Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

Szent-Györgyi Albert – A Nobel-díjas tudós kapcsolata Szegeddel

Örömmel számolunk be róla, hogy a fenti címen Molnár Anita ezúttal cikket publikált a Rubicon Intézet Rubicon rendezvények rovatában.

A részletes írás Szent-Györgyi Albert nevének, illetve Szeged városának és a paprikát érintő Nobel-díjas felfedezésének az összefüggéseit vizsgálja.

Az első bekezdések a tudós izgalmas életrajzi eseményeire fókuszálnak, melyek akár egy kalandfilm jelenetei is lehetnének. Nem mindenki tudja például, hogy Szent-Györgyi medikus katonaorvosként vett részt az I. világháborúban, és hogy bátorságáért ki is tüntették. Vagy hogy Magyarország háborús kiugrásának érdekében 1943-ban Isztambulban folytatott titkos tárgyalást az angol szövetségesekkel, mely tettéért Hitler személyesen adott parancsot az elfogására.

Bár a kommunista hatalomátvétel után már állandó nyugati emigrációban élt, identitását büszkén őrizte. A Szegedi Biológiai Központ 1973-as átadásán így fogalmazott: „…én magyar ember vagyok és ide tartozom. Örömmel és azért jöttem hazámba, hogy újra meglátogassam azokat a helyeket, ahol éltem, dolgoztam, találkozzam azokkal, akikkel együtt dolgoztam, meggyőződjem arról, mivé fejlődtek a tanítványaim.”

A Paprika-díj és hatása Szegedre

Bár a C-vitamint Szent-Györgyi (kezdetben hexuronsav néven) már 1930-ban kezdődő szegedi kutatásai előtt is vizsgálta, a paprika megjelenése a kutatásban meglehetősen homályos. A legenda szerint a tudós a saját (elfogyasztani nem kívánt) vacsoráját, egy édes pritaminpaprikát helyezett a mikroszkóp alá, és ez vezetett végül a „Paprika-díj” átvételéhez.

Miután felfedezte, hogy a növény az egyik legnagyobb természetes aszkorbinsav-lelőhely, „…nagyszabású laboratóriumi kísérlet kezdődött. A Kálvária téri intézet néhány napig úgy nézett ki, mint egy mezőgazdasági feldolgozóüzem: mindenki paprikát pucolt, darált. 2 tonna nyers paprikából fél kg kristályosított hexuronsavat, kristályos C-vitamint tudtak előállítani.”

A felfedezés olyan óriási sikert hozott, melynek csak egy kis részét képviselte a „Paprika-díj”. A sikeresen izolált C-vitamin új lendületet adott a szegedi paprikatermesztésnek, az édes fajták nemesítésének, a város külkereskedelmének.

A Nobel-díj érmének másolata a Magyar Nemzeti Múzeumban
Forrás: Wikimedia Commons

Díszpolgárrá avatási beszédében Szent-Györgyi maga formálta eltéphetetlenné kapcsolatát Szeged városával és egyetemével: „Ez a város élő bizonyságát adta az én hitvallásomnak, hogy az önvédelem egyetlen biztos fegyvere a mások iránti jóakarat, hogy jóléthez csakis munka, becsületes, önzetlen munka, építés és összefogás, nem pedig kurjongatás és rombolás vezet. Hogy az egyetlen, ami bennünket elesettségünkben felemelhet, létjogosultságunkat a nagy világ előtt szegénységünkben is bebizonyíthatja, az a kultúra, a tudás, a tudomány és a művészet, melyben egyforma szava van kis és nagy nemzeteknek. Ha a város példáját a nemzetek is követnék, ma az emberiség egy boldogabb jövőnek nézne elébe.”

A képek forrása: Wikimedia Commons

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post A Paprika-díj, Szent-Györgyi és Szeged appeared first on PaprikaMolnár.

