Ha felmerül a paprikatermesztés kérdése, leggyakrabban az ültetés és a feldolgozás megerőltető munkafolyamatairól van szó. De mi történik, míg az apró palánta érett, piros paprikahüvelyektől roskadozó növénnyé válik? Milyen munkákkal teltek a tikkadt nyári napok?  

Akár palántázással kerültek a növények a földbe, akár helyrevetett módszerrel (Bálint Sándor néprajzkutató leírása szerint ezt leginkább a röszkeiek kedvelték), az ültetés utáni hetekben a gazda feszült figyelemmel kísérte növényeinek állapotát. Mikor már jól látszott, hogy mely növények erősödtek meg és melyek pusztultak ki, sor került az ültetés utáni első nagyobb munkára, a fódozásra. A fódozás során pótolták az elszáradt, meg nem fogant növényeket, azaz megfoltozták a hézagos sorokat. A fódozás gyakran sajnos olyan méreteket öltött, hogy már újrarakásról kellett beszélni. Száraz esztendőben, eső hiányában ugyanis megesett, hogy igen nagy darab földterület ment veszendőbe.

A hiányok pótlása után körülbelül egy héttel újítás következett, vagyis az első kapálás. Az újítást a Szeged környéki családok a 20. század első felében még nagyrészt kézikapával végezték. Az 1960-as években a paprika útját (hosszában) ekekapával művelték, míg közeit (keresztben) továbbra is kézikapával tartották rendben.

Bálint Sándor a ’60-as években már egyre gyakrabban találkozott a pétizés szokásával. Holdanként 40—50 kg pétisót szórtak szét, egy héten belül azonban esőnek kellett következnie, hogy ez hatásos legyen.

A további nyári munkák között természetesen ismét nagy arányban jelenik meg a kapálás. A paprika munkás növény, sok törődést igényel, rendszeres gondozása „derékszögű” feladat. A második kapáláson, melyre aratás után került sor, a család minden tagja részt vett. A harmadik kapálás havibúcsú táján, azaz augusztus elején történt meg.  

A június táján nyíló fehér virágoknak, és a nyár derekán megjelenő zöld, majd egyre pirosodó terméseknek természetesen elődeink nagy munkabírása is feltétele volt. Tömörkény István író ezekkel a szavakkal mutatta be Alsóváros népét: „A templom istene után a föld az istene, amelyen hihetetlen szorgalommal termeli a paprikát.”

The post Munka a földeken. Egy paprikatermesztő család nyári napjai appeared first on PaprikaMolnár.