Paprikaharang: Új harang adományokból

A paprikaharang (és három, újonnan öntött „társa”) felszentelése az összefogás és nagylelkűség példátlan teljesítménye volt, nem egészen egy évvel a trianoni döntés után. A Mátyás téri ferences templom Historia Domusa (a plébánia napi eseményeit összegző dokumentum) pontos adatokkal szolgál a harangok megérkezéséről, szállításáról, felszenteléséről és első használatáról is.

Az, hogy az új harangok egyáltalán elkészülhettek, nagyrészt Péri Bonaventura rendházfőnök állhatatosságának volt köszönhető. Három harang egyéni adományozók ajándéka volt, a negyedik költségének előteremtésére azonban a házfőnök rendhagyó javaslattal állt elő. A Historia Domus kézírásos bejegyzése a következőképpen hangzik: „…a zárdafőnök a szószékről azt az eredeti gondolatot vetette fel, hogy a negyedik, legnagyobb harangot a szeged-alsóvárosi termelők, feldolgozók és paprikakereskedőknek illene megcsináltatni. Az eszme visszhangra talált. A zárdafőnök elnevezte a harangot paprikaharangnak, védőszentjéül pedig Sz. Piroskát választotta, minthogy a paprikamunka kizárólag leánymunka, és a szeged-alsóvárosi leányok legnagyobb része: Piroska.”

Az ünnepélyes behozatal

A harangok költségeit tehát felajánlások fedezték, előállításukat pedig Szlezák László budapesti mesterre bízták. A szimpatikus harangöntő – ahogy a források nevezik – maga is részt vett a harangok behozatalában és segédkezett felhúzásuknál.

A harangok a vasútállomásról a Mátyás térre való szállítása is dokumentált. A leírás jól tükrözi a lakosság hatalmas lelkesedését, várakozását: „Május 26. A harangok ünnepélyes behozatala az állomásról. Lévén e nap Urnapja, az egész város képviseltette magát a behozatali ünnepségen, ca. 25-30.000 ember…A menetben ment 4 lovas rendőr, utána mintegy 40 tagból álló lovas banderium, azután az iskolás gyermekek, fehér lányok, magyar ruhás lányok és asszonyok (vagy 1200-an!), katonai zenekar, énekkar, papság, harangok ráfkocsin, fehér rózsákkal feldíszítve…Kint a pályaudvaron a zárdafőnök nagy hatású beszédben üdvözölte a harangokat, mire zeneszó mellett a menet megindult.”

A paprikaharang felszentelése

A harangok felszentelésére másnap került sor: „Harangszentelés. A szentelést a megyés püspök ur hozzájárulásával a tábori püspök ur végezte…Ujjongás és tapsvihar köszöntötte a harangokat, ahogy a déli napsütésben fölragyogtak a levegőben, és sima, zökkenés nélkül való gyorsasággal emelkedtek föl a kiküldetésük szent magaslatára…Huzta a kötelet még a körletparancsnok, a főispán, a polgármester, a nemzetgyűlési képviselő is. Csak úgy ragyogtak az arcok a megelégedés tiszta örömétől….A szentelés napján délután 5 órakor szólaltak meg először az uj harangjaink. A járó-kelők, sőt a fuvarosok is megálltak az utcákon, és hallgatták a harangszót. Sokan letérdeltek, különösen a Mátyás-téren, és imádkoztak.”

Eltekintve attól, hogy a II. világháborúban majdnem elődje sorsára jutott, a paprikaharang vígan teljesítette a kötelességét. Egészen 2005-ig. Akkor ugyanis – 84 évvel a felszentelése után – a paprikaharang megrepedt. A paprikaharang helyett Gombos Miklós készült 750 kg-os új harangot önteni. Eredetileg a paprikaharangot is elvitte, hogy anyagát beszámítsa az új árába. A Szegedi Városvédő és Hagyományőrző Egyesület és a Móra Ferenc Múzeum azonban gyűjtést szervezett az anyagköltségért, hogy a paprikaharang megmenekülhessen. Sikerült is összegyűjteni a hiányzó 940.000 forintot, melyhez a PaprikaMolnár Kft. is hozzájárult 50.000 forinttal. Az új harangot Bálint Sándorról nevezték el, a paprikaharang pedig az Alsóvárosi Ferences Látogatóközpont kiállítási tárgyaként él tovább.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben

Szerkesztés alatt álló kötetünk, Molnár Anita munkája, A szögedi paprika címet viseli, és a fentiekhez hasonló történetek, információk tárháza kíván lenni. Megjelenése májusban-júniusban várható! Fejezetei a PaprikaMolnár Fűszerpaprika Malom és Múzeum tevékenységét közvetítik: Információkat nyújtanak Szeged és a környék helytörténetéről, néprajzi örökségéről, a bennfentes szemszögéből mesélnek a termesztés és feldolgozás módszereiről, változásairól. A Múzeum anyagainak bővítéséhez továbbra is kérjük Olvasóink segítségét. A fűszerpaprikához kötődő régi fényképeket, iratokat vagy történeteket mindig szívesen fogadjuk!

Ízelítő a PaprikaMolnár webáruházunk kínálatából:

[products category=”osszes-termek” limit=”3″ orderby=”rand”] 

The post 100 éves az alsóvárosi paprikaharang appeared first on PaprikaMolnár.

Népünnepély a Mátyás téren. Alsóváros Paprikaharangja megzendül!

Az 1921. május 26-án Szegedre érkezett négy új harangot két nappal később már fel is szentelték, és elhelyezték az alsóvárosi templom tornyában. Az esemény nem csak Alsóváros, egész Szeged ünnepe volt. Hiszen alig egy évvel Trianon után a város közös ünnepet ülhetett, a közösségi összefogás komoly eredményt ért el. A Délmagyarország ezúttal is szemléletes leírást közölt:

„Az alsóvárosi Mátyás-templom új harangjainak felszentelése ma délelőtt történt meg fényes egyházi szertartás keretében…

Mise után a papság a harangokhoz vonul és a püspök megszenteli azokat. A harangszentelés után P[áter] István az oltár mellett felállított szószékre lépett… Hallgatják is áhítattal. Minden szavát, amelyben a lelkek feltámadását és a szép magyar jövendőt hangoztatja…

A szentbeszéd végeztével ezer és ezer ajkon felhangzik a Himnusz, majd a Budapestről lejött szakértők megkötözik a legkisebb harangot és gyerekeket állítanak a kötelek mellé. Egy-két perc s a harang a közönség tapsai közben felér a toronyba. A többi három harang felhúzása is hamarosan megvan. A másodikat a magyar ruhás leánykák, a harmadikat a magyar anyák, a negyediket, a legnehezebbet pedig a férfiak, élükön a Somogyi Szilveszterrel és Kószó Istvánnal, húzták fel a toronyba nagy odaadással és buzgalommal.”

Maga Szeged polgármestere, Somogyi Szilveszter, egy helyi képviselővel együtt húzta fel a harangot!

A Paprikaharangot fuvarozó Bozóki házaspár

A pontos díszítés és a harang utóélete

Az új harang felszentelésének tehát megadták a módját, hiszen az idézet szerint Somogyi Szilveszter polgármester és Kószó István képviselő is részt vett az ünnepélyen. A harang hangját tehát már hallottuk, most ideje egy kis figyelmet szentelni a kinézetének.

Alsóváros Paprikaharangja, más néven a Szent Piroska-harang – melyet Szlezák László öntött 1921-ben Budapesten – a vállon körbefutó paprikamotívumokkal ékes. A palást alsó részét szőlőfürtök díszítik, alattuk pedig egymással szembeforduló cethalak jelennek meg. A harang egyik oldalán maga Szent Piroska is látható, alatta felirattal: „Szent Piroska, könyörögj érettünk!” A harang védőszentjével szemben hosszú szöveg olvasható, a következő kezdettel: „A Szeged Alsóvárosi paprika termelők és kereskedők harangja.” Majd az adományozók neveit is felsorolják.

