Történetek a Pesti paprikából. Rádiókabaré-sorozat, 1958.

A Magyar Rádió 1958-ban nagy sikerű kabarésorozatot sugárzott, melynek Pesti paprika volt a címe. A humoros szövegek a ’paprika’ és a ’fűszer’ kifejezéseknek egészen új értelmet adnak. A kabaréest konferansziéja szerint a pesti paprika régebbi fűszer a szegedi paprikánál, egyidős a pesti polgárral. Termőtalaja az aszfalt, de megterem a bérházak lakásaiban, a hivatalok aktaporos szobáiban és a kávéházak cigarettafüstös levegőjében. A pesti paprika a világ legszívósabb növénye, nem pusztítja el tűzvész, árvíz, földrengés, háború sem. A pesti paprika egyebekben sokban hasonlít a szegedi paprikához, de míg a szegedi paprikát az ÉTEL, a pesti paprikát az ÉLET ízesítésére használják. A Pesti Paprikából vett kabaréjelenetek a nagyvárosi mindennapok humoros oldalát mutatják be, nem egyszer rendszer-kritikusan.

Pesti paprika IX. Az emigráns

Írta: FEJÉR ISTVÁN és KÁLLAI ISTVÁN
Szín: Üres terem, benne néhány láda. Hátul gépzúgás, majd sziréna, a gépek zaja elcsendesül.

JACK (belép): Halló, Dick, gyere, ülj ide mellém, erre a ládára, ebédeljünk együtt. (Leül. Belép hátul a Magyar.)
DICK (leül): Oké, Jackie. Te, nézd! Az az új fiú, az a magyar, idejön hozzánk, úgy látom, keres valamit. Halló, boy, mit keresel?
MAGYAR (közelebb lép hozzájuk): Akar megenni enyém ebéd, keresni ebédlő.
JACK: Haha, ebédlő! Csuda pofa vagy. Mit szólsz hozzá, Dick, milyen humora van? – Na, ülj ide mellénk. Csuda pofa!
DICK: Sajnos nem tudom eléggé élvezni a humorát. Három nap óta úgy fáj a fogam, hogy majd megőrülök.
MAGYAR: Fáj foga? Kartárs, kell menni Esztékába. (Mutatja a húzást.)
DICK: Hová?
MAGYAR: Esztékába, hol fogorvos kidobni ingyen.
DICK: Ahá. Ingyen! Orvos, ingyen? Csak úgy ingyen. Hehehe.
MAGYAR: Az a nő, aki ott ül, miért dolgozza?
JACK: Hogy pénzt keressen.
MAGYAR: De nagyon megvan már neki kövérsége. Fog neki nemsokára bébi. Miért még mindig dolgozni?
JACK: Nem értem. Hát mit csináljon?
MAGYAR: Miért nem veszi szülési szabadság?
JACK: Hahaha. Óriási! Micsoda humora van! Még hogy szülési szabadság. (Nevet.) Talán menjen szanatóriumba szülni?
MAGYAR: Persze.
JACK: Te, Dick, ez nem is olyan jó pofa, ennek agyára ment az otthoni elnyomás.

Gyors függöny

The post Pesti paprika IX. Az emigráns és az otthoni elnyomás. appeared first on PaprikaMolnár.

Történetek a Pesti paprikából. Rádiókabaré-sorozat, 1958.

Magyar Rádió 1958-ban nagy sikerű kabarésrozatot sugárzott, melynek Pesti paprika volt a címe. A humoros szövegek a ’paprika’ és a ’fűszer’ kifejezéseknek egészen új értelmet adnak. A kabaréest konferansziéja szerint a pesti paprika régebbi fűszer a szegedi paprikánál, egyidős a pesti polgárral. Termőtalaja az aszfalt, de megterem a bérházak lakásaiban, a hivatalok aktaporos szobáiban és a kávéházak cigarettafüstös levegőjében. A pesti paprika a világ legszívósabb növénye, nem pusztítja el tűzvész, árvíz, földrengés, háború sem. A pesti paprika egyebekben sokban hasonlít a szegedi paprikához, de míg a szegedi paprikát az ÉTEL, a pesti paprikát az ÉLET ízesítésére használják. A Pesti Paprikából vett kabaréjelenetek a nagyvárosi mindennapok humoros oldalát mutatják be, nem egyszer rendszer-kritikusan.

