Sikeres vállalkozás, családi összefogás

Szánthó Mihály és fiai újító, innovatív szemlélete, malomalapítása már több alkalommal szóba került itt, a blogon. A szentmihályi kötetben a következőket olvashatjuk róluk: „Szánthó Mihály (1862-1930) és Fiai paprika- és liszt-gőzmalmát…1887-ben alapította a molnármester apa, Tóth Jánossal közösen, az első időkben csak helyben termesztett fűszerpaprika őrlésére. Családi alapú, közös céggé 1909-ben alakult…A kezdetektől az apa mellett a szintén molnármester Ifj. Szánthó Mihály és Szánthó Lajos (1887-1965) voltak a cég tagjai. Az előbbi 1915-ben, az apa 1922-ben lépett ki, de ekkor belépett a molnár Szánthó József (1893-1979) – minderre a cég nevének változatlanul hagyása mellett került sor.

1927-ben csak paprikaőrléssel foglalkoztak….A kétszintes, magas épületben lisztet őröltek, a mögötte lévő, földszintesben paprikát, s amögött állt az utca mentén a gépház. A bal oldali épület szolgált a Szánthó család lakásául, részletgazdagon formált ajtókkal és mennyezetrozettákkal. Előtte az alsó útig virágoskert pompázott szökőkúttal s különlegesen míves, kovácsoltvas kerítéssel és kapuval.”

Szánthó-emléktábla és -paprikamalom a történelem sodrában

A szöveg folytatásából azonban kiderül, hogy a virágzó üzlet és polgári jólét nem tarthatott örökké. Bár az épület máig áll, eredeti funkcióját már régen nem tölti be, arra csupán a Szánthó-emléktábla figyelmeztet: „Szánthó Lajos és József / állitotta ezt a táblát / annak tiszteletére és emlékére, / hogy itt, ezen a helyen, 50 évvel ezelőtt, / 1887. évben épitett: / Szánthó Mihály / gőzüzemű paprikaőrlő malmot, / Szeged-Szentmihálytelek 1937. év / Szentmihály napján.”

Az emléktáblával – és azon keresztül a malommal, Szánthóékkal és a paprikás örökséggel – a továbbiakban is számolt a közösség. Tóth Pördi Jánosné például visszaemlékezik egy koszorúzásra: „Lajos még 1970 előtt möghalt, és a testvére kijött, mögkérte a tsz-t arra, hogy a fekete emléktáblára koszorút helyözhessön el. Engedélyt kért. Nagyon mögható volt. A szövetkezet természetösen mögengedte.”

Bár a Szánthó-emléktábla még utal az épület eredeti funkciójára, a volt a paprikamalmot a 20. század második felében rendkívül változatosan használták. Az 1950-es években katonák, majd tanítók szolgálati lakása lett, a beszolgáltatások idején pedig gabonaraktárként működött.  1999-től vált családotthonná, ezt a funkcióját máig betölti.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Készülő kötetünk, Molnár Anita munkája, A szögedi paprika címet viseli, és a fentiekhez hasonló történetek, információk tárháza kíván lenni. Fejezetei a PaprikaMolnár Fűszerpaprika Malom és Múzeum tevékenységét közvetítik: Információkat nyújtanak Szeged és a környék helytörténetéről, néprajzi örökségéről, a bennfentes szemszögéből mesélnek a termesztés és feldolgozás módszereiről, változásairól. A szövegek tökéletesítéséhez Olvasóink segítségét is kérjük. A fűszerpaprikához kötődő régi fényképeket, iratokat vagy történeteket mindig szívesen fogadjuk!

Ízelítő a PaprikaMolnár webáruházunk kínálatából:

[products category=”osszes-termek” limit=”3″ orderby=”rand”] 

The post Szentmihályi életképek III. „Nagyon mögható”. Szánthó-emléktábla – a paprikás múlt mementója appeared first on PaprikaMolnár.

A Szentmihálytelek életében oly nagy szerepet játszó Szánthó család emlékét már több cikkben felidéztük. Az először gabona-, majd paprikaőrléssel foglalkozó, Szánthó és Fiai néven bejegyzett cég önálló találmánnyal, egy malom-szabadalommal büszkélkedhetett. Korszerűen berendezett üzemüket egyetemi hallgatók is látogatták, továbbá jelentős szerepet vállaltak a mihálytelki közéletben, gondoljunk csak templomépítési törekvéseikre.

A Szánthó család paprikamalma azonban a kommunista diktatúra során „közös tulajdonná” vált, a Szánthó testvérek tulajdonjogukat elvesztették. Egy élet munkája, a szegedi paprikatörténet egy jelentős fejezete vált semmivé, Szánthóék veszteségét a következő leltár tételekké degradálva hozza elénk.

Az 1949. január 31-én kelt dokumentumot változatlan formában, az aláírókkal együtt közöljük.

Leltár

Készült: Szántó Mihály és fia paprika malmában Szentmihálytelek.

10 pár teljesen felszerelt üzemképes malomkő, /egyen csak fél szij van/.

