A paprikatermelés fokozása

A Szegedi Napló régi írásának felvezetése meglehetősen lényegre törő: „A hanyatló szegedi paprikatermelés fellendítése érdekében két tanácskozást is tartanak Szegeden. Az egyik Lázár György dr. polgármesternél lesz szombaton délelőtt tizenkét órakor… A másik tanácskozást a szegedi kereskedelmi és iparkamara tartja a budapesti iparkamarával együtt.

A kamara a tanácskozás összehívásával módot kíván szerezni arra, hogy a paprika forgalomba hozatalának szabályait irányító és érvényesítő hatóságok (kereskedelemügyi és földmívelésügyi minisztériumok, vegyvizsgáló állomások, közegészségügyi hatóságok stb.) képviselőinek részvételével állapíttassanak meg a mai visszás helyzetből eredő tapasztalások, sérelmek és kívánságok, melyek orvoslására immár elodázhatlan szükség van.

A kamara a tanácskozás céljáról a meghívóban a következőket mondja: A magyar paprika termelésének fokozása fontos közgazdasági kérdés, mert a mai termelési quantum mellett exportunk fejlődésére nem számíthatunk. Szükségesnek mutatkozik e célból az olasz és spanyol paprikatermelés tanulmányozása és kísérleti telepek létesítése. ”

Áldatlan állapotok és megoldási javaslatok

A cikk folytatásában képet kapunk a jelenlegi, cseppet sem kielégítő helyzetről és a tanácskozások megoldási javaslatairól:

„Mert a paprika mai osztályozása, az osztályok merev elkülönítése s az a körülmény, hogy a vegyvizsgálók egy része a hamisítatlan magyar paprika alkotórészeit, nagy zsírtartalmát, feldolgozásának módját nem ismeri, tarthatatlan állapotokat teremtett. A legtisztább minőségű paprikát forgalomba hozó kereskedő is ki van téve a fentebbi okok miatt a kihágási eljárásnak, büntetésnek, mely pedig sok esetben existenciáját támadja meg. A mai állapotok jellemzéséül felhozzuk, miszerint birtokunkban van oly adat, mely igazolja, hogy egyik legelőkelőbb országos jellegű külföldi élelmiszervizsgáló intézet megbízható ellenőrzés alatt porrá tört paprikát is hamisítottnak talált.

Az idegen paprika keverése feltétlenül eltiltandó lenne s az idegen paprika feltűnő jelzéssel, csak saját neve alatt volna forgalomba hozható.

Az ellenőrzés módja megállapítaná azt az eljárást, mely biztosítaná a feldolgozás helyeinek, a piacoknak, raktáraknak szabályszerű megvizsgálását, a típusok megszabását; megállapítaná, hogy milyen alkotórészekből áll a hamisítatlan magyar paprika, utasítást adna a vegyvizsgálati egyöntetű módszerre, kijelölné azon vegyvizsgálati állomást, melyhez vagy melyekhez a paprika-vizsgálat utaltatnék. Megállapítatná, hogy a vegyvizsgálat kizárólag a paprika tisztaságát konstatálná, a minőséget azonban a budapesti és szegedi kamarák kebelében e célra alkotott bizottság állapítaná meg.”

A sok kérdéssel telített úttörő időszak több évtizeden át tartott. A magyar paprika áruismerete címmel végül Obermayer Ernő írt összefoglaló munkát, 1934-ben.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Frissen megjelent kötetünk, Molnár Anita munkája, A szögedi paprika címet viseli, és a fentiekhez hasonló történetek, információk tárháza kíván lenni. Fejezetei a PaprikaMolnár Fűszerpaprika Malom és Múzeum tevékenységét közvetítik: A bennfentes szemszögéből mesélnek a termesztés és feldolgozás módszereiről, változásairól, a paprikás néprajzi örökségről, Szeged paprikás városrészeiről, helytörténetéről. A Múzeum anyagainak bővítéséhez továbbra is kérjük Olvasóink segítségét. A fűszerpaprikához kötődő régi fényképeket, iratokat vagy történeteket mindig szívesen fogadjuk!

Ízelítő a PaprikaMolnár webáruházunk kínálatából:

[products category=”osszes-termek” limit=”3″ orderby=”rand”] 

The post Paprika Napló III. A paprikatermelés hőskora appeared first on PaprikaMolnár.