Egészségünk sokoldalú őre: A C-vitamin

Vitaminnak az olyan szerves vegyületeket nevezzük, amelyek nélkülözhetetlenek az emberi szervezet megfelelő működéséhez, az azonban nem, vagy csak részben képes előállítani őket. C-vitamint például a testünk egyáltalán nem tud termelni, ezért fontos biztosítani a rendszeres bevitelt.

Már csak azért is, mert – ahogy minden orvosi leírás hangsúlyozza – a C-vitamin az a vitamin, amelyre szervezetünknek a legnagyobb arányban, nap mint nap szüksége van.

Számos funkciója közül talán az elsődleges, hogy fokozza az immunrendszer működését. Mindez most, az influenzaszezonban különösen hangsúlyos. Ugyanakkor az erek fejlődéséért és megújulásáért is felel, biztosítja a fogak és az íny erősségét, gyorsítja a sebgyógyulást, segíti a vas felszívódását.

Ha a C-vitamin bevitel állandó és megfelelő mennyiségű, akkor csökken a vérrögök és az embólia kialakulásának esélye. A vegyület még a szabadgyökök semlegesítésére is képes, ezért a daganatos megbetegedések esélyét is redukálja.

Szent-Györgyi Albert, a Nobel-díj és a paprika

Mindez ma már közismert, körülbelül 90 évvel ezelőtt azonban még javában tartott a vegyület kutatása. Hogy ma már magától értetődően élvezhetjük a C-vitamin jótékony hatásait, azt egy magyar tudósnak és egy Magyarországon (Szegeden!) zajló kutatásnak köszönhetjük.

Az izgalmas élettörténetű Szent-Györgyi Alberthez kötődő események egy kalandfilmbe kívánkoznak. Ha nem merülünk bele a két világháború, a diplomácia, a titkosszolgálat és a gáláns nőügyek részleteibe, a szegedi évek akkor is figyelmet érdemelnek.

Ahogy már többször is írtunk róla, a nagy múltú orvosdinasztiából származó kutató 1930-ban tért haza külföldről, Klebelsberg Kunó személyes kérésére. Ugyanebben az évben a szegedi biokémiai tanszéken helyezkedett el, amit kifejezetten azért hoztak létre, hogy keretet adjon a tevékenységének.

1931-ben már a nyers paprikát vizsgálta. Kutatásai során rájött, hogy a zöldség jóval több C-vitamint tartalmaz, mint a citrusfélék.

1937-es Nobel-díját a vegyület izolálásáért kapta, fontos azonban megjegyezni, hogy az elsődleges forrását is azonosította.

Kísérleteihez hatalmas mennyiségben vásárolt paprikát, többek között Röszkéről is. A C-vitamint maga is nagy tételben fogyasztotta, valószínűleg ennek is köszönhető, hogy 93 éves korában bekövetkezett haláláig kicsattanó egészségnek örvendett.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Vitaminbomba I. A C-vitamin appeared first on PaprikaMolnár.

Nyersen vs hőkezelve

A reformtáplálkozási hullámok korában valószínűleg sokaknak cseng ismerősen a nyerskoszt-diéta fogalma. Az étrend követői úgy hiszik, a sütés vagy főzés az ételek lényegét pusztítja el, és igyekeznek mindent csak a lehető legalacsonyabb hőmérsékleten (maximum 47 fokon) elkészíteni.

Anélkül, hogy a radikálisnak látszó szabályokat akár elfogadnánk, akár megítélnénk, vessünk egy pillantást a friss zöldségek széles körben ismert és könnyen bizonyítható pozitívumaira.

A ropogós paprika, a piros paradicsom vagy a fanyarul üdítő uborka nyers fogyasztása máris teljesíti a 21. század legnagyobb kívánalmait: Gyors és egyszerű. Ráadásul a friss gyümölcsök és zöldségek vitamintartalma mindig magasabb, mint a főtt vagy párolt hozzávalóké. A vitaminok ugyanis hőérzékenyek.

A nyers élelmiszerek továbbá kedvezően hatnak az emésztésre: Emésztőenzim tartalmuk nem változik, mivel nincsenek hőhatásnak kitéve, és a jótékony bélbaktérium-flóra megtelepedéséhez is hozzájárulnak.

