Tárgyak, töredékek, emlékek

„A Paprika Múzeumban a megnyitás óta gyűlnek a tárgyak: Egy-egy fénykép, a hátoldalon elmosódott névvel és évszámmal, 100 éves fúró, hímzések, régi paprikás dobozok, sziták, rosták, famozsár, paprikás stelázsi csík, faragott paprikatartó, halas tányérok, szegedi képeslapok, kereskedelmi cédulák, fejléces számlák és hírlevelek, könyvek, tanulmányok és így tovább.

A tárgyak sokat mesélnek, de igazán sokat az emberi történetek mondanak el, ezekből eleinte kevés érkezett a múzeumba. Pedig minden történet elsősorban ebből áll: Sok száz, sok ezer töredékből, névből és emlékből.”

Szögedi paprikatörténet – folytatás

A leírás további részéből kiderül, hogy a szegedi történelem szerves része a paprikatörténet!

„A paprika az elmúlt kétszáz évben Szeged városának nevével elválaszthatatlanul összekapcsolódott. Ez a könyv ezt a kapcsolatot mutatja be, az eseményeket és folyamatokat a Paprika Múzeumban tartott tárlatvezetéseim során gyúrtam össze szegedi paprikatörténetté. A tartalom, az események, folyamatok és hangsúlyok, a fő- és mellékszereplők az én válogatásom, az én nézeteimet tükrözik.

Színesíteni a könyvet azokkal a személyes történetekkel tudtam, amiket megosztottak velem. Bizonyosan számos szempont és rengeteg elmeséletlen történet maradt ki, de figyelembe vettem a könyv terjedelmi korlátait, és igyekeztem a befogadhatóság, olvasmányosság határain belül maradni.”

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post A szögedi paprika. Paprikatörténet II. appeared first on PaprikaMolnár.

Hungarikummá való minősítésre bármelyik állampolgár javaslatot tehet. A folyamat természetesen azért nem máról holnapra zárul, az ajánlott hungarikumnak előbb több kisebb, regionális szintű minősítést is meg kell szereznie, hogy az értéktár piramis tetejére kerülhessen.

Sokak szeme előtt valószínűleg a tokaji bor és az alföldi szürkemarha villan fel a hungarikumok említésére. Igaz, előbbiek valóban fenn vannak a listán, a hungarikumok repertoárja azonban ennél jóval szélesebb.

Hungarikumok

Jelenleg összesen 70 hungarikumot ismerünk, melyeket nyolc nagyobb kategóriába sorolhatunk. A skála rendkívül széles, az „Egészség és életmód” képviselői között megtaláljuk például a Béres cseppet, a „Kulturális örökség” listájában a mohácsi busójárást, a „Természeti környezet” – csoportban pedig az Aggteleki-karszt barlangjait.

Talán igaz a sztereotípia, miszerint a magyar ember szereti a hasát, hiszen számos hungarikumnak van gasztronómiai vonatkozása. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az egyik legterjedelmesebb listát az „Agrár- és élelmiszergazdaság” gyűjtőnév alatt találjuk. A továbbiakban igyekszünk részletesen bemutatni, hogyan kap szerepet a fűszerpaprika a legsajátságosabban magyarnak tekintett receptek esetében, sőt akár önálló hungarikumként is.

A fűszerpaprika mint hungarikum

A pirospaprika és a magyarság fogalma a hungarikumok listájától eltekintve is összetartoznak. A szomszédos országok lakossága – különösen a gyér fűszerezést kedvelő szláv szomszédaink – rögtön a magyar konyhával társítják a bőséges paprikahasználatot. Tulajdonképpen mi magunk is egyetértünk velük: Hiszen büszkén magyarázzuk egy-egy vendégnek, hogy halászléből nemcsak egy, de többféle tipikus magyar fogás is létezik, vagy hogy a zsíron pirított, és paprikával fűszerezett hagymás alapból legalább húszféle étel fejleszthető.

