Vetőmagok és forgalmazóik

Már többször említettük a ZKI-t, a kecskeméti székhelyű Zöldségtermesztési Kutató Intézetet. Náluk nagy tételben rendelhető hagymák, magok és palánták kutatók és termékspecialisták által ellenőrzött, széles választéka. Honlapjukat most is melegen ajánljuk mint magától értetődő hivatkozási alapot.

Online elérhető idei termékkatalógusuk és árlistájuk is, benne a következő ígéretes szegedi fűszerpaprika-fajtákkal: A rekordhozamú, csípősségmentes Bolero F1 1000 szemet tartalmazó tasakjának bruttó ára 22.860 Ft, a Kárminvörösből 9.017 Ft-ba kerül 10.000 szem, és ezzel egyezik meg a klasszikus Szegedi80-as ára is. A csípős fajták közül a Szegedi178-ast emelnénk ki, idén 10.000 szem szintén 9.017 Ft. További kérdésekkel bárki fordulhat Kiss Ferenchez, a ZKI dél-alföldi értékesítőjéhez. Elérhető a 0036-30-417-3827-es telefonszámon vagy az fkiss@zki.hu email-címen.

A Szegedi Paprika Zrt. a Meteorit, a Mihálytelki, a Fesztivál és a Napfény fajtákat ajánlotta, bruttó 53.086 Ft / kg áron. Kérdések esetén Ocskó István (istvan.ocsko@szegedipaprika.hu) adhat felvilágosítást.

A vetőmagok beszerzése előtt érdemes még megfontolni az Orosco ajánlatait is.

Az Orosco és a Zoé

Az orosházi illetőségű, vetőmag-forgalmazó családi vállalkozás, az Orosco, a közelmúltban mutatta be a Zoé nevű új fajtát.
Mivel a Zoé kompakt növény, kiváló a vegetatív-generatív egyensúlya. Csípősségmentes, hibrid fűszerpaprika-fajta. Lomblevelei aprók, ágrendszere rendkívül szerteágazó, gyökérzete intenzívebb, erősebb más fajtákénál. Termése egyenes falú, magszáma átlag feletti. Az Orosco katalógusa palántázott kiültetését javasolja, és hangsúlyozza, hogy kézi és gépi betakarítása egyaránt lehetséges, fólia alatt 3-4 alkalommal is szedhető. Mivel a Zoé F1 az uborkamozaik-vírussal és a Xanthomonas-fertőzésekkel szemben is ellenálló, kémiai növényvédelem nélkül is sikeresen termeszthető.

A Zoé sikeressége úgy is mérhető, hogy a vetőmagok eddig mindig rekordgyorsasággal elkeltek és egyre több a visszatérő vásárlója. Az Orosco idén komoly magmennyiséggel rendelkezik, így minden érdeklődőt gond nélkül ki tud szolgálni. A Zoé nettó fogyasztói ára 9.600 Ft / 500 szem. A Zoéval kapcsolatos kérdésekre Török László (laszlo.torok@orosco.hu) tud válaszolni.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Vetőmagok vására. Fajtaajánló, 2024 appeared first on PaprikaMolnár.

A mihályteleki palánták felvevőköre

A Szeged-Szentmihályon hajtatott paprikapalántákra – ahogy a kiadványban is olvashatjuk – rendkívül sok termelő tartott igényt:

„A szentmihálytelekiek termesztették a paprikapalántát a szegedi nagytájnak a Mórahalomtól Csólyospálos-Szatymaz-Bakson át Kiskunhalasig terjedő, homoki tanyáskörzete számára, egészen a jelzett terület villamosításáig. Szentmihályteleki palántából nevelték a paprikát Jánoshalmán és Albertirsán is. Az itteni, kötött talajon az állandó jelleggel nagy kézimunka- és vízigényes palántanevelésnek adottak voltak az ideális föltételei, ugyanis a kicsi beltelkek kertjeiben mindig szem előtt voltak az alagútsátrak. Mindehhez hozzátartozik az az évszázados tapasztalat, amelyet a helybeliek a paprikatermesztésben őseiktől megszereztek, a palántanevelésnek ugyanis csak nagyon kevesen értették a módját.”

