65 év a piacon

A Délmagyarország 1942. április 5-i száma a régi szegedi valóságot idézi. Hát még, ha elolvassuk a Roza néni, a legrégibb szegedi paprikakofa nyugalomba vonul című cikket, ami egyenesen a múlt múltjába vezet. Az alcím is ezt sugallja: Emlékezés a 70 év előtti Szegedről.

„Azelőtt, ha idegen jött Szegedre, el nem mulasztotta volna meglátogatni a Széchenyi-téri paprikapiacot. A szegedi őrölt paprika múltjával egyidős ez a városház melletti paprikapiac. Hét évvel ezelőtt a monopóliumot megelőzően még színdúsabb volt ez a piac, embernagyságu piros zsákokban árulták itt a paprikát és a kofaasszonyságok körül ugy sorakoztak a paprikás zsákok, mint a gárdisták. A monopólium eltüntette a piacról a paprikás zsákokat, csakis kimért és plombázott zacskókban szabad árusítani a szegedi specialitást.

Most csendben különös jubileum megünneplésére készülnek a szegedi paprikapiacon. Itt árul Hajdu Balázsné, aki az idén augusztusban tölti be a 82-ik életévét. De nem ez a születésnap ad okot a jubilálásra, hanem az a kivételes körülmény, hogy Hajdu Balázsné megszakítás nélkül egyfolytában már 65 esztendeje árul a Széchenyi-téri paprikapiacon.

Hires-neves asszony Hajdu Balázsné, vagy ahogy jobban ismerik, a Roza néni, mert leánynevén Csányi Rozálnak hívják. A külföldön is jól ismerik, még Amerikában is. Vele történt meg az alábbi eset, amely Hajdu néni népszerűségé mellett, a magyar posta pontosságát is dicséri.”

Levél Clevelandből. Címzett: A paprikakofa

Valószínűleg nem sok paprikakofa dicsekedhet újvilági küldeményekkel, Roza néni azonban hosszú, piaci évei alatt sokat dolgot élt meg.

„A tengerentúlról, Clevelandből küldtek egy levelet Magyarországra; Csak ennyi volt rajta mindössze a címzés, ákom-bákom betűkkel: Roza néninek, Paprikapiac, Magyarország.

A magyar posta világhíres pontosságáról és megbízhatóságáról. A hiányos adresszálásu levél Budapestre került, a főpostára. Itt úgv okoskodtak, hogy paprikakofa csak Szegeden és Kalocsán lehet, ez a két hely a paprika igazi hazája. Először Szegedre irányították Pestről a levelet és itt már könnyű volt megtalálni Roza nénit, hisz az egész város ismeri. A levélben egy Szegeden járt amerikás magyar rendelt pár kiló paprikát.

– Tizenhat esztendős alig múltam, amikor már árusítottam a szegedi paprikát – mondja nekünk Hajdu Balázsné a piacon. Régen még nem itt volt a paprikapiac, hanem pár méterrel arrébb, amott, ahol most a Népbank-palota áll. Tizennyolcan voltunk egy sorban és úgy virítottak a piros paprikás zsákok, hogy öröm volt nézni. Az volt ám a híres paprikás piac…”

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Sajtó annó II. Visszavonul a legrégibb szegedi paprikakofa appeared first on PaprikaMolnár.

Szegedi vásárok. A szabad királyi várostól az interetnikus kapcsolatokig

Szeged előnyös földrajzi fekvése magától értetődően katalizálta gyors gazdasági növekedését. A Maros és a Tisza összefolyása természetes találkozóponttá tette, a vízi út használata pedig a szállítás terén jelentett lehetőségeket. A Máramarosból, illetve Erdélyből leúsztatott fa a várost óriási területeket kiszolgáló faelosztóhellyé fejlesztette. Az épületfán kívül Szeged nagy sótára miatt is jelentőséggel bírt, a sóraktárak is az áruforgalmat élénkítették. A kedvező körülmények hatására szeged már 1498-ban elérte a hazai városfejlődés legmagasabb fokát, szabad királyi város lett. Innentől kezdve különleges jogok és kiváltságok garantálták fejlett árucseréjének kibontakozását.
Szeged forgalmazható javait, ahogy Bálint Sándor is leírja, elsősorban a Tisza biztosította. Az eredményes halászat a szegedi halpiac felvevőkörét még az országhatárokon túlra is kiterjesztette. A szegedi vásárok ugyanis nagy számban vonzották a román és szerb ortodox vallású látogatókat, akik itt szerezték be a szigorú böjtökhöz szükséges sózott, szárított halat.

Nagyvásár, hetivásár, vásárfia

A szegedi vásárrend még a 19. század során is öt nagyvásár-napot jelölt meg az évben: Az első a Donát-napi (február 17-i) volt, melyet a következő napokon követtek vásárok: Május 5-én, július 31-én, október 10-én és november 30-án. A nagyvásárok egy teljes hétig, vasárnaptól vasárnapig tartottak, a vár és a város közötti területen rendezték őket, a kedvükért pedig az egész magyar nyelvterületről érkeztek eladók és vevők. Valamivel kisebb léptékűek voltak a hetivásárok, ezeket minden szerdán és szombaton megrendezték. A nagykereskedők itt már nem jelentek meg minden alkalommal, de az árukészlet a hetivásárokon is bőséges volt.
Bálint Sándor szerint a vásárok (pontosabban a hetivásárok és a piacok) két, sajátosan „szegedi” árucikkel rendelkeztek. Ilyen volt a Klauzál téren árusított kenyér és a Széchenyi téren forgalmazott paprika.