Utóbbiból azonban ellenérvek is következnek: A főzés vagy sütés mindig egy sterilizáló eljárás is, megakadályozza, hogy fertőzések jussanak a szervezetbe. Ráadásul egyes zöldségek (például a sárgarépa vagy a spárga) beltartalmi értéke éppen a hőhatás miatt nő.

A ropogós paprika dicsérete

Azzal semmi esetre sem vitatkozhatunk, hogy a friss zöldségek a nyár nagy adományai, és jól ki kell használni az időszakot, amíg hozzáférhetők. Nemcsak azért, mert a ropogós paprika magától értetődően illik egy hideg vacsorához vagy egy spontán összedobott salátába, hanem azért is, mert az egészségünket őrzi.

Mindenki hallott már Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas felfedezéséről. A tudós, aki izolálta a C-vitamint, kimutatta, hogy a friss paprika jóval többet tartalmaz belőle, mint a citrusfélék, pedig a köztudat inkább azokat tartja kiváló C-vitamin forrásnak. C-vitaminra pedig nyáron is szükség van, hiszen antioxidánsként védi a szervezetet a szabadgyökök káros hatásától, erősíti az immunrendszert, továbbá segíti a vas felszívódását és a kollagéntermelést.

Ne feledkezzünk meg a ropogós paprika csípős verziójáról se! A paprika erejét adó vegyület, a kapszaicin, gyulladás-csökkentő, láz- és fájdalomcsillapító, keringés-serkentő hatása is ismert. Bizonyított továbbá, hogy hatásos lehet a daganatos megbetegedések és a diabétesz kezelésében.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Nyerset, frissen! Az egészséges, ropogós paprika appeared first on PaprikaMolnár.

A legújabb magyar Nobel-díjasok

„Felfedezni valamit annyit tesz, mint látni, amit mindenki lát és közben arra gondolni, amire még senki.” – újabb kifejező idézet Szent-Györgyitől, és mintha különösen igaz lenne a természettudományok művelőire.

Ha átböngésszük a rangos kitüntetéssel elismert magyar kutatók névsorát, azt fogjuk látni, hogy különösen reál vonalon voltunk erősek. A díjazottak között legtöbben az orvosi-élettani, fizikai vagy kémiai kategóriában szereztek elismerést. Jó példát jelent Békésy György, Lénárd Fülöp, Wigner Jenő, Hevesy György vagy Polányi János Károly munkássága.

Ugyanez igaz az idén októberben Nobel-díjjal jutalmazott Karikó Katalin és Krausz Ferenc esetében is.

Karikó Katalin az orvosi-élettani Nobel-díjat nyerte el, Drew Weissmann amerikai mikrobiológussal megosztva. Karikó neve már a koronavírus járvánnyal kapcsolatos hírekből is ismerős lehet, az elismerést az mRNS-alapú vakcinák létrehozását megalapozó felfedezéseikért kapták.

A kép forrása: Hegedűs Róbert, MTI

Krausz Ferenc szintén megosztva jutott a fizikai Nobel-díjhoz: Pierre Agostinivel és Anne L’Huillier-vel közösen, „kísérleti módszereikért, melyek az anyagban jelen levő elektronok dinamikájának vizsgálatában alkalmazható attoszekundumos fényimpulzusokat generálnak”.

A kép forrása: MPI for Quantum Optics

Szent-Györgyi és a hazai kutatómunka

Karikóban és Krauszban közös, hogy – akárcsak a magyar Nobel-díjasok között szinte mindenki – kutatásaikat nem itthon végezték, mindketten Németországban dolgoznak.

Orvosi diplomája megszerzése után Szent-Györgyi Albert is kalandozott külföldön: Az I. világháború lezárulása után Hollandiában és Németországban tanult. Csak Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter személyes kérésére tért haza, 1930-ban. Ugyanebben az évben helyezkedett el a kedvéért létrehozott szegedi biokémia tanszék élén.

