Szegedikum Archives - PaprikaMolnár

Paprikafűzés régen és most – Készítsd el a saját paprikafüzéredet és vidd haza!

Paprikamolnár — Mon, 11 Oct 2021 07:25:16 +0000

„A paprikafüzéres ház a legerősebb benyomás, emlék, amit őrzünk abból a világból, amikor még a szegediek az ereszek alatt szárították, érlelték a paprikát. Megigéző, nosztalgiát ébresztő látvány, ami mögött fáradságos, a család minden tagjára igényt tartó munka van: ültetik, ápolják, nevelik a növényt, leszedik a termést, válogatják, fölfűzik és fölakasztják a súlyos koszorúkat. Azután szorgos kezek földolgozzák, a hüvelyt csumázzák, hasítják és kierezik, a magot télen, fagyban is mossák-tapossák, az egészet szárítják, majd törik, őrlik az alapanyagot. Nagyon régen, még mielőtt kereskedelmi termékké vált volna a paprika, a termést kemence gyönge tüzénél megszárították, a száraz paprikát zsákba tették, megtaposták vagy mozsárban megtörték és rostán áteresztették. A lyukon áteső csípősebb-porosabb rész a lángpaprika, a fönnmaradó rész a csörmőpaprika, ez utóbbi kevésbé erős, tisztább és értékesebb anyag. Ezt az egyszerű technológiai sort – szárítás, törés, rostálás – fejlesztették tovább kísérletező termesztők, iparosok és háziasszonyok a paprika földolgozására.”

Részlet a hamarosan megjelenő Molnár Anita:A szögedi paprika című könyvből.

A régi családi fotók között szinte minden szegedi családnál találhatunk gyönyörű paprikafüzéreket is bemutató képeket.

Október 16-án az I. Röszkei Rózsapaprika hagyományteremtő napon nem csak a paprikás közösségeket szeretnénk összehozni, hanem az új gererációval is szeretnénk megismertetni a paprikafeldolgozás menetét játékos formában.

A látogatók saját paprikafüzéreket készíthetnek, melyekhez a paprikákat a cégünk biztosítja. Ezek a paprikafüzérek természetesen haza is vehetők, így a régi paprikafűzési hagyományokat bevisszük a mai otthonokba is.

Szeretettel várjuk a vendégeinket október 16-án az I. Röszkei Rózsapaprika napon!

A rendezvény ingyenes.

Ízelítő a PaprikaMolnár webáruházunk kínálatából:

[products category=”osszes-termek” limit=”3″ orderby=”rand”]

The post Paprikafűzés régen és most – Készítsd el a saját paprikafüzéredet és vidd haza! appeared first on PaprikaMolnár.

Szeretettel várjuk a vendégeinket az I. Röszkei Rózsapaprika napon

Paprikamolnár — Thu, 07 Oct 2021 07:57:05 +0000

Szeretettel várjuk a vendégeinket október 16-án az I. Röszkei Rózsapaprika napon!

Hagyományteremtő, paprikás közösségépítő céllal hoztuk létre ezt az eseményt, melyet a röszkei Paprika Malom és Múzeumban tartunk.

A Rózsapaprika Nap névadója a 150 évvel ezelőtt született első szegedi paprikamárka, a Pálfy-féle „rózsa” paprika. A rendezvény ingyenes.

A rendezvény részletes programja megtekinthető az alábbi plakáton a képre kattintva.

Érdemes csatlakozni a facebook eseményünkhöz is.

Programok:

11.00 – 13.00: Paprika hasítás, paprikacsipedés, paprikafűzés és paprikatörés

Készítsd el és vidd haza a saját paprikafüzéredet

és a mozsárban megtört paprikádat!