Hogy a palánták állapota mennyire meghatározta tulajdonosaik életét, azt a következő interjúrészlet nagyon jól érzékelteti: „Páni félelem élt bennünk, ha a paprikapalántán netán az >>újhitűség<< jelei kezdődtek. Ilyenkor összecsavarodott a levél, mintha kibodorították volna, apró, idétlen termése pedig használhatatlanul korcs volt. És ellene semmit nem tudtak tenni.” (K. L.né, 1975.)

A tömött járműsoroktól a villamosításig

Az idézett fejezet a palánták hatalmas vevőkörétől a villamosítás okozta visszaesésig nyújt még információkat:

„A tavasz kezdetével szinte járműkaravánok – személygépkocsik, utánfutók, oldalkocsis motorkerékpárok és kerékpárok – hada lepte el a szentmihályteleki utakat, amin jöttek az itt nevelt palántákért. A falun belül általában állandósult egy-egy terület vagy család távoli vevőköre, amelyik ugyanahhoz a gazdához járt vissza hosszú időn át palántáért. A kezdetben kereskedelmi kapcsolat több esetben is családivá alakult.

Ez a gyakorlat a homoki tanyavilág villamosításával szűnt meg, amikortól jó odafigyeléssel és a motoros kutak segítségével területenként néhány – mindenütt csak odavándorolt szegedi – gazda maga neveli a palántákat. Ma csupán Csongrádról és Kistelekről vásárolnak szentmihályi palántát, mivel általánosan is csökkent a fűszerpaprika fogyasztása.”

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Készülő kötetünk, Molnár Anita munkája, A szögedi paprika címet viseli, és a fentiekhez hasonló történetek, információk tárháza kíván lenni. Fejezetei a PaprikaMolnár Fűszerpaprika Malom és Múzeum tevékenységét közvetítik: Információkat nyújtanak Szeged és a környék helytörténetéről, néprajzi örökségéről, a bennfentes szemszögéből mesélnek a termesztés és feldolgozás módszereiről, változásairól. A szövegek tökéletesítéséhez Olvasóink segítségét is kérjük. A fűszerpaprikához kötődő régi fényképeket, iratokat vagy történeteket mindig szívesen fogadjuk!

Ízelítő a PaprikaMolnár webáruházunk kínálatából:

[products category=”osszes-termek” limit=”3″ orderby=”rand”] 

The post Szentmihályi életképek V. Palánták a szegedi nagytájnak appeared first on PaprikaMolnár.

A palántanevelés és a szántóföldi termesztés között minden bizonnyal az ültetés folyamata jelenti az átmenetet. Ez pedig a napokban aktuális feladatot jelent, hiszen a régi paprikatermesztők bölcsessége szerint Fagyosszentek elmúltával lehet hozzáfogni az érzékeny, zsenge növények kiültetéséhez. Pongrác, Szervác és Bonifác napja (azaz május 12; 13; és 14.) után tehát nagy valószínűséggel már nem következik fagy, kiültethetők a palánták. 

A palánta nevelése történhet védettebb, melegházi körülmények között, illetve a helyrevetett módszer szerint is, amikor a paprikák már a szántóföldön csíráznak ki. A régi szegedieknek speciális berendezésük volt erre a célra, az udvaron felállított, úgynevezett kolë. Itt, az egymáshoz merőlegesen illeszkedő deszkaoldalak között, több réteg gondosan meglocsolt homok, föld és trágya között nevelkedtek a palánták. A március táján elvetett magok Fagyosszentekre már kiültethető növényekké fejlődtek.

Az ültetés Bálint Sándor néprajzkutató szerint „a paprika termelésének egyik legkiemelkedőbb mozzanata, mely a régi közösségi élet hagyományaiból, a kölcsönös segítés szelleméből is megőrzött egyet-mást.” Megjegyzi azt is, hogy az ültetés május közepétől egészen június 13-ig (Szent Antal napjáig) elhúzódhatott. Szent Antal alakját a paprikatermelők körében nagy tisztelet övezte, Antal napon tartották a röszkei búcsút is.

