemző esetet ír le a pesti paprikának terjedéséről: „A Hungária kávéházban ültem – írja a professzor – , a művész-asztalnál, amelynek aznap nevezetes vendége volt egy neves politikus személyében. A politikus búcsúzni kezdett, vette a kabátját, és odaszólt a társaságnak: >>Mennem kell, mert a Margithídnál vár rám egy barátom.<< Az asztaltól ekkor fölállt egy újságíró, és azt mondta: >>Ha megengedi, elkísérem.<< >>Ugyancsak arra van dolga?<<  – kérdezte a politikus. >>Nem, csak szeretnék végre egy embert látni, aki az Ön barátja.<<

Öt perccel később megérkezett az autó, hogy engem Pécsre vigyen. – folytatja Kurtengruber professzor. – Beültem a kocsiba, és megállás nélkül robogtunk Pécsre. Megérkezve, az üdvözlés után rögtön megkérdezték tőlem, hogy hallottam-e, milyen jól odamondott valaki a neves politikusnak, és elmondták a fenti esetet.”

A pesti paprika egyebekben sokban hasonlít a szegedi paprikához. Mindkettő csípős, és csupán felhasználási módjában tér el egymástól a két produktum. A szegedi paprikát az étel, a pesti paprikát az élet ízesítésére használják.

És még valami. Nem mindenkire hat egyformán. A szegedi paprikával fűszerezett halászlét például egyik ember jóízűen fogyasztja, ugyanakkor a másik krákog, tüsszög tőle, szeme könnybelábad, és homlokát kiveri a veríték. Így van ez a pesti paprikával is. Van, aki élvezi és van, aki túlságosan csípősnek érzi.

Embere válogatja. Egy azonban biztos: ha valaki köhög, izzad, könnyezik tőle, abban nem a paprika a hibás.

The post Pesti paprika: Fűszer az élet ízesítésére appeared first on PaprikaMolnár.