Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

Szerteágazó munkakör

A paprikakofa legtöbbünk szemében talán egy dörzsölt piaci árus, aki nagy rábeszélőkészséggel és értékesítési gyakorlattal igyekszik túladni a portékáján. Feladatköre (és szerepe a szegedi paprika hírnevének öregbítésében) azonban ennél jóval komplexebb.

Elsősorban azt kell leszögezni, hogy nincs a piachoz kötve. A nyersanyag továbbítására specializálódott füzérkufa például közvetítő volt a termelők és a kikészítők között. Egy-egy paprikatermesztő család sokszor több évtizedes, generációkon átívelő kapcsolatot tartott fenn a füzérkofával. Bálint Sándor tanulmánya szerint „…erre különösen széleskörű tanyai ismeretséggel, atyafisággal rendelkező alsóvárosi, vagy röszkei szegényebb parasztasszonyok vállalkoztak, akiknek igájuk volt, akik vagy urukkal, vagy legényfiukkal indultak tanyai beszerző útra. Egyeseknek külön, állandó fuvarosuk is volt erre a célra. A híresebb, nagy tételekben vásárló, megbízható füzérkufának a nagygazdák hiteleztek, a kikészítők pedig előleget is adtak. Ez a mellékfoglalkozás azért is hasznos volt, mert nem kellett hozzá iparengedély.”

A kofák azonban nem csak a termelőket keresték fel. A visszaemlékezések szerint olyan távoli városokban is árultak, mint például Lugos, Fiume vagy Nagyvárad.

A paprikakofa mint a szegedi paprika terjesztője

A fent említett nagyobb utak paprikatörténeti jelentőséggel is bírnak. Az utazó kofák ugyanis hozzájárultak ahhoz, hogy a paprika már az 1800-as évek közepére általánosan ismert és népszerű fűszerré válhasson. Szerepük az őrlemény terjesztése kapcsán megkérdőjelezhetetlen, hiszen az már a nagyobb vasúti fejlesztések előtt meghódította az országot.

Akárcsak a paprikakofa, a hátipatikáros (afféle mozgó kínálattal rendelkező, vándor gyógyító) is kivette a részét a szegedi fűszer széleskörű bemutatásából. Fontos megjegyezni, hogy a törött paprikát nem ételízesítőként, inkább orvosságként ajánlotta.

Néhány paprikakofát név szerint említ Bálint Sándor munkája: Ördög Teca, Győri Roza és Négyökrű Ágnes valamikor a Valéria téri füzéres és a Széchenyi téri őröttes piac aktív szereplői voltak. A talpraesett, a jég hátán is megélő paprikakofa a Szegedhez kötődő irodalomnak is szerves része. A témáról Móricz Zsigmond is közölt egy kedves anekdotát.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Régi szegedi mesterségek II. A paprikakofa appeared first on PaprikaMolnár.

65 év a piacon

A Délmagyarország 1942. április 5-i száma a régi szegedi valóságot idézi. Hát még, ha elolvassuk a Roza néni, a legrégibb szegedi paprikakofa nyugalomba vonul című cikket, ami egyenesen a múlt múltjába vezet. Az alcím is ezt sugallja: Emlékezés a 70 év előtti Szegedről.

„Azelőtt, ha idegen jött Szegedre, el nem mulasztotta volna meglátogatni a Széchenyi-téri paprikapiacot. A szegedi őrölt paprika múltjával egyidős ez a városház melletti paprikapiac. Hét évvel ezelőtt a monopóliumot megelőzően még színdúsabb volt ez a piac, embernagyságu piros zsákokban árulták itt a paprikát és a kofaasszonyságok körül ugy sorakoztak a paprikás zsákok, mint a gárdisták. A monopólium eltüntette a piacról a paprikás zsákokat, csakis kimért és plombázott zacskókban szabad árusítani a szegedi specialitást.

Most csendben különös jubileum megünneplésére készülnek a szegedi paprikapiacon. Itt árul Hajdu Balázsné, aki az idén augusztusban tölti be a 82-ik életévét. De nem ez a születésnap ad okot a jubilálásra, hanem az a kivételes körülmény, hogy Hajdu Balázsné megszakítás nélkül egyfolytában már 65 esztendeje árul a Széchenyi-téri paprikapiacon.

Hires-neves asszony Hajdu Balázsné, vagy ahogy jobban ismerik, a Roza néni, mert leánynevén Csányi Rozálnak hívják. A külföldön is jól ismerik, még Amerikában is. Vele történt meg az alábbi eset, amely Hajdu néni népszerűségé mellett, a magyar posta pontosságát is dicséri.”