Ha a palánta hasi levele – azaz legelőször kisarjadó, legalsó levele – elsárgul és lepörög, akkor a növény már kiültethető. Ha a fiatal paprikák már megfelelő állapotban voltak, az ültetés előtti nap délutánján sor került a palántaszödésre. A munkát kalákában végezték, a rokonok, barátok, szomszédok mind eljöttek segíteni. Szükség is volt a sok segítő kézre, ugyanis a földből kiszedett gyenge növényeket minél előbb el kellett ültetni a földeken. A régi paprikások szemléletes mondása szerint a palánta ugyanis olyan mint a halott: vinni kő.

Mivel sürgős és meghatározó munkáról volt szó, az egész család részt vett benne, kivéve talán a nagyon öregeket és a nagyon fiatalokat. Ha rakodás közben kiderült, hogy nem lesz elég a palánta, valaki hazasietett, és az egész szomszédságot mozgósította, hogy közösen pótolják mielőbb a hiányt. A kaláka szabályainak megfelelően pénzt senki nem várt el a segítségért, csak a visszasegítés kötelezettségét.

Bár az egyre gyorsabban forrósodó májusok és a modern gépek használata sok ősi szabályt idejétmúlttá tettek, az ültetés megfelelő időzítése és a segítség biztosítása mit sem veszítettek jelentőségükből.

The post „…olyan mint a halott: vinni kő.” Az ültetés fortélyai appeared first on PaprikaMolnár.

A szegedi paprikát a 19. század közepéig a családi parasztgazdaságok termesztették és dolgozták fel a maguk eszközeivel. Az ezzel járó feladatokat, egyéb teendőik mellett, elsősorban az asszonyok és gyermekek végezték. Bármilyen kezdetleges eszközöket is használtak, a kényes paprikanövény termesztése, feldolgozása igényes munkára, folyamatos kísérletezésre tanította őket. Ez a kifinomultság teremtette meg a minőségi paprikát. 

A 19. sz. második felében a gépek és új technológiák elterjedésével új termék jelent meg: a paprika őrlemény, melynek feldolgozása túllépte a háziipari kereteket. Az üzemszerű termelés miatt új helyi társadalom, foglalkozási ág és jellegzetesen szegedi mesterségek alakultak ki. A paprikaiparban résztvevők közötti munkamegosztásban szoros egység jött létre, munkájuk értékét a piac határozta meg, és ezt a piacot sokáig csak a minőség irányította. Bármilyen válságot, átszervezést élt is meg a paprika ágazat a 20. században, a paprikás parasztcsaládok ragaszkodása a paprikához máig kitart. Sok termelő már télen a megfelelő magvak megvásárlásán gondolkodik, tavasszal aggódik a fagyok miatt, nyár elején reménykedve figyeli a szépen piruló paprikahüvelyeket.

A termelők feladata a magnak való kiválogatása, a palántanevelés és az ültetés, más néven rakodás megszervezése. Az ültetést a családtagok és szomszédok kalákában végezték. A kaláka önkéntes alapon történő munkaszervezeti rendszert jelentett, ahol a segítség pénzt nem kapott, csupán a visszasegítés kötelezettségét várta el. Mindenkinek – a kora, ereje szerint – megvolt a feladata: útalás, vízhordás, hányás, fúrás. 1 hold földet egy nap alatt négy jó fúró rakott be két hányó segítségével, melyért a fúrót, aki rendszerint fiatal férfi napszámos volt, jól megfizették. A paprikaföldet a család háromszor kapálta, a szödés szeptember elején kezdődött: 10-14 naponta, többször szedték, mindig csak a pirosra érett hüvelyeket.

The post Paprikás társadalom Szegeden és környékén appeared first on PaprikaMolnár.