1 drb.  csiszoló korong tengelyre szerelve és falra – erősítve.

1 ”       szitáló gép szijakkal felszerelve üzemképes állapotban

1 ”       szerszám-szekrény ,ebben különféle köszerelő szerszám ? drb.

2 ”       kővágócsákány.

2 ”       koronakalapács.

1 ”       kőemelő álvány.

1 ”       lépcső a kőpadra

1 ”       lépcső a padlásra.

8 ”       lefolyóláda.

3 ”       létra a kőpadhoz.

1 ”       lpcsőlétra a szitálógépé

1 ”       irodafülke üvegfallal.

1 ”       iróasztal.

1 ”       szék.

1 ”       700 kg.-os 100 ados mázsa.

1 ”       hordozható villanylámpa, égővel.

5 ”       felszerelt villanylámpa égőkkel és üvegburákkal.

2 ”       falraszerelt villanycsengő.

1 ”       1 m.-es erőmüközlőtengely a szitálógépen, szijakkal.

1 ”       kétkerekü zsákoló kocsi. /kézikocsi/

1 ”       kézikefe. /portvis/

1 ”       villanyfalifoglalat. /az irodában felszerelve

1 ”       malomépület egybeépítve a lisztmalommal és közös hajtóerővel

Szeged 1949 január 31.-én.

………………………           ………………………           ………………………

Szántó Mihály fia                   Kovács József                        Valtner Mihály

volt malomtulajdonos            paprikaellenőr                         válalatvezető

A malom a felszabadulás óta üzemen kívül ált.

Leltár a paprikamalomról

The post Reggel malomtulajdonos, estére volt malomtulajdonos. Leltár a Szánthó-malomról appeared first on PaprikaMolnár.

Tizedik születésnapunkról már többször is megemlékeztünk, arról azonban eddig nem esett szó, mi adta az ötletet a Múzeum létrehozásához. Egy iratcsomótól jutottunk el a múzeumig.

Minden egy hagyaték megvásárlásával kezdődött. A Röszkei Paprika Múzeum 2008-as megnyitása előtt Molnár Albert jutott hozzá a Szánthó család hagyatékához egy gyűjtőtől. Az irategyüttes fantasztikus információkat őriz. Dokumentálja, hogyan fordultak a gabonamolnárok a fűszerpaprika irányába, milyen bevételek és kiadások merültek fel egy paprikamalom üzemeltetése során, milyen szerepet vállaltak a molnárok szülőfalujuk közéletében. Egyszóval maga a múzeumig vezető út. Komplex képet ad egy vállalkozás mindennapjairól a 20. század első felében, és a Röszkei Paprika Múzeum gyűjteményének gerincét képezi.

Kik is voltak a Szánthó testvérek? A szentmihálytelki illetőségű család tehát kezdetben gabonaőrléssel foglalkozott, majd az 1800-as évek végén átállt a fűszerpaprikára. Döntésük nem volt rendhagyó, követték az időszak más gabonamolnárainak mintáját. Paprikafeldolgozással a Szánthó Mihály és Fiai elnevezésű cég 1909-től foglalkozott. Szánthó Mihály és fiai (József és Lajos) pedig a dokumentumok tanúsága szerint sokoldalúan képezték magukat, a közösség megbecsült tagjai voltak és kreatív, új ötletekkel igyekeztek fellendíteni malmuk termelését.

Utóbbira a legjobb példát a Szánthó-fivérek 1930-as szabadalma jelenti. Az „Eljárás és gép paprika feldolgozására” című beadvány 1929. március 5-én kelt, és alig egy évvel később – pontosabban a következő év január 8-án – meghozta a testvéreknek a hitelesített szabadalmi okiratot. A gépesítéssel elérték, hogy malmuk magasabb termelékenységi fokon működjön, de a paprika minőségében se essen kár. A korszerű berendezésnek még szegedi egyetemista csoportok is a csodájára jártak.

Műszaki tehetségük mellett azonban jellembeli értékeik is említést érdemelnek. Néhány évvel a sikeres szabadalmaztatás után, 1936-ban, nyilvánvalóvá vált, hogy a mihálytelki hívők kinőtték az elemi iskola irodahelységét, ahol addig (jobb híján) a szentmiséket tartották. Szánthó Lajos volt a templomépítő-bizottság elnöke, és amellett kardoskodott, hogy minél előbb készüljön el az új templom. Érdekesség, hogy Ládbi István, a másik szentmihálytelki malomtulajdonos ellene szavazott. Szánthó Lajos törekvéseit azonban a csandái püspök, Móri Glattfelder Gyula is támogatta, így Szánthó bizottsága megkezdhette a gyűjtést. Az adományokról a Szánthó-hagyatékot jellemző precizitással vezettek feljegyzéseket, így a templomépítő-bizottság munkája is jól nyomon követhető. 

The post A gabonától a paprikáig – Egy iratcsomótól egy múzeumig appeared first on PaprikaMolnár.