1931-ben kezdte el vizsgálni a paprikát. Állítólag nem szerette ezt a zöldséget, ezért mikor a felesége paprikával kínálta, azt mondta neki: „Ezt majd megvizsgálom a laborban.” Ez volt a nagy felfedezés első lépése.

Talán ez is csak a szóbeszéd része, de azt mondják, hogy míg a tudós nagy tételben dolgozta fel a fűszerpaprikát, akár Röszkétől Szegedig is állhatott a szekérsor.

Felfedezésének tárgyát, a C-vitamint, valójában már Szent-Györgyi Albert előtt is ismerte a tudományos világ. A Nobel-díjas kutatás tárgya az anyag izolálása és pontos kémiai képletének leírása volt. A díjat 1937-ben ítélték neki. Máig ő az egyetlen magyar Nobel-díjas, aki kutatását hazájában végezte.

A kép forrása: 74535, Fortepan, a Semmelweis Egyetem Levéltára

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

A kiemelt kép forrása: elte.hu

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post „A tudomány célja, hogy új igazságra találjon.” Magyar Nobel-díjasok appeared first on PaprikaMolnár.

A Magyar Feltalálók Napja – és a magyar feltalálók

A tavalyi évet egy hasonló, magyar tudósok munkáit bemutató cikkel zártuk. Összeállításunkban helyet kapott a biztonsági gyufa, a golyóstoll és a jól ismert Rubik-kocka is.

Ezúttal kezdjük néhány adattal a Magyar Feltalálók Napja kapcsán. Június 13-a alkalmából először 2009-ben szerveztek eseményt, amikor az 1989-es alapítású MAFE (Magyar Feltalálók Egyesülete) fennállásának 20. évfordulóját ünnepelték. A megemlékezést minden évben újabb rendezvénysorozatok követték, a 2011-es például A Harmadik Magyar Feltalálók Napja – Tisztelgés a Nobel-díjas géniuszaink előtt címet viselte.

Ezen a napon mindig kitüntetett szerepet kapott a magyar Nobel-díjasok tisztelete, munkájuk bemutatása. Szent-Györgyi Albert jól ismert neve mellett figyelmet érdemel például Bárány Róbert is, aki 1914-ben kapott orvostudományi Nobel-díjat a belső füllel és az egyensúlyérzékeléssel kapcsolatos kutatásaiért. Gábor Dénest, a hologram atyját, 1971-ben tüntették ki, egyetlen irodalmi Nobel-díjasunk, Kertész Imre, pedig 2002-ben kapott elismerést.

Szent-Györgyi Albert és a C-vitamin

Szent-Györgyi Albert (1893-1986) munkásságát 1937-ben jutalmazták Nobel-díjjal, hivatalosan „a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársav-katalízis szerepének terén tett felfedezéseiért.” Szent-György az egyetlen olyan tudósunk, aki kutatásait itthon, Magyarországon, végezte és eredményeit is itthon érte el.

A kép forrása: Fortepan_Semmelweis Egyetem Levéltára

Regénybe illő élettörténetének minden bizonnyal egy központi mozzanata a Nobel-díj megszerzése. A C-vitamin izolálását eredményező kutatásait Szegeden folytatta és szegedi paprikát használt a kísérleteihez. A vizsgálatok során felismerte, hogy a nyers paprika sokkal többet tartalmaz ebből az értékes anyagból, mint például a citrusfélék.

Az először hexuronsavnak nevezett vitamint Szent-Györgyi javaslatára „keresztelték át” aszkorbinsavra, utalva arra a tulajdonságára, hogy eredményesen kezelhető vele a skorbut. A szóbeszéd szerint Szent-Györgyi először egy tengerimalacot gyógyított meg C-vitaminnal. A tudós emberi értékét mutatja, hogy találmányától elsősorban nem anyagi hasznot remélt, hanem segítségként ajánlotta azt a skorbut sújtotta területeken szenvedők gyógyításához.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Egy Szent-Györgyi ihlette ünnep: A Magyar Feltalálók Napja appeared first on PaprikaMolnár.