Régen az előző termésből – a hasításnál, azaz a paprika ereinek és magjainak eltávolításánál – félretett magok melegágyban növekedtek, ezt Bogyiszlón kötröcnek nevezték. A magok elvetésének klasszikus időpontja Szegeden március 12-re, Gergely napjára esett. A kötröc az udvarban kapott helyett, alapját téglalapként kell elképzelni, az oldalrész kialakításához a kórószára (napraforgó) volt alkalmas, ami a melegágyat foglalta keretbe. Az alapot egy ásónyomnyira kellett kimélyíteni, a létesítmény alját pedig trágyával félig megtöltötték, erre pedig pontosan 4cm homok került. A homokot alaposan meg kellett öntözni, és beleágyazni a gondosan kiválogatott magokat, amik számára a trágya folyamatosan hőt termelt. A magokat 3cm vastagon érett, kirostált trágya fedte, amit szigorúan megkülönböztettek az alulra került nyerstrágyától. A megfelelően rétegezett melegágyat ajánlatos volt bolthajtásos ágakkal, vagy akár halászhálóval leborítani. Így a madarak (elsősorban a baromfi) nem férhettek hozzá. Hűvösebb éjszakákon egy ponyva is elkelt, hogy megóvja a magokat a hidegtől.

 A palántakezdeményeknek körülbelül kétnaponta öntözésre van szüksége. Az ültetés után 3–4 héttel a magok kicsírásodnak, úgy tartják, hogy ha két levél előbújik, a növény már alkalmas arra, hogy kiültessék. A csírázás – népi megfigyelés szerinti – időpontja állítólag éppen az év 100. napjára esik, tehát április 10-e körül bújnak elő az első hajtások.

A kiültetésnek pedig május 15-e, illetve 25-e után jön meg az ideje, rögtön a Fagyosszentek elmúltával. Május 12-ét, 13-át és 14-ét, azaz Pongrác, Szervác és Bonifác napját tartjuk számon a Fagyosszentekként. A három névnaphoz lazán kötődik Orbán napja (május 25-e) is, illetve az Ipoly mentén a néphagyomány Zsófia naptól (május 15) is fagyot vár. A Fagyosszentekhez kötődő három nap fontos gazdasági fordulónak tekinthető, amely megszabta a régi földművesek évi menetrendjét. Ezeken a napokon arra számítottak, hogy – bár a tavasz már megérkezett, szinte véget is ért – az időjárás hirtelen hidegre fordulhat. Éppen ezért a kényesebb növényeket, például a paradicsomot, babot és természetesen a paprikapalántákat, csak Fagyosszentek után ültették ki, mert féltették őket a fagytól. A Fagyosszentektől való félelem sok magyar – sőt, közép-európai – népszokásban, időjósló babonában tettenérhető. Berettyóújfaluban például azt mondogatták: „Szervác, Pongrác, Bonifác / Megharagszik, fagyot ráz”.

A naptár szerint éppen aktuális a negyedik Fagyosszent, Orbán eljövetele, május 25-én. Míg a fent említett három névnapot minden érzékenyebb növény ültetésével összefüggésbe hozzák, addig Orbán kifejezetten a szőlőre jelent veszélyt. Orbán figurája tehát még a rettegett fagyosszentek között is különösen sötét alaknak számít, hiszen a bor mennyiségét és minőségét vetheti vissza. Bálint Sándor Ünnepi kalendáriuma szerint például a szegedi öregek gyakran mondogatták, hogy azt is agyon kellett volna ütni, aki Orbánt beletette a kalendáriumba.

Május 25-tel kapcsolatban számos népszokás és időjósló hiedelem fennmaradt. Ezen a napon a Magyar nyelvterület több pontján is az asszonyok seprűvel igyekeztek szimbolikusan kiverni Orbánt, és vele együtt a fenyegető rossz időt a konyhából. A népi bölcsesség pedig úgy tartja, hogy ha ezen a napon esik, akkor az ősz is hideg, nedves less, míg napsütés esetén hosszú és meleg őszre lehet majd számítani. További érdekes hagyomány, hogy a bortermő vidékeken gyakran a falu határában áll Orbán szobra, és jó bortermés esetén a szent kőalakjának is vittek hálából egy korsóval. Persze a helyzet fordítottjára is akadt példa: Ha Orbán megfagyasztotta a szőlő virágait, és megfosztotta a közösséget a bortól, akkor szobrát büntetésül kövekkel dobálták meg.

The post Palántanevelés és Orbán fenyegető alakja appeared first on PaprikaMolnár.