Pesti paprika VIII. Ponyvaregény

A Pesti paprika VIII. fejezeteként kiválasztott ponyvaregény minden reményünket beváltja, amit egy ponyvaregényhez fűzhetünk. Könnyed, mindenki által ismert klisékre támaszkodik, a történetvezetése megbízhatóan kiszámítható, mögöttes tartalommal nem terheli a kedves olvasót. Maga a témaválasztás viszont mindenképpen ironikus. Ez az, 1950-es évek végén íródott, ponyvaregény furcsa párhuzamokat mutat a kor realitásával. Mondhatnánk azt is: Ponyvaregény, az életből merítve.

Ponyvaregény

Írta: Fejér István és Kállai István

FELESÉG: Mit olvasol, szívecském?

FÉRJ: Nagyon érdekes. Nagyon izgalmas.

FELESÉG: Biztosan megint valami ponyva.

FÉRJ: Dehogy. Az életből merített realista mű.

FELESÉG: Miről szól?

FÉRJ: Egy grófról, aki elvette feleségül egy nagybirtokos nábob leányát, de rangrejtve él. Kiadja magát szegény embernek, hogy így férkőzzön be az emberek szívébe…

FELESÉG: És ez neked nem ponyva? Hát micsoda hülyeség ez? Hogy lehet ilyesmit manapság olvasni? Mondd, ki írta ezt a baromságot?

FÉRJ: A káderesem – rólam.

Függöny

The post Pesti paprika VIII. Ponyvaregény az életből merítve appeared first on PaprikaMolnár.

A Pesti paprika történetei. Rádiókabaré-sorozta, 1958.

A Magyar Rádió 1958-ban nagy sikerű kabarésorozatot sugárzott, melynek Pesti paprika volt a címe. A humoros szövegek a ’paprika’ és a ’fűszer’ kifejezéseknek egészen új értelmet adnak. A kabaréest konferansziéja szerint a pesti paprika régebbi fűszer a szegedi paprikánál, egyidős a pesti polgárral. Termőtalaja az aszfalt, de megterem a bérházak lakásaiban, a hivatalok aktaporos szobáiban és a kávéházak cigarettafüstös levegőjében. A pesti paprika a világ legszívósabb növénye, nem pusztítja el tűzvész, árvíz, földrengés, háború sem. A pesti paprika egyebekben sokban hasonlít a szegedi paprikához, de míg a szegedi paprikát az ÉTEL, a pesti paprikát az ÉLET ízesítésére használják. A Pesti Paprikából vett kabaréjelenetek a nagyvárosi mindennapok humoros oldalát mutatják be, nem egyszer rendszer-kritikusan.

Bevezető konferansz. Utasok, vendégek, családtagok és a forradalmi kritika

Jóestét kívánok, kedves közönség. Majdnem elkéstem. Autóbuszon jöttem ugyanis, ahol egy nagyszerű újítás úgy lekötötte a figyelmemet, hogy két megállóval túl utaztam a célon.

Az autóbuszon kifüggesztett „Mi, utasok” című vicclapot olvasgattam. A valóban szellemesen, de határozottan tendenciózusan szerkesztett lapból megtudtam, hogy a közlekedési vállalat szempontjából mi, utasok vagyunk minden jónak elrontói, minden hiba forrásai, mi vagyunk a métely és konkoly, mi vagyunk a fegyelmezetlenek, a gorombák, a hülyék.

Szerintem igaza van az autóbuszüzemnek, mert ha nem lennének utasok, tökéletes boldogság és nyugalom költözhetnek autóbuszék berkeibe. Nem lenne tolongás, potyautas, gorombáskodás. A kalauzok minden lelki ingadozás nélkül csengethetnék el a kocsit, sőt teljesülhetne szívük vágya, és meg se kellene állniok a megállóhelyeken.

A kezdeményezés valóban követésre méltó. A kritikának egy új válfaja született meg. Eddig csak alulról és felülről jövő kritikát ismertünk, és most íme, megszületett az új: – (ne tessék haragudni, de egyelőre még túl komplikált az elnevezése) – annak a kritikája ahhoz, akiért van.

Csupa merő mulatság lesz az életünk, ha ez az újfajta kritikai mód elterjed. A vendéglátóipari vállalatok kiadnak majd egy vicclapot „Pfuj, vendég!” címen. Olvasható lesz benne egy illusztrált cikk a sör után ordítozó vendégről, holott nyilvánvaló, hogy a sörhiányt éppen ő, a sörivó okozza. Most egy ügyes rajz következnék, amely azt a pillanatot ábrázolja, amikor a vendég – ez az undorító, csak a hasának élő, falánk szibarita – kéjesen locsolja a pörköltszafttal a hófehér abroszt.

