<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:wfw="http://wellformedweb.org/CommentAPI/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
	xmlns:slash="http://purl.org/rss/1.0/modules/slash/"
	>

<channel>
	<title>Riportok Archives - PaprikaMolnár</title>
	<atom:link href="https://www.paprikamolnar.hu/cimke/riportok/feed/" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>https://www.paprikamolnar.hu/cimke/riportok/</link>
	<description>Paprika Malom és Paprika Múzeum</description>
	<lastBuildDate>Tue, 13 Aug 2019 08:49:35 +0000</lastBuildDate>
	<language>hu</language>
	<sy:updatePeriod>
	hourly	</sy:updatePeriod>
	<sy:updateFrequency>
	1	</sy:updateFrequency>
	<generator>https://wordpress.org/?v=6.7.5</generator>
	<item>
		<title>A „paprikaszagú” riportok epilógusa: Móricz és Szeged</title>
		<link>https://www.paprikamolnar.hu/a-paprikaszagu-riportok-epilogusa-moricz-es-szeged/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Paprikamolnár]]></dc:creator>
		<pubDate>Wed, 05 Jun 2019 17:31:15 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Paprika Blog magyarul]]></category>
		<category><![CDATA[Paprika és irodalom]]></category>
		<category><![CDATA[Paprikatörténet]]></category>
		<category><![CDATA[Szeged és paprika]]></category>
		<category><![CDATA[Bálint Sándor]]></category>
		<category><![CDATA[Móra Ferenc]]></category>
		<category><![CDATA[Móricz Zsigmond]]></category>
		<category><![CDATA[Paprikaszagú levegőben]]></category>
		<category><![CDATA[Riportok]]></category>
		<category><![CDATA[Rózsa Sándor]]></category>
		<category><![CDATA[Szeged]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://www.paprikamolnar.hu/?p=1649</guid>

					<description><![CDATA[<p>A „Paprikaszagú levegőben” című minikiadvány, melyet az utóbbi hónapokban fejezetenként bemutattunk, a végéhez közeledik. Zárásul a szerkesztők összefoglalják Móricz Zsigmond és Szeged kapcsolatát, az író szoros kötődését a &#8222;paprikaszagú&#8221; dél-alföldi városhoz. Az átfogó tanulmányból a továbbiakban néhány részletet közlünk: Szerette Szegedet: sokat járt itt, s tanúság rá e kis kötet: sokat írt róla. „Debrecenben otthon&#8230;</p>
<p>The post <a href="https://www.paprikamolnar.hu/a-paprikaszagu-riportok-epilogusa-moricz-es-szeged/">A „paprikaszagú” riportok epilógusa: Móricz és Szeged</a> appeared first on <a href="https://www.paprikamolnar.hu">PaprikaMolnár</a>.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<p>A „Paprikaszagú levegőben” című minikiadvány, melyet az utóbbi hónapokban fejezetenként bemutattunk, a végéhez közeledik. Zárásul a szerkesztők összefoglalják Móricz Zsigmond és Szeged <a href="http://acta.bibl.u-szeged.hu/19301/1/delvideki_szemle_002_308-316.pdf">kapcsolatát</a>, az író szoros kötődését a &#8222;paprikaszagú&#8221; dél-alföldi városhoz. Az átfogó tanulmányból a továbbiakban néhány részletet közlünk:</p>
<div id="attachment_1650" style="width: 237px" class="wp-caption aligncenter"><img fetchpriority="high" decoding="async" aria-describedby="caption-attachment-1650" class="wp-image-1650 size-medium" src="https://www.paprikamolnar.hu/wp-content/uploads/2019/06/Móricz_Zsigmond_portré-227x300.jpg" alt="Móricz Zsigmond, a Paprikaszagú levegőben c. kötet szerzője" width="227" height="300" srcset="https://www.paprikamolnar.hu/wp-content/uploads/2019/06/Móricz_Zsigmond_portré-227x300.jpg 227w, https://www.paprikamolnar.hu/wp-content/uploads/2019/06/Móricz_Zsigmond_portré-400x528.jpg 400w, https://www.paprikamolnar.hu/wp-content/uploads/2019/06/Móricz_Zsigmond_portré.jpg 513w" sizes="(max-width: 227px) 100vw, 227px" /><p id="caption-attachment-1650" class="wp-caption-text">Móricz Zsigmond, a Paprikaszagú levegőben c. kötet szerzője</p></div>
<p>Szerette Szegedet: sokat járt itt, s tanúság rá e kis kötet: sokat írt róla. „Debrecenben otthon vagyok, Vásárhelyen nagyon jól éreztem magam, de azt nem tudom, hogy miért nem lakom Szegeden?” – mondta tréfásan.</p>
<p style="text-align: center;">&#8230;</p>
<p>Eddigi tudásunk szerint Móricz először 1913 január közepén járt Szegeden; legalábbis ekkor jelentek meg <em>Az Est</em> hasábjain első szegedi riportjai <em>A szegedi papucs, A szögedi embör</em> és <em>A szegedi dudás</em> címmel. Szakolcai száműzetésében Juhász Gyula figyelt föl rájuk: „most, lámpagyújtás előtt, a magány legszentebb órájában – írja hazaküldött cikkében, a Szeged és Vidéke január 27-i számában – Móricz Zsigmond gazdagon, rusztikusan hímzett szögedi benyomásait olvasgatom egy pesti estilapban. Hogy dobog a szívem, hogy lázul a vérem, a magyar délről Tótországba szakadt bennszülött szegedi…”</p>