Levél Clevelandből. Címzett: A paprikakofa

Valószínűleg nem sok paprikakofa dicsekedhet újvilági küldeményekkel, Roza néni azonban hosszú, piaci évei alatt sokat dolgot élt meg.

„A tengerentúlról, Clevelandből küldtek egy levelet Magyarországra; Csak ennyi volt rajta mindössze a címzés, ákom-bákom betűkkel: Roza néninek, Paprikapiac, Magyarország.

A magyar posta világhíres pontosságáról és megbízhatóságáról. A hiányos adresszálásu levél Budapestre került, a főpostára. Itt úgv okoskodtak, hogy paprikakofa csak Szegeden és Kalocsán lehet, ez a két hely a paprika igazi hazája. Először Szegedre irányították Pestről a levelet és itt már könnyű volt megtalálni Roza nénit, hisz az egész város ismeri. A levélben egy Szegeden járt amerikás magyar rendelt pár kiló paprikát.

– Tizenhat esztendős alig múltam, amikor már árusítottam a szegedi paprikát – mondja nekünk Hajdu Balázsné a piacon. Régen még nem itt volt a paprikapiac, hanem pár méterrel arrébb, amott, ahol most a Népbank-palota áll. Tizennyolcan voltunk egy sorban és úgy virítottak a piros paprikás zsákok, hogy öröm volt nézni. Az volt ám a híres paprikás piac…”

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Sajtó annó II. Visszavonul a legrégibb szegedi paprikakofa appeared first on PaprikaMolnár.

A Szeged körüli paprikaföldek és művelőik

Igaz, falu és város között vékony a határ. Hiszen jól tudjuk, hogy a szentmihályi, röszkei és hattyasi termelők Alsóvárosból rajzottak ki, amikor a paprikás családok ott már helyszűkében voltak. Ráadásul maga Alsóváros sem mondható a városok tipikus példájának. A napsugaras oromzatok alatt száradó paprikafüzérek, a sokáig kikövezetlen utcák és az ott lakók szoros közössége a településrészt egy kis darab vidékké tette a városon belül.

A Szeged környéki falvakba kivándorolt egykori lakóinak – ahogy más gazdasági ágazat művelőinek is – a növénytermesztés jelölte ki természetes életrendjét. Bálint Sándor leírja, hogy a környező falvak talajtípusai egyaránt alkalmasak voltak a paprikatermesztésre.

A termesztők a telet a szerszámok javítgatásával töltötték, március táján pedig már a palánták nevelése felé fordult a paprikásgazdák figyelme. A baromfi elől gondosan letakart udvari kolё rejtette a palántákat, melyek Fagyosszentek után, tehát május második felében, a földbe kerültek.

A termelők innentől rettegve figyeltek az időjárás változásaira. Szerették volna elkerülni a fagyot, ellenben igényelték a csendes, áztató esőket, az egyenletes meleget. A nyár öntözéssel és megerőltető kapálással telt, a paprikaszedés pedig szeptemberben indulhatott. A termést a paprikásgazdák – utóérlelés után – nagy szekerekre halmozták, és egy malomba vagy a szegedi füzéres piacra igyekeztek vele.

Paprika Szegeden belül. A piacok hangulata

A 20. század elején jó néhány, méltán híres, piac működött Szegeden. Ezek közül kettőn – a Széchenyi téri literös vagy őröttes, illetve a Valéria téri füzéres piacon – árulták pirosló portékájukat az éles eszű és pergő nyelvű paprikakofák.

A barátságos, ám ügyesen üzletelő, kosarak vagy mérleg mellett üldögélő asszonyt mindkét téren paprikaillat lenget körül, mindkét téren ízes, szögedi dialektusban köszöntötte a járókelőket, pletykálkodott a szomszédaival.

A Széchenyi téri őröttes piacon az őrölt paprika mellett többek között mákot, hüvelyeseket és szemestakarmányt is mértek. A Valéria téri füzéres piacon azonban a hosszú láncba fűzött csörgős, piros paprikacsövek keltek el.

A faluról, a tanyavilágból érkező termelők ezeken a helyeken bonyolították az értékesítést, kerültek kapcsolatban egymással, malomtulajdonosokkal, reménybeli vásárlókkal. A paprika Szegeden belül történő értékesítése strukturálta falu és város munkafolyamatainak szintézisét.

Erdei Ferenc így ír témánkkal kapcsolatban: „Városi termék ez. A nyersanyag megtermelése, feldolgozása, a nyersanyag, majd a késztermék kereskedelme kezdettől fogva összefüggő láncolatba kapcsolódott, amikor a >>vertikális integrációnak<< még a gondolata sem merült fel.”

The post Falu és város. Paprika Szegeden kívül és belül appeared first on PaprikaMolnár.