Ez a humoros kritikai módszer bizonyára megváltoztatja majd a szülők és gyermekek viszonyát is, hiszen nyilvánvaló, hogy nincsen messze az az idő, amikor a gyerekek is kiadnak egy-egy családon belüli vicclapot a szülők megnevelésére „Smucig a fater” vagy „Anyám nem tűri az alulról jövő kritikát” címen. 

The post Pesti paprika VI. Az út folytatódik, de az utasokkal baj van appeared first on PaprikaMolnár.

Történetek a Pesti paprikából. Rádiókabaré-sorozat, 1958.

A Magyar Rádió 1958-ban nagy sikerű kabarésorozatot sugárzott, melynek Pesti paprika volt a címe. A humoros szövegek a ’paprika’ és a ’fűszer’ kifejezéseknek egészen új értelmet adnak. A kabaréest konferansziéja szerint a pesti paprika régebbi fűszer a szegedi paprikánál, egyidős a pesti polgárral. Termőtalaja az aszfalt, de megterem a bérházak lakásaiban, a hivatalok aktaporos szobáiban és a kávéházak cigarettafüstös levegőjében. A pesti paprika a világ legszívósabb növénye, nem pusztítja el tűzvész, árvíz, földrengés, háború sem. A pesti paprika egyebekben sokban hasonlít a szegedi paprikához, de míg a szegedi paprikát az ÉTEL, a pesti paprikát az ÉLET ízesítésére használják. A Pesti Paprikából vett kabaréjelenetek a nagyvárosi mindennapok humoros oldalát mutatják be, nem egyszer rendszer-kritikusan.

Az utóbbi jellemző különösen erős a Végállomás című rövid párbeszédben.

Végállomás

SALLAI (belép): Üdvözlöm, Forgács úr. Nini, hol találkozik az ember ismerőssel?

FORGÁCS (bent ül): A villamoson. Üljön ide mellém. Meséljen, hogy van?

SALLAI (leül mellé): Jobb erről nem is beszélni. Maga hogy van?

FORGÁCS (sóhajt): Ne is kérdezze. Ha azt mondom, hogy borzalmasan, akkor már felvágok.

SALLAI: Bizony, bizony. Én se bírom már sokáig. Elég hülyék voltunk, hogy itt maradtunk. Itt, ahol ilyen alakok a vezetők. Higgye el, Forgács úr, én már félek az újságot kinyitni. Minden nap van valami új rendelkezés…

FORGÁCS: Napról napra romlik a helyzet. A kormány meg csak ígérget, ígérget, de nem tartja be. Azt is ígérték, hogy a lakáskérdést megoldják.

SALLAI: Nem hiszek én már ezeknek semmit. Nem bízom a kormányban, nem bízom a vezetőkben. Szónokolni tudnak, hogy ilyen nehézségek, meg hogy olyan nehézségek, de nem csinálnak semmit. Persze, nekik nincsenek filléres gondjaik, lakásproblémájuk sincsen. Csibészek! Én mondom, csibészek.

FORGÁCS: (közelhajol hozzá): Pszt! Csöndesebben! Tele vagyunk spiclikkel.

SALLAI: Bánom is én. Csak az igazat mondom. Nem igaz? Eleinte fuvoláztak, hogy így lesz, meg úgy lesz, most meg már mi van? Munkanélküliség, lakásnélküliség. És ha már kap az ember nagynehezen valami munkát, akkor se lehet megélni belőle.

FORGÁCS: Higgye el, Sallai úr, én nem is emiatt vagyok úgy oda.

SALLAI: Hanem?

FORGÁCS (félénken): Az atmoszféra rettenetes. Az egyéni szabadság hiánya. Ez az, ami kibírhatatlan. Az ember csak azt mondhatja, ami nekik tetszik, és ha mást mond, jön a rendőrség. Nem így van?

SALLAI: De sajnos így van. – Megérkeztünk. Itt a végállomás. Szálljunk ki.

KALAUZ (be): Endstation! Prater! Alles steigt aus!

SALLAI (feláll): Mondja, Forgács úr, nem tudja, merre van itt Bécsben a Günther Strasse?

The post Végállomás. Villamosút a Pesti paprikából appeared first on PaprikaMolnár.