A Paprikaharang 2005-ig zengett az alsóvárosi templom tornyában. Akkor megrepedt, és megmentéséhez ugyanúgy a közösség összefogására volt szükség, mint annak idején az öntéséhez. A Móra Ferenc Múzeum és a Szegedi Városképvédő és Hagyományőrző Egyesület gyűjtést indított egy új harangra, így akarták elkerülni, hogy a Paprikaharangot beolvasszák. A kezdeményezés – melyhez a PaprikaMolnár Kft. is csatlakozott – szerencsére elérte célját. Az adományokból összegyűlt pénzen új harangot öntöttek, mely Bálint Sándor néprajzkutató nevét viseli. Alsóváros Paprikaharangja pedig befejezte szolgálatát: A Ferences Látogatóközpont tárlatán bárki megtekintheti, most már kiállítási tárgyként őrzi a régi idők emlékét.

The post Szent Piroska Paprikaharangja: Ünnep háború és Trianon után appeared first on PaprikaMolnár.

Kelet és nyugat jóságos királynéja: Piroska, azaz Eiréné bizánci császárné

A rendelkezésünkre álló életrajzi adatok alapján Szent László király lánya, Piroska 1088 körül születhetett. Szülei halála után unokabátyja, Könyves Kálmán udvarában nevelkedett, aki – hogy biztosítsa országa és a Bizánci Birodalom közti békés együttműködést – 1104-ben hozzáadta Komnénosz Jóannész bizánci trónörököshöz.

A friggyel Piroska búcsút mondott hazájának, eredeti hitének (férje kedvéért a görögkeleti vallásra tért) sőt, még a nevének is. Császárnéként a keleten népszerű, békét jelentő, Eiréné név alatt uralkodott. Élete mégis az egyetemes kereszténység jegyében telt: Keleten és nyugaton egyaránt úgy emlékeznek rá, mint kolostoralapítóra, a szegények gyámolítójára, a jóságos királyné megtestesítőjére.

Bár halála után a keleti egyház avatta szentté, a római katolikus egyház is annak tartja. Konstantinápolyi tiszteletét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy alakja – mozaikból kirakva – a Hagia Sophiában is látható. Szent Piroska nevét, az általa képviselt tulajdonságok átvitelének reményében, a magyar parasztság is szívesen adta az újszülötteknek. Az 1920-as évek elején Alsóvároson is különösen sokan viselték ezt a nevet.

Szent Piroska és a Paprikaharang

Az alsóvárosi Mátyás téri templom szomorú, harangszó nélkül eltöltött éveiről korábban is közöltünk már cikket. Most lássuk, miként ír erről a Délmagyarország 1921. május 28-i száma:

„A világháborúban elrekvirált harangok pótlására a szegedi katolikus társadalom parókiánként mozgalmat indított. A mozgalom — mi sem természetesebb — az Alsóvároson vezetett legelőször sikerre. A gazdag alsóvárosi nép hamarosan összeadta a harangokra szükséges összeget, úgy, hogy a gyűjtés eredményeképp megrendelt négy harang tegnap reggel már meg is érkezett a Tisza pályaudvarra. A harangoknak a pályaudvarról való elszállítása tegnap délután négy órakor történt meg, még pedig nagy és lelket emelő ünnepély keretében…

Három óra körül már ember-ember hátán tolongott és szorongott a templom előtti hatalmas Mátyás-téren. Negyednégykor az óriási embertömeg szabályos nyolcas sorokban, zászlók alatt, festői szép bandérium vezetésével, méltóságteljes csendben megindult a pályaudvar felé, hol a négy új harangot kiemelték a vagonokból és felrakták a felvirágozott stráfszekerekre…

Az átvétel után a katonazenekar hangjai mellett visszaindult a menet Alsóvárosra, ‘hol a katonazenekar és egyházi énekkar számai zárták be a szép ünnepséget, melynek folytatása szombaton lesz. Akkor szentelik fel és húzzák fel a toronyba az új harangokat, hogy a régiek, az ágyukra elrekvirált öreg harangok helyett ők hívják Istenimádásra a hívőket és ők hirdessék majd a magyar feltámadást.”

