Történetek a Pesti paprikából. Rádiókabaré-sorozat, 1958.

A Magyar Rádió 1958-ban nagy sikerű kabarésorozatot sugárzott, melynek Pesti paprika volt a címe. A humoros szövegek a ’paprika’ és a ’fűszer’ kifejezéseknek egészen új értelmet adnak. A kabaréest konferansziéja szerint a pesti paprika régebbi fűszer a szegedi paprikánál, egyidős a pesti polgárral. Termőtalaja az aszfalt, de megterem a bérházak lakásaiban, a hivatalok aktaporos szobáiban és a kávéházak cigarettafüstös levegőjében. A pesti paprika a világ legszívósabb növénye, nem pusztítja el tűzvész, árvíz, földrengés, háború sem. A pesti paprika egyebekben sokban hasonlít a szegedi paprikához, de míg a szegedi paprikát az ÉTEL, a pesti paprikát az ÉLET ízesítésére használják. A Pesti Paprikából vett kabaréjelenetek a nagyvárosi mindennapok humoros oldalát mutatják be, nem egyszer rendszer-kritikusan.

Pesti paprika IX. Az emigráns

Írta: FEJÉR ISTVÁN és KÁLLAI ISTVÁN
Szín: Üres terem, benne néhány láda. Hátul gépzúgás, majd sziréna, a gépek zaja elcsendesül.

JACK (belép): Halló, Dick, gyere, ülj ide mellém, erre a ládára, ebédeljünk együtt. (Leül. Belép hátul a Magyar.)
DICK (leül): Oké, Jackie. Te, nézd! Az az új fiú, az a magyar, idejön hozzánk, úgy látom, keres valamit. Halló, boy, mit keresel?
MAGYAR (közelebb lép hozzájuk): Akar megenni enyém ebéd, keresni ebédlő.
JACK: Haha, ebédlő! Csuda pofa vagy. Mit szólsz hozzá, Dick, milyen humora van? – Na, ülj ide mellénk. Csuda pofa!
DICK: Sajnos nem tudom eléggé élvezni a humorát. Három nap óta úgy fáj a fogam, hogy majd megőrülök.
MAGYAR: Fáj foga? Kartárs, kell menni Esztékába. (Mutatja a húzást.)
DICK: Hová?
MAGYAR: Esztékába, hol fogorvos kidobni ingyen.
DICK: Ahá. Ingyen! Orvos, ingyen? Csak úgy ingyen. Hehehe.
MAGYAR: Az a nő, aki ott ül, miért dolgozza?
JACK: Hogy pénzt keressen.
MAGYAR: De nagyon megvan már neki kövérsége. Fog neki nemsokára bébi. Miért még mindig dolgozni?
JACK: Nem értem. Hát mit csináljon?
MAGYAR: Miért nem veszi szülési szabadság?
JACK: Hahaha. Óriási! Micsoda humora van! Még hogy szülési szabadság. (Nevet.) Talán menjen szanatóriumba szülni?
MAGYAR: Persze.
JACK: Te, Dick, ez nem is olyan jó pofa, ennek agyára ment az otthoni elnyomás.

Gyors függöny

The post Pesti paprika IX. Az emigráns és az otthoni elnyomás. appeared first on PaprikaMolnár.

Történetek a Pesti paprikából. Rádiókabaré-sorozat, 1958.

A Magyar Rádió 1958-ban nagy sikerű kabarésorozatot sugárzott, melynek Pesti paprika volt a címe. A humoros szövegek a ’paprika’ és a ’fűszer’ kifejezéseknek egészen új értelmet adnak. A kabaréest konferansziéja szerint a pesti paprika régebbi fűszer a szegedi paprikánál, egyidős a pesti polgárral. Termőtalaja az aszfalt, de megterem a bérházak lakásaiban, a hivatalok aktaporos szobáiban és a kávéházak cigarettafüstös levegőjében. A pesti paprika a világ legszívósabb növénye, nem pusztítja el tűzvész, árvíz, földrengés, háború sem. A pesti paprika egyebekben sokban hasonlít a szegedi paprikához, de míg a szegedi paprikát az ÉTEL, a pesti paprikát az ÉLET ízesítésére használják. A Pesti Paprikából vett kabaréjelenetek a nagyvárosi mindennapok humoros oldalát mutatják be, nem egyszer rendszer-kritikusan.