<p style="text-align: center;">…</p>
<p>Amikor 1923-ban itt járt, a Közművelődési Palotában már Móra Ferencet találta. Róla is nekrológban vallott, 1934-ben; szinte rárímelt a Tömörkényről mondottakra: „Elment, és vele eltűnt a magyar irodalomból egy eredeti, sajátlagos, meghatóan őszinte s megilletően ragyogó magyar szín” – írja, s megrajzolta írótársa bensőséges arcképét. Kívülről indult ki: „Olyan szép fehér hajat sose láttam. Olyan fehér volt a haja, mint a tiszta fehér selyem.” „Sose láttam félszivar nélkül. És sose láttam humor nélkül.” „Sose mondott olyat, aminek ne lett volna egy adag keserűség a mélyén.” „Fojtott mosoly, ami mindig ott vibrált a szája csücskében, ha megszólalt, és jó, alföldi, kedves szók közt bujkálva meglepő és jóízű történetet bugyogtatott ki azon a nagyon színes és mégis végtelenül természetes, egyszerű magyar nyelven, amit csak a szögedi ember tud.”</p>
<p style="text-align: center;">…</p>
<p>„1932 karácsonya előtt két nap, december 16-án és 17-én, ismét itt volt. Megint Vér György írta róla: „Csak nézegette a szegedi várost, csak hallgatta a szegedi embereket. Szegeden pihent az új munkához, és egy sereg új följegyzéssel szombaton visszaindult Pestre…”</p>
<p style="text-align: center;">…</p>
<p>1936 nyarán Móricz két riportban számol be a szentmihályteleki és röszkei paprikások gondjairól: <a href="https://www.paprikamolnar.hu/kerem-jo-vot-az-spekula-paprikaszagu-levegoben-v/"><em>Szegedi paprika</em></a> az egyiknek a címe, a másiké, mely könyvecskénk címadó írása lett: <a href="https://www.paprikamolnar.hu/elkepzelhetetlenul-szep-es-vadul-csipos-paprikaszagu-levegoben-vi/"><em>Paprikaszagú levegőben</em></a>. Ebben is emlegeti Rózsa Sándort, látszik, folyton foglalkoztatja a téma, gyűjtögeti az adatokat, érlelődik benne a mondanivaló.</p>
<div id="attachment_1651" style="width: 235px" class="wp-caption aligncenter"><img decoding="async" aria-describedby="caption-attachment-1651" class="wp-image-1651 size-medium" src="https://www.paprikamolnar.hu/wp-content/uploads/2019/06/Photo_Portrait_Hungary_-_Rózsa_Sándor_colored-225x300.png" alt="A &quot;paprikaszagú&quot; riportok epilógusa" width="225" height="300" srcset="https://www.paprikamolnar.hu/wp-content/uploads/2019/06/Photo_Portrait_Hungary_-_Rózsa_Sándor_colored-225x300.png 225w, https://www.paprikamolnar.hu/wp-content/uploads/2019/06/Photo_Portrait_Hungary_-_Rózsa_Sándor_colored.png 380w" sizes="(max-width: 225px) 100vw, 225px" /><p id="caption-attachment-1651" class="wp-caption-text">Rózsa Sándor, Móricz több regényének hőse</p></div>
<p style="text-align: center;">…</p>
<p>Azután 1940 októberének végén bevette magát a nagyállomással szemben levő akkori Európa Szállóba, s napi tíz órát dolgozva írta, a <em>Rózsa Sándor a lovát ugratja</em> fejezeteit. „Egyedül Ágnis nénit kereste fel, és hozzánk jött ebédre, amikor szívesen eltársalgott velünk, és megbeszélte azokat a kérdéseket is, amelyek írás közben fölmerültek benne, és amelyekre a feleletet tőlünk várta.” – emlékezett vissza Bálint Sándor.</p>
<p>A következő évben megindult a korrektúrák vándorlása Szeged és Leányfalu között: a nyelvjárási alakok helyesbítése végett. A kiadó sürgetése, hogy a mű könyvnapra megjelenhessék, megakadályozta, hogy ezt következetesen végigvigyék: innen van, hogy maradt benne sok ö-zésbeli tévedés. 1913-ban Juhász Gyula ezt írta Móricz szegedi riportjairól: „S micsoda elégtétellel állapítom meg, hogy még ő se tud hibátlanul szögediesen beszélni az írásában.” Mintha a <em>Rózsa Sándor</em> regények keltette későbbi vihart jövendölte volna meg!</p>
<p>Móricz 1941 nyarán kezdett hozzá a második kötethez. Folyton készült Szegedre, de a hajszolt munkatempó nem engedte. Bálint Sándoréknak írott utolsó levelében, 1942. április 27-én is így panaszkodott: „Csak az bánt, hogy még mindig nem tudok elmenni Szegedre. Most nem mozdulhatok ki a könyveim közül, amik toronymagasságban vannak felrakva itt körülöttem. Majd a harmadik kötethez azonban le kell költöznöm Szegedre hosszabb időre, mert azt a szakaszt a helyszínen akarom megírni, maga az esemény is sokkal jobban a helyhez van kötve, mint a mostani kötet, ami az ország dolgát tárgyalja, Rózsa Sándor csak ürügy.”</p>
<p>A trilógia befejezetlen maradt; Móricz többé nem jutott le Szegedre.</p>
<p style="text-align: right;">Péter László</p>
<p>The post <a href="https://www.paprikamolnar.hu/a-paprikaszagu-riportok-epilogusa-moricz-es-szeged/">A „paprikaszagú” riportok epilógusa: Móricz és Szeged</a> appeared first on <a href="https://www.paprikamolnar.hu">PaprikaMolnár</a>.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
	</channel>
</rss>