A pesti paprika. Rádiókabaré-sorozat 1958-ból

A Magyar Rádió 1958-ban nagy sikerű kabaré-sorozatot sugárzott, melynek Pesti paprika volt a címe. A humoros szövegek a ’paprika’ és a ’fűszer’ kifejezéseknek egészen új értelmet adnak. A kabaré-est konferansziéja szerint a pesti paprika régebbi fűszer a szegedi paprikánál, egyidős a pesti polgárral. Termőtalaja az aszfalt, de megterem a bérházak lakásaiban, a hivatalok aktaporos szobáiban és a kávéházak cigarettafüstös levegőjében. A pesti paprika a világ legszívósabb növénye, nem pusztítja el tűzvész, árvíz, földrengés, háború sem. A pesti paprika egyebekben sokban hasonlít a szegedi paprikához, de míg a szegedi paprikát az ÉTEL, a pesti paprikát az ÉLET ízesítésére használják. A Pesti Paprika kabaréjelenetei a nagyvárosi mindennapok humoros oldalát mutatják be, nem egyszer rendszer-kritikusan.

Pont, mint a most következő, „Frissen vázolva” c. történetben. Ahogy a felvezetésben is olvashatjuk, az érdekellentét mindig nagyszerű humorforrás. A szövegben ott feszül az ellentét a házfelügyelő (egy lakótömb felelőse, képviselője) és a mindenkori lakó között. Az USÁ-ba vágyó kispolgár és a kommunista párt, illetve maga az USA és a Szovjetunió között. A feszültséget azonban humor enyhíti, a bevezető konferansz ígérete maradéktalanul teljesül.

„Frissen vázolva”

„Frissen vázolva” a címe most következő rovatunknak. A Pesti paprika riporterei frissen vázolják, amit ellesnek a főváros életéből. Ezek a riporterek nem a szenzációs események színhelyére sietnek, hanem a szenzációmentes szürke helyekre, amelyeket annál érezhetőbben pirosít a pesti paprika fűszere.

Egy budapesti bérházban rengeteg anyag akad a humorista számára. A humor forrása – egyesek szerint – a különböző érdekek összeütközése. Ha ez így van, akkor egy pesti bérház valósággal kiapadhatatlan forrása a humornak.

Itt van mindjárt a házmester és a lakók érdekellentéte. A lakók lakni akarnak. Ezt azonban sem a házkezelőség, sem a házfelügyelő nem hajlandó tudomásul venni. A lakó meleg szobában akar dőzsölni. A házfelügyelő pedig utál fűteni. Ebből a humoros jelenetek sora adódik. A házfelügyelő egyébként mindent utál, ami a lakóé, utálja a lakó gyerekét, kutyáját, vőlegényét, menyasszonyát és csőrepedését.

A házfelügyelő szeret aludni, az a piszok lakó meg gyakran kapucsukás után szeret hazajönni.  A házfelügyelő a békességet szereti, a lakó meg folyton ordít. Ordít, ha elzárják a vizet, és akkor is ordít, ha a plafonról is folyik a víz. Ordít, ha nem jár a lift, és akkor is ordít, ha egy-két órát tölt a liftben, két emelet között.

A házfelügyelővel jóban kell lenni. Persze, az se szabály, hogy a házfelügyelővel okvetlenül harmonikus szerelemben kell élnie a lakónak. E napokban hallottam az alábbi esetet:

Egy bizonyos Pubák nevezetű úriember kivándorolni készült az Egyesült Államokba, annak rendje és módja szerint beadta a beutazási kérelmét az amerikai követségen.

Egy napon Pubák úr házfelügyelőjét két úr kereste fel, és információt kértek Pubák úr felől, akinek az volt a szerencsétlensége, hogy jóban volt a házfelügyelővel. A házfelügyelő gondolta, hogy a két férfi a tanácstól jött, és ezért csupa jót mondott Pubák lakótársról. Elmondta, hogy Pubák igazi, jó demokrata, aki őszinte híve a pártnak és a Szovjetuniónak. Sohasem szidta se Kádárt, se az MSZMP-t, s 1948-ban május elsején ő vitte a „23-as tömb lakói” feliratú táblát.

Két nap múlva az a meglepetés érte Pubák urat, hogy arról értesítette az Egyesült Államok budapesti követsége, miszerint személye Amerikában nem kívánatos. A két nyomozó ugyanis a követségtől jött.

A szomszédok érdekellentéte is jó humortéma, sőt még a pinceszomszédoké is. Legutóbbi lakógyűlésünkön hallottam, amint Tokodi lakótárs nekitámadt pinceszomszédjának:

– Hé, hallja maga! Most vettem észre, hogy maga alagutat ásott az én pincémbe, és egész télen át lopta a szenemet!