Az utóbbi jellemző különösen erős a Végállomás című rövid párbeszédben.

Végállomás

SALLAI (belép): Üdvözlöm, Forgács úr. Nini, hol találkozik az ember ismerőssel?

FORGÁCS (bent ül): A villamoson. Üljön ide mellém. Meséljen, hogy van?

SALLAI (leül mellé): Jobb erről nem is beszélni. Maga hogy van?

FORGÁCS (sóhajt): Ne is kérdezze. Ha azt mondom, hogy borzalmasan, akkor már felvágok.

SALLAI: Bizony, bizony. Én se bírom már sokáig. Elég hülyék voltunk, hogy itt maradtunk. Itt, ahol ilyen alakok a vezetők. Higgye el, Forgács úr, én már félek az újságot kinyitni. Minden nap van valami új rendelkezés…

FORGÁCS: Napról napra romlik a helyzet. A kormány meg csak ígérget, ígérget, de nem tartja be. Azt is ígérték, hogy a lakáskérdést megoldják.

SALLAI: Nem hiszek én már ezeknek semmit. Nem bízom a kormányban, nem bízom a vezetőkben. Szónokolni tudnak, hogy ilyen nehézségek, meg hogy olyan nehézségek, de nem csinálnak semmit. Persze, nekik nincsenek filléres gondjaik, lakásproblémájuk sincsen. Csibészek! Én mondom, csibészek.

FORGÁCS: (közelhajol hozzá): Pszt! Csöndesebben! Tele vagyunk spiclikkel.

SALLAI: Bánom is én. Csak az igazat mondom. Nem igaz? Eleinte fuvoláztak, hogy így lesz, meg úgy lesz, most meg már mi van? Munkanélküliség, lakásnélküliség. És ha már kap az ember nagynehezen valami munkát, akkor se lehet megélni belőle.

FORGÁCS: Higgye el, Sallai úr, én nem is emiatt vagyok úgy oda.

SALLAI: Hanem?

FORGÁCS (félénken): Az atmoszféra rettenetes. Az egyéni szabadság hiánya. Ez az, ami kibírhatatlan. Az ember csak azt mondhatja, ami nekik tetszik, és ha mást mond, jön a rendőrség. Nem így van?

SALLAI: De sajnos így van. – Megérkeztünk. Itt a végállomás. Szálljunk ki.

KALAUZ (be): Endstation! Prater! Alles steigt aus!

SALLAI (feláll): Mondja, Forgács úr, nem tudja, merre van itt Bécsben a Günther Strasse?

The post Végállomás. Villamosút a Pesti paprikából appeared first on PaprikaMolnár.

A pesti paprika. Rádiókabaré-sorozat 1958-ból

A Magyar Rádió 1958-ban nagy sikerű kabaré-sorozatot sugárzott, melynek Pesti paprika volt a címe. A humoros szövegek a ’paprika’ és a ’fűszer’ kifejezéseknek egészen új értelmet adnak. A kabaré-est konferansziéja szerint a pesti paprika régebbi fűszer a szegedi paprikánál, egyidős a pesti polgárral. Termőtalaja az aszfalt, de megterem a bérházak lakásaiban, a hivatalok aktaporos szobáiban és a kávéházak cigarettafüstös levegőjében. A pesti paprika a világ legszívósabb növénye, nem pusztítja el tűzvész, árvíz, földrengés, háború sem. A pesti paprika egyebekben sokban hasonlít a szegedi paprikához, de míg a szegedi paprikát az ÉTEL, a pesti paprikát az ÉLET ízesítésére használják. A Pesti Paprika kabaréjelenetei a nagyvárosi mindennapok humoros oldalát mutatják be, nem egyszer rendszer-kritikusan.