Az „Agrár- és élelmiszergazdaság” képviselői között ott találjuk a kalocsai és a szegedi fűszerpaprika-őrleményt is. Ha pedig alapanyagként gondolunk rájuk, mindenképpen érdemes megemlíteni a csabai és gyulai kolbászt, a Piros Aranyat és az Erős Pistát is.

Termékeink a PaprikaMolnárnál, a fűszerpaprika különböző formái

The post Ehető örökség I. Hungarikumok és fűszerpaprika appeared first on PaprikaMolnár.

Tízévesek lettünk. 2008. április 17-én nyitottuk meg ünnepélyesen a röszkei Paprika Múzeumot. Az azóta eltelt tíz évben több, mint tízezer vendéget fogadtunk Magyarországról, a Kárpát-medencéből, és azon túlról. A Paprika Múzeum létrehozásakor célunk azt volt, hogy emléket állítsunk a szegedi és Szeged környéki, különösen a röszkei és szentmihálytelki paprikás családoknak, akik megteremtették a magyar paprika hírnevét és olyan értékeket és tudást hagyományoztak ránk, melyet kötelességünknek tartottunk és ma is tartunk megőrizni, művelni.

Legnagyobb meglepetésünkre, a Paprika Múzeum sokaknak sokkal többről szólt, mint csak a paprikáról. A legtávolabbi magyarul beszélő látogatónk egy gyomaendrődi bolgárkertész családból származó új-zélandi látogató, Dragan volt, aki a családjának 60 évvel ezelőtti termesztő berendezéseit ismerte fel a múzeumi képeken. Hasonlóan messziről jött az a Kunágotáról elszármazott tasmaniai kedves vendég is, aki a fényképen szereplő röszkei asszonyokat elérzékenyülten nézte, mert azok az édesanyjára emlékeztették és azt mondta: ilyen kerek térdük és könyökük csak a dél-alföldi asszonyoknak van!

A legtávolabbi nem magyar származású látogatónk Clifford volt, aki paprikakutatóként dolgozott a hatvanas években Californiában, utoljára 45 évvel ezelőtt járt paprikás konferencián Szegeden. Legnépesebb kelet-ázsiai vendégcsoportom Dél-Korából jött és kifejezetten a paprikaszárítónk miatt utaztak ilyen messzire.

Leghíresebb látogatónk Krencsey Marianne volt, a legtöbbet Borbás Marcsi, Gianni és a Gasztroangyal látogatásán dolgoztunk, egyben ez volt a legszórakoztatóbb is. Paprikát ültettünk, tolikapáztunk, paprikás pálinkát ittunk Szeged város cambridge-i vendégeivel, miközben a küldöttség matematikusa egy szép kerek paprikát horgolt a tárlatvezetés alatt. Ez volt a legszürreálisabb.

És, sorolhatnám a sok-sok érdeklődőt, akik a dél-Alföldet választották a családi nyaralás helyszínéül, vagy keresték még a múltból azt a régi magyarországi képet és emléket, amikor a házak ereszei alatt paprikafüzérek lógtak. Ők valószínűleg egyetértenek Móricz Zsigmonddal, aki  a paprikafüzéres házak látványáról ezt írta: „Valami olyan egzotikus dísz ez, hogy ennek kedvéért idegenforgalmat lehetne indítani Kalkuttától és Londontól kezdve akárhonnan, mert ez valami csodálatos specialitás.”

És, mi lett közben a magyar paprikával? A szegedi paprika elnevezés 2010-ben uniós védelmet szerzett, 2016-ban bekerült a nemzeti értéktárba, hungarikum lett. Közben a termőterület, sajnos, tovább csökkent. De nem adjuk fel, mert időközben nekünk is sokkal többet jelentett és jelent ez a kiállítás és a tartalom, amit létrehoztunk, mint egy múzeum. Sok szeretettel várunk mindenkit!

The post 10 éves a röszkei Paprika Múzeum appeared first on PaprikaMolnár.