– Érdekes. Én meg azt hittem, hogy szénbányára bukkantam.

Bár érdekellentét a szomszédok között mindig fennállhat, manapság nagyon fontos a lakóközösség összefogása. Vigyázzunk egymásra!

The post Pesti paprika III. Otthon, édes otthon. appeared first on PaprikaMolnár.

A Magyar Rádió 1958-ban nagy sikerű kabaré-sorozatot sugárzott, melynek a címe Pesti paprika volt. A humoros szövegek a ’paprika’ és a ’fűszer’ kifejezéseknek egészen új értelmet adnak. A kabaré-est konferansziéja szerint a pesti paprika régebbi fűszer a szegedi paprikánál, egyidős a pesti polgárral.Termőtalaja az aszfalt, de megterem a bérházak lakásaiban, a hivatalok aktaporos szobáiban és a kávéházak cigarettafüstös levegőjében. A pesti paprika a világ legszívósabb növénye, nem pusztítja el tűzvész, árvíz, földrengés, háború sem.A pesti paprika egyebekben sokban hasonlít a szegedi paprikához, de míg a szegedi paprikát az ÉTEL, a pesti paprikát az ÉLET ízesítésére használják. A Pesti Paprika kabaréjelenetei a nagyvárosi mindennapok humoros oldalát mutatják be, nem egyszer rendszer-kritikusan…Lássuk, hol gyökerezik a csodamag!

A most következő történet címe: Béralap, melyben az éppen elültetett csodamag egy pillanat alatt fejlődik fává. De ne szaladjunk ennyire előre! Az események kezdetén Vancák Úr, egy rossz körülmények között élő, ám zseniális képességű feltaláló, állásért és szerény jövedelemért folyamodik az Igazgatóhoz. Utóbbit lenyűgözi Vancák találmánya, a növények azonnali fejlődését elősegítő oldat. Mégsem tudja azt alkalmazni, hiszen Vancák fizetésére nincs béralap, per pillanat nincs felvétel az intézménybe.

 Béralap

Szín: Igazgatói iroda. Íróasztal, székkel. Tárgyaló asztal két fotőjjel, könyvszekrény stb.

VANCÁK (belép): Jónapot…Vancák Ede többszörös újító vagyok.Bemutatom találmányomat. Íme, egy kis magocska (mutatja), amely természetesen korlátlan mennyiségben található. Beledugom ide a padló repedésébe… Úgy, ni! Most meglocsolom e kis üvegcse tartalmával, a Vancákonollal! Most tessék figyelni!…

IGAZGATÓ: Te nagy ég! Nő, nő! Nézze, már szára is van. Esküszöm, fa nő ki a padlóból. Milyen gyorsan nő! Már eléri a plafont. Jaj, jaj áttöri! Óriási!! Micsoda hatalmas fa! És pillanatok alatt! És milyen fa?!….Dió! Zseniális! És mibe kerül egy üveg ilyen izé?…

VANCÁK: Egy forint! De ez akkora erdő előállítására elegendő, mint a Bakony – mielőtt elkezdték irtani!…

IGAZGATÓ (sírva): Uram…ön…ön…megmentett engem…megmentette a hazai ipart, áldani fogják a fogyasztók. Milliárdokat…milliárdokat takarít meg az államnak!…Uram, én önt homlokon fogom csókolni, de előbb megkérdem, mik az anyagi igényei?…

VANCÁK: Szerény vagyok, uram! Állás kellene. Havi 1500.

IGAZGATÓ (kis szünet után): Akkor…nem aktuális a dolog!…

VANCÁK: De…hát miért?…

IGAZGATÓ: Sajnos, nincs rá béralap!…

A Pesti paprika csípős közlendője tehát a következő: Mi, magyarok, grandiózus ötleteinkre igazán büszkék lehetünk, a kivitelezés terén azonban még van mit tanulnunk. A nehézkes, bürokratikus felfogás, hosszú távú gondolkodásra való képtelenség miatt nem egy híres találmánytól estünk már el. Az újítás sokszor inkább külföldön realizálódott, idegen országok termékeny talajára hullott a csodamag.

 A Pesti paprika a Röszkei Paprika Múzeum gyűjteményének egy igazi gyöngyszeme. Kivételes szerencse, hogy ráakadtunk, hiszen a ’paprika’ szó rendkívül kreatív értelmezésére világít rá. Ahogy a bevezetőjében olvashatjuk, az élet fűszerezésére szolgál.