Pont, mint a most következő, „Frissen vázolva” c. történetben. Ahogy a felvezetésben is olvashatjuk, az érdekellentét mindig nagyszerű humorforrás. A szövegben ott feszül az ellentét a házfelügyelő (egy lakótömb felelőse, képviselője) és a mindenkori lakó között. Az USÁ-ba vágyó kispolgár és a kommunista párt, illetve maga az USA és a Szovjetunió között. A feszültséget azonban humor enyhíti, a bevezető konferansz ígérete maradéktalanul teljesül.

„Frissen vázolva”

„Frissen vázolva” a címe most következő rovatunknak. A Pesti paprika riporterei frissen vázolják, amit ellesnek a főváros életéből. Ezek a riporterek nem a szenzációs események színhelyére sietnek, hanem a szenzációmentes szürke helyekre, amelyeket annál érezhetőbben pirosít a pesti paprika fűszere.

Egy budapesti bérházban rengeteg anyag akad a humorista számára. A humor forrása – egyesek szerint – a különböző érdekek összeütközése. Ha ez így van, akkor egy pesti bérház valósággal kiapadhatatlan forrása a humornak.

Itt van mindjárt a házmester és a lakók érdekellentéte. A lakók lakni akarnak. Ezt azonban sem a házkezelőség, sem a házfelügyelő nem hajlandó tudomásul venni. A lakó meleg szobában akar dőzsölni. A házfelügyelő pedig utál fűteni. Ebből a humoros jelenetek sora adódik. A házfelügyelő egyébként mindent utál, ami a lakóé, utálja a lakó gyerekét, kutyáját, vőlegényét, menyasszonyát és csőrepedését.

A házfelügyelő szeret aludni, az a piszok lakó meg gyakran kapucsukás után szeret hazajönni.  A házfelügyelő a békességet szereti, a lakó meg folyton ordít. Ordít, ha elzárják a vizet, és akkor is ordít, ha a plafonról is folyik a víz. Ordít, ha nem jár a lift, és akkor is ordít, ha egy-két órát tölt a liftben, két emelet között.

A házfelügyelővel jóban kell lenni. Persze, az se szabály, hogy a házfelügyelővel okvetlenül harmonikus szerelemben kell élnie a lakónak. E napokban hallottam az alábbi esetet:

Egy bizonyos Pubák nevezetű úriember kivándorolni készült az Egyesült Államokba, annak rendje és módja szerint beadta a beutazási kérelmét az amerikai követségen.

Egy napon Pubák úr házfelügyelőjét két úr kereste fel, és információt kértek Pubák úr felől, akinek az volt a szerencsétlensége, hogy jóban volt a házfelügyelővel. A házfelügyelő gondolta, hogy a két férfi a tanácstól jött, és ezért csupa jót mondott Pubák lakótársról. Elmondta, hogy Pubák igazi, jó demokrata, aki őszinte híve a pártnak és a Szovjetuniónak. Sohasem szidta se Kádárt, se az MSZMP-t, s 1948-ban május elsején ő vitte a „23-as tömb lakói” feliratú táblát.

Két nap múlva az a meglepetés érte Pubák urat, hogy arról értesítette az Egyesült Államok budapesti követsége, miszerint személye Amerikában nem kívánatos. A két nyomozó ugyanis a követségtől jött.

A szomszédok érdekellentéte is jó humortéma, sőt még a pinceszomszédoké is. Legutóbbi lakógyűlésünkön hallottam, amint Tokodi lakótárs nekitámadt pinceszomszédjának:

– Hé, hallja maga! Most vettem észre, hogy maga alagutat ásott az én pincémbe, és egész télen át lopta a szenemet!

– Érdekes. Én meg azt hittem, hogy szénbányára bukkantam.

Bár érdekellentét a szomszédok között mindig fennállhat, manapság nagyon fontos a lakóközösség összefogása. Vigyázzunk egymásra!

The post Pesti paprika III. Otthon, édes otthon. appeared first on PaprikaMolnár.