A kép forrása: Arcanum.com

A vásárok, nyilvánvaló gazdasági oldalukon kívül, számos szociális vonatkozással is bírtak. Meghatározták a parasztok és iparosok rendszeres útjainak idejét és irányát, találkozási helyek voltak, színfoltok a hétköznapok sorában. Számos új együttműködést (És nemegyszer házasságot is! Lásd: leányvásár) rendeztek el a vásári forgatagban.

A vásárra utazó családfő gyakran apró ajándékot, vásárfiát, vitt magával háza népének. Talán a faragott játékok, mézesbábok és szépítőszerek teremtik meg az elsődleges kapcsolatot a régi szegedi vásárok és a mai Hídivásár között. Utóbbi inkább szórakozás, mint gazdasági törvényszerűség, a belvárosi hídon kapható kézművesremekek már egy egészen másfajta életforma vásárfiái.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Vásárfia eladó! Vásárok a régi Szegeden appeared first on PaprikaMolnár.

A történet most folytatódik! 1913. június 1. napján Ankét a szegedi paprikáról címmel jelent meg egy izgalmas cikk.

„…gondoskodni kellene e fontos magyar világcikk mennyiségének növeléséről.”

Az ankét bemutatása ezzel a felvezetéssel indul: „Vasárnap délelőtt a szegedi kereskedelmi és iparkamarában impozáns, tartalmas és rendkívül érdekes tanácskozás volt. A tanácskozás tárgya a magyar, elsősorban a szegedi paprika termelése és forgalombahozása.
Az előadói javaslatokból és felszólalásokból megállapítható, hogy a paprikaekszport örvendetes növekedésével nincs arányban a szegedi és kalocsavidéki paprika termelésének fokozódása. A földbér és a munkaerő drágulása, a paprikatermelésre igénybevehető idő rövidsége, sokszor az időjárás kedvezőtlen hatása, a szárítás körüli bajok, a paprikamagvak tökéletlensége, degenerálódása és más hasonló dolgok a paprikatermelés rentabilitását nagyban csökkentették.

Ezért a termelés a fogyasztás és a kivitel céljaira nem szolgáltat kellő menynyiségű anyagot. Pedig gondoskodni kellene e fontos magyar világcikk mennyiségének növeléséről.”

Fontos hangsúlyozni, hogy az itt felsorolt gondok nem csak a múltat jellemezték. Tökéletlen magvak, a kereslet és a kínálat egyensúlyának hiánya, az időjárástól való függés, a munkaerő drágulása…Ismerős problémák, melyek 109 évvel ezelőtt is megfeleltek a mai nehézségeinknek.

Vita a szegedi paprikáról. Felvetések és megoldási javaslatok

„A vita anyagát Vágó József budapesti kamarai titkár határozati javaslatából ítélhetjük meg, melyet az értekezlet magáévá is tett s amely itt következik:

1. a földmivelésügyi m. kir. miniszter úr ő nagyméltósága felkérendő az országos chemiai intézet odautasítására, hogy az más tudományos állomásokkal és laboratóriumokkal együttesen megállapítandó közös munkaterv szerint folytassa a paprika hamisításának és minőségének vegyészeti vagy górcsövi után biztonsággal leendő megállapithatására vonatkozó kísérleteket s e kísérletek eredményeiről folytatólagosan tájékoztassa az érdeklődőket.

2. A paprika közforgalom mindaddig végleges szabályozás tárgya ne lehessen, amíg az 1. pontban említett kísérletek közmegnyugtatást keltő tudományos eredményekre nem vezetnek.

3. Az országos paprikaszakértekezlet felkéri a földmivelésügyi m. kir. miniszter úr őnagyméltóságát egy újabb, a paprika közforgalmat ideiglenesen szabályozó körrendelet kiadására, amelyet életbeléptetése, illetve végleges megszövegezése előtt a szegedi és budapesti kereskedelmi és iparkamarákhoz kér véleményezés végett leküldeni.

4. Az új rendelet foglalja össze a meglevő rendelkezésekből mindazt, amit belőlük az újabb tudományos kutatások szem előtt tartásával még érvényben hagyható; nevezetesen ne állapítson meg az új rendelet olyan rendelkezéseket, amelyek betartásának ellenőrzése a vegyészeti és górcsövi tudomány jelen állásában kivihetetlen.

5. A vegyészeti intézetek szakvéleményezése arra volna szorítandó, hogy csak a paprika hamisítatlanságáról nyilatkozzanak újonnan előírandó egységes és megfelelő vizsgálati módszerek alapján.”

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Frissen megjelent kötetünk, Molnár Anita munkája, A szögedi paprika címet viseli, és a fentiekhez hasonló történetek, információk tárháza kíván lenni. Fejezetei a PaprikaMolnár Fűszerpaprika Malom és Múzeum tevékenységét közvetítik: A bennfentes szemszögéből mesélnek a termesztés és feldolgozás módszereiről, változásairól, a paprikás néprajzi örökségről, Szeged paprikás városrészeiről, helytörténetéről. A Múzeum anyagainak bővítéséhez továbbra is kérjük Olvasóink segítségét. A fűszerpaprikához kötődő régi fényképeket, iratokat vagy történeteket mindig szívesen fogadjuk!

Ízelítő a PaprikaMolnár webáruházunk kínálatából:

[products category=”osszes-termek” limit=”3″ orderby=”rand”] 

The post Paprika Napló IV. Ankét a szegedi paprikáról, 1913-ban appeared first on PaprikaMolnár.