És hogy tovább fűszerezzük a történetet: a PaprikaMolnár udvarán készítettük ezt a fotót néhány éve. Csoda történt: az aszfalton kinőtt a paprika. 

Maga a csoda: a paprika termőtalaja itt az aszfalt. Fotót készítette: Molnár Anita. Helyszín: PaprikaMolnár udvara.

The post Pesti paprika II: Csodamag és béralap appeared first on PaprikaMolnár.

Mint a Paprikaszagú levegőben-sorozatunkban, ezúttal is folytatásos szépirodalmi szövegközlést tervezünk. Pesti paprikának egy 1958-as kötetet hívnak, a Magyar Rádió vidám műsorának válogatott darabjaival. Ahogy Móricz szegedi novelláskötetéből, a Pesti paprikából is őrzünk egy példányt a Paprika Múzeumban.

A kötet történetei között akadnak házassági jelenetek, korrajzok és – ami a dátum ismeretében meglepő – határozottan rendszerkritikus szövegek is. A rövid, humoros és frappáns szövegek a ’paprika’ és a ’fűszer’ kifejezéseknek egészen új értelmet adnak. Hogy hogyan, arról a kötet bevezetője minden kétséget kizáróan informálja az olvasót:

A konferanszié előszava

Elnézést kell kérnem Szeged városától, hogy a szegedi paprika mellett egy újfajta paprika is megjelenik a piacon, a pesti paprika. Pedig ez a pesti paprika régebbi fűszer a szegedi paprikánál. Egyidős Pest-Budával, egyidős a pesti polgárral.

Ismerkedjünk meg közelebbről ennek a furcsa fővárosi mezőgazdasági produktumnak a természetrajzával. A pesti paprika termőtalaja az aszfalt, de megterem a bérházak lakásaiban, a hivatalok szellőzetlen, aktaporos szobáiban, az üzemek olajos-kormos betonpadlóján, és a kávéházak cigarettafüstös levegőjében. A pesti paprika a világ legszívósabb növénye. Nem árt neki semmiféle elemi csapás. Kánikulában és fagyban egyaránt virágzik, és nem pusztítja el tűzvész, árvíz, földrengés, háború sem.

A pesti paprika rendkívül szapora növény. A dzsungel liánjairól ismeretes, hogy szinte észrevehetően nőnek, és napok alatt fonnak keresztül-kasul mindent, ami útjukba kerül. Mi ez a pesti paprikához képest, melynek terjedési sebessége szinte megmérhetetlenül gyors és titokzatos. A pesti paprika terjedésének titka a tudomány mai állása szerint ismeretlen.

Kurtengruber professzor egy tanulmányában érdekes és jellemző esetet ír le a pesti paprikának terjedéséről: „A Hungária kávéházban ültem – írja a professzor – , a művész-asztalnál, amelynek aznap nevezetes vendége volt egy neves politikus személyében. A politikus búcsúzni kezdett, vette a kabátját, és odaszólt a társaságnak: >>Mennem kell, mert a Margithídnál vár rám egy barátom.<< Az asztaltól ekkor fölállt egy újságíró, és azt mondta: >>Ha megengedi, elkísérem.<< >>Ugyancsak arra van dolga?<<  – kérdezte a politikus. >>Nem, csak szeretnék végre egy embert látni, aki az Ön barátja.<<

Öt perccel később megérkezett az autó, hogy engem Pécsre vigyen. – folytatja Kurtengruber professzor. – Beültem a kocsiba, és megállás nélkül robogtunk Pécsre. Megérkezve, az üdvözlés után rögtön megkérdezték tőlem, hogy hallottam-e, milyen jól odamondott valaki a neves politikusnak, és elmondták a fenti esetet.”

A pesti paprika egyebekben sokban hasonlít a szegedi paprikához. Mindkettő csípős, és csupán felhasználási módjában tér el egymástól a két produktum. A szegedi paprikát az étel, a pesti paprikát az élet ízesítésére használják.

És még valami. Nem mindenkire hat egyformán. A szegedi paprikával fűszerezett halászlét például egyik ember jóízűen fogyasztja, ugyanakkor a másik krákog, tüsszög tőle, szeme könnybelábad, és homlokát kiveri a veríték. Így van ez a pesti paprikával is. Van, aki élvezi és van, aki túlságosan csípősnek érzi.

Embere válogatja. Egy azonban biztos: ha valaki köhög, izzad, könnyezik tőle, abban nem a paprika a hibás.

The post Pesti paprika: Fűszer az élet ízesítésére appeared first on PaprikaMolnár.