Történetek a Pesti paprikából. Rádiókabaré-sorozat, 1958.

Magyar Rádió 1958-ban nagy sikerű kabarésrozatot sugárzott, melynek Pesti paprika volt a címe. A humoros szövegek a ’paprika’ és a ’fűszer’ kifejezéseknek egészen új értelmet adnak. A kabaréest konferansziéja szerint a pesti paprika régebbi fűszer a szegedi paprikánál, egyidős a pesti polgárral. Termőtalaja az aszfalt, de megterem a bérházak lakásaiban, a hivatalok aktaporos szobáiban és a kávéházak cigarettafüstös levegőjében. A pesti paprika a világ legszívósabb növénye, nem pusztítja el tűzvész, árvíz, földrengés, háború sem. A pesti paprika egyebekben sokban hasonlít a szegedi paprikához, de míg a szegedi paprikát az ÉTEL, a pesti paprikát az ÉLET ízesítésére használják. A Pesti Paprikából vett kabaréjelenetek a nagyvárosi mindennapok humoros oldalát mutatják be, nem egyszer rendszer-kritikusan.

Pesti paprika VIII. Ponyvaregény

A Pesti paprika VIII. fejezeteként kiválasztott ponyvaregény minden reményünket beváltja, amit egy ponyvaregényhez fűzhetünk. Könnyed, mindenki által ismert klisékre támaszkodik, a történetvezetése megbízhatóan kiszámítható, mögöttes tartalommal nem terheli a kedves olvasót. Maga a témaválasztás viszont mindenképpen ironikus. Ez az, 1950-es évek végén íródott, ponyvaregény furcsa párhuzamokat mutat a kor realitásával. Mondhatnánk azt is: Ponyvaregény, az életből merítve.

Ponyvaregény

Írta: Fejér István és Kállai István

FELESÉG: Mit olvasol, szívecském?

FÉRJ: Nagyon érdekes. Nagyon izgalmas.

FELESÉG: Biztosan megint valami ponyva.

FÉRJ: Dehogy. Az életből merített realista mű.

FELESÉG: Miről szól?

FÉRJ: Egy grófról, aki elvette feleségül egy nagybirtokos nábob leányát, de rangrejtve él. Kiadja magát szegény embernek, hogy így férkőzzön be az emberek szívébe…

FELESÉG: És ez neked nem ponyva? Hát micsoda hülyeség ez? Hogy lehet ilyesmit manapság olvasni? Mondd, ki írta ezt a baromságot?

FÉRJ: A káderesem – rólam.

Függöny

The post Pesti paprika VIII. Ponyvaregény az életből merítve appeared first on PaprikaMolnár.

Mint a Paprikaszagú levegőben-sorozatunkban, ezúttal is folytatásos szépirodalmi szövegközlést tervezünk. Pesti paprikának egy 1958-as kötetet hívnak, a Magyar Rádió vidám műsorának válogatott darabjaival. Ahogy Móricz szegedi novelláskötetéből, a Pesti paprikából is őrzünk egy példányt a Paprika Múzeumban.

A kötet történetei között akadnak házassági jelenetek, korrajzok és – ami a dátum ismeretében meglepő – határozottan rendszerkritikus szövegek is. A rövid, humoros és frappáns szövegek a ’paprika’ és a ’fűszer’ kifejezéseknek egészen új értelmet adnak. Hogy hogyan, arról a kötet bevezetője minden kétséget kizáróan informálja az olvasót:

A konferanszié előszava

Elnézést kell kérnem Szeged városától, hogy a szegedi paprika mellett egy újfajta paprika is megjelenik a piacon, a pesti paprika. Pedig ez a pesti paprika régebbi fűszer a szegedi paprikánál. Egyidős Pest-Budával, egyidős a pesti polgárral.

Ismerkedjünk meg közelebbről ennek a furcsa fővárosi mezőgazdasági produktumnak a természetrajzával. A pesti paprika termőtalaja az aszfalt, de megterem a bérházak lakásaiban, a hivatalok szellőzetlen, aktaporos szobáiban, az üzemek olajos-kormos betonpadlóján, és a kávéházak cigarettafüstös levegőjében. A pesti paprika a világ legszívósabb növénye. Nem árt neki semmiféle elemi csapás. Kánikulában és fagyban egyaránt virágzik, és nem pusztítja el tűzvész, árvíz, földrengés, háború sem.

A pesti paprika rendkívül szapora növény. A dzsungel liánjairól ismeretes, hogy szinte észrevehetően nőnek, és napok alatt fonnak keresztül-kasul mindent, ami útjukba kerül. Mi ez a pesti paprikához képest, melynek terjedési sebessége szinte megmérhetetlenül gyors és titokzatos. A pesti paprika terjedésének titka a tudomány mai állása szerint ismeretlen.

Kurtengruber professzor egy tanulmányában érdekes és jellemző esetet ír le a pesti paprikának terjedéséről: „A Hungária kávéházban ültem – írja a professzor – , a művész-asztalnál, amelynek aznap nevezetes vendége volt egy neves politikus személyében. A politikus búcsúzni kezdett, vette a kabátját, és odaszólt a társaságnak: >>Mennem kell, mert a Margithídnál vár rám egy barátom.<< Az asztaltól ekkor fölállt egy újságíró, és azt mondta: >>Ha megengedi, elkísérem.<< >>Ugyancsak arra van dolga?<<  – kérdezte a politikus. >>Nem, csak szeretnék végre egy embert látni, aki az Ön barátja.<<

Öt perccel később megérkezett az autó, hogy engem Pécsre vigyen. – folytatja Kurtengruber professzor. – Beültem a kocsiba, és megállás nélkül robogtunk Pécsre. Megérkezve, az üdvözlés után rögtön megkérdezték tőlem, hogy hallottam-e, milyen jól odamondott valaki a neves politikusnak, és elmondták a fenti esetet.”

A pesti paprika egyebekben sokban hasonlít a szegedi paprikához. Mindkettő csípős, és csupán felhasználási módjában tér el egymástól a két produktum. A szegedi paprikát az étel, a pesti paprikát az élet ízesítésére használják.

És még valami. Nem mindenkire hat egyformán. A szegedi paprikával fűszerezett halászlét például egyik ember jóízűen fogyasztja, ugyanakkor a másik krákog, tüsszög tőle, szeme könnybelábad, és homlokát kiveri a veríték. Így van ez a pesti paprikával is. Van, aki élvezi és van, aki túlságosan csípősnek érzi.

Embere válogatja. Egy azonban biztos: ha valaki köhög, izzad, könnyezik tőle, abban nem a paprika a hibás.

The post Pesti paprika: Fűszer az élet ízesítésére appeared first on PaprikaMolnár.