A nagyrészt paprikatermesztők adományaiból öntött harangot Paprikaharangnak nevezték, és a sok, Piroskának keresztelt alsóvárosi lakos miatt Szent Piroska oltalmába ajánlották. A szent alakja – csakúgy, mint a híres, konstantinápolyi templom mozaikján – a Paprikaharang felületén is látható. A Paprikaharang díszítéséről és felszenteléséről a jövő héten adunk hírt.

The post Szent Piroska és az oltalmába ajánlott Paprikaharang appeared first on PaprikaMolnár.

Korábban már sok szó esett a paprikáról mint ételeink alapvető fűszeréről vagy mint Szeged népének elsődleges tevékenységéről és megélhetési formájáról a 20. században. Most azonban lássuk, milyen erős kapocs lehet egy közösség életében, hogyan segíthet megvalósítani egy csoport közös céljait. Mindezt jól példázza a paprikaharang története.

A történet az I. világháború sötét, fegyverropogástól hangos éveiben kezdődik. Mivel pedig fegyverből végtelen mennyiségre volt szükség, a szeged-alsóvárosi ferences templom harangja is arra a sorsa jutott, mint sok más harang háborús időkben: Beolvasztották, hogy anyagát a hadászat terén hasznosíthassák újra.

A templomhoz tartozó hívők ezután néhány évig nélkülözték a harangszót. 1921-ben aztán, főleg Alsóváros paprikatermelőinek közreműködésével, sikerült megfelelő mennyiségű adományt gyűjteni, és a befolyt összegből új harangot önttetni. A munkát Szlezák László végezte el Budapesten, az általa készített új harang 710 kg-ot nyomott, és alsó átmérője 112 cm volt. A templom tornyának új büszkesége azért kapta a paprikaharang nevet, mert – az adományozókra való tekintettel – vállrészét körbefutó paprikamotívumok díszítették. A harang védőszentjéül Szent Piroskát választották, azon egyszerű oknál fogva, hogy 1921-ben sokan viselték ezt a nevet Alsóvároson.

A harangra a védőszent képe is rákerült, csakúgy, mint a nagylelkű adományozók névsora. A nevek tulajdonosai pedig okkal lehettek büszkék magukra. Mindössze egy évvel Trianon után a nemzeti összefogás szép példáját állították elénk, együttműködésük eredményeként újra harangszó zengett a Mátyás téren. Az adományozók büszkesége a haranganyák arcán is tükröződik, akik a mellékelt képen meghatottan állnak a paprikaharang, és ez utóbbival együtt öntött három kisebb harang mellett.            

A paprikaharang felszentelését nagy várakozás előzte meg. Elterjedt a hívek között, hogy az új harang talán túl nehézre sikerült, és nem tudják majd feljuttatni a toronyba, mert a kötél esetleg elszakad. Míg a harang a helyére került, tömegek tartották vissza a lélegzetüket a templom körül, de szerencsére nem történet baleset.

Eltekintve attól, hogy a II. világháborúban majdnem elődje sorsára jutott, a paprikaharang vígan teljesítette a kötelességét. Egészen 2005-ig. Akkor ugyanis – 84 évvel a felszentelése után – a paprikaharang megrepedt. A paprikaharang helyett Gombos Miklós készült 750 kg-os új harangot önteni. Eredetileg a paprikaharangot is elvitte, hogy anyagát beszámítsa az új árába. A Szegedi Városvédő és Hagyományőrző Egyesület és a Móra Ferenc Múzeum azonban gyűjtést szervezett az anyagköltségért, hogy a paprikaharang megmenekülhessen. Sikerült is összegyűjteni a hiányzó 940.000 forintot, melyhez a PaprikaMolnár Kft. is hozzájárult 50.000 forinttal. Az új harangot Bálint Sándorról nevezték el, a paprikaharang pedig az Alsóvárosi Ferences Látogatóközpont kiállítási tárgyaként él tovább. 

The post „Akiért a harang szól”. Alsóváros népe és a paprikaharang appeared first on PaprikaMolnár.