12.00 – 13.00: Tárlatvezetés a Paprika Múzeumban

12.00 – 13.00: Kézműves foglalkozás gyerekeknek

13.00 – 14.00: Paprika kóstolás, paprikás ételek kóstolója, termelői paprikák kóstolója, paprika kvíz

14.00 – 15.00: Tárlatvezetés a Paprika Múzeumban

A Malomban idei, friss paprika-őrlemények és paprikás termékek vásárolhatók.

Ízelítő a PaprikaMolnár webáruházunk kínálatából:

[products category=”osszes-termek” limit=”3″ orderby=”rand”]

The post Szeretettel várjuk a vendégeinket az I. Röszkei Rózsapaprika napon appeared first on PaprikaMolnár.

Egy „párjanincs” lábbeli története. Szegedi papucs akkor és most

Paprikamolnár — Wed, 23 May 2018 17:30:58 +0000

A javában zajló Szeged Napja Ünnepségsorozat kapcsán ebben a bejegyzésben lássuk a város egy emblematikus tárgyának rövid történetét! A paprikához hasonlóan a kézzel varrott és hímzett, díszes papucsot is igazi hungarikumnak, sőt szegedikumnak tartjuk. Ha azonban a lábbeli eredetét vizsgáljuk, az idegen hatásokat sem lehet figyelmen kívül hagyni. Maga a papucs szó ugyanis török eredetű, első előfordulását 1592-ben jegyezték le, és a viseleti darab csak az oszmán hódítókkal jelent meg először Magyarországon. Érdekesség, hogy a papucs egy, a Dél-Alföldön általánosan ismert, korai népmondában is szerepel. Eszerint a harcias szegedi menyecskék a „körülöttük legyeskedő” Hóbiárt basát papucsuk sarkával ütötték fejbe.

Ahhoz, hogy a papucs általános, utcai viseletté válhasson, természetesen szükség volt bizonyos infrastrukturális fejlesztésekre. Míg az utak sárosak voltak (a szorosan vízhez kötődő Szegeden ez pedig gyakran megesett), a papucs kinti viselésre nem volt alkalmas. Az 1879-es nagy árvíz után azonban az újjáépített város útjait kikövezték, így a 19. század utolsó harmadában a papucs egyre népszerűbb utcai viselet lett, csizmát pedig már egyre kevesebben hordtak.

Bizonyára sokan hallották már a mondást, miszerint „a szegedi papucsnak párja nincs”. Ez azt jelenti, hogy az eredeti lábbeli forgatós volt, tehát a jobb és a bal lábra készült darab megegyezett. A papucs „szegediségét” alapvetően a minta adja, a piros vászonra hímzett kalászok, nefelejcsek, pipacsok, gyöngyvirágok. Bizonyos típusok bojtosak vagy szalagosak voltak, sőt, különleges alkalmakkor fehér szegedi papucsok is készülhettek, ezeket menyasszonyok hordták az esküvőjükön.

A szegedi papucskészítés ikonikus alakja a népi iparművész Rátkai Sándor volt. A 2011-ben elhunyt papucsos mester már gyerekkorától tanulta a lábbelikészítés csínját-bínját, utolsó éveiig dolgozott a papucsokon, gyakran napi két párat is elkészített.

A szegedi papucs ma is a hagyományos módszerrel, kézi varrással készül, egy pár körülbelül tíz órányi munkát követel. A hagyományt ma Szegeden a Sallay-műhely folytatja, Sallay Tibor maga is Rátkaitól tanult. Bár a papucsok ma már sokkal kevésbé keresettek, mint a századfordulón (főleg külföldiek, gyűjtők és néptánccsoportok vásárolják őket), a kalocsai mintához hasonlóan talán a divat jelenti a túlélési lehetőségüket. Sallay Tibor és felesége, Sallay Zsuzsa egy családi vállalkozás keretein belül egyszerre őriznek hagyományos tudást és derítik fel annak jelenkori érvényesülési lehetőségeit.

The post Egy „párjanincs” lábbeli története. Szegedi papucs akkor és most appeared first on PaprikaMolnár.