Magyar találmányok: A golyóstolltól a hologramig

Lakosságszámának arányában a világon Magyarország büszkélkedhet a legtöbb Nobel-díjassal. A korszakalkotó felfedezések mellett olyan találmányok is születtek, amelyekre ma már nem gondolunk különleges kísérletek eredményeként, hiszen egyértelműen a mindennapjaink részévé váltak. Ilyen például a golyóstoll és a villanykörte.

A golyóstoll talán a legtöbbet használt eszköz világszerte, megalkotója Bíró László magyar újságíró volt. A tollat 1943-ban, Argentínában szabadalmaztatta.

A villanykörte ma is a hirtelen támadó, remek ötletek szimbóluma. Ősatyjának Thomas Edisont tartják, az ő villanykörtéjét azonban tovább kellett fejleszteni. Az erősebb fényt adó, Wolfram-szálas izzót három magyar kutató, Just Sándor, Hanamann Ferenc és Bródy Imre alkotta meg.

A tény, hogy a számítógépet Neumann Jánosnak köszönhetjük, széles körben ismert. Azt azonban talán kevesebben tudják, hogy a hologram Nobel-díjas találmánya Gábor Dénes nevéhez fűződik.

Fotó: hungarianhub.com

A gyufa, a Rubik-kocka és a C-Vitamin

Rubik Ernő világszinten ismert kockája eredetileg a térbeli mozgatások szemléltetésére készült, csak később derült ki, hogy logikai játékként is használható. Irinyi János találmányát, a biztonsági gyufát, ugyanakkor határozott funkcióval alkották meg. A nevében a „biztonsági” jelző világosan mutatja, hogy elődjéhez képest már nem kapott olyan könnyen lángra.

Jedlik Ányos neve is ismerős, ugye? A legtöbben a dinamó megálmodójaként gondolunk rá, pedig neki köszönhetjük a szódavizet is. Először 1826-ban készített szódagépet, amit a – korabeli szóval élve – savanyúvíz előállítására használt. A termék nem volt különösebben népszerű, általános elterjedésére csak évekkel később került sor.

Két, az orvostudományhoz kötődő, találmányt hagytunk a végére. Számos cukorbeteg életét könnyíti meg Lindmayer István szabadalma, a tű nélküli oltókészülék.

Fotó: hungarianhub.com

Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas felfedezésének jelentőségét pedig nem lehet elégszer hangsúlyozni: A C-Vitamin paprikából történő izolációjáért 1937-ben tüntették ki.

Fotó: hungarianhub.com

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Fotók: hungarianhub.com

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Szent-Györgyi társaságban. Magyar találmányok év végére appeared first on PaprikaMolnár.

A fegyverkezési verseny káros szenvedély

A Szegedi Egyetemi Tudástár 3. kötetének címe Szent-Györgyi Albert a Délmagyarországban és a New York Timesban. A forrás a sajtóanyag bemutatásával kevésbé ismert történeteket, epizódokat is felvillant Szent-Györgyi életéből. Az 1962. június 16-án, a New York Times-ban megjelent cikk – Tudósok a túlélésért – világos képet ad arról, hogy Szent-Györgyi Albert és sok már tudóstársa milyen rossz véleménnyel volt a fegyverkezési versenyről:

„A Tudósok a Túlélésért első kongresszusának háromnapos rendezvényét tegnap nyitották meg a Biltmore Hotelben. Kb. 600 tudós, közülük több nemzetközileg elismert, hallgatta az elnök sürgető szabályát: >>A béke a felnőtt, a háború a gyerek mentalitása.<< >>Aki úgy gondolja, hogy a fegyverkezés a biztonság váza – jelentette ki dr. Hector J. Ritey, New York-i pszichiáter – az egy neurotikus felnőtt mentalitásával van fölruházva, aki felnőttként megengedi, hogy gyerekkori hajlamai és ábrándjai irányítsák cselekedeteit.<< >>Számára a fegyverkezési verseny többé nem valóságos vagy érzelmi védekezés, hanem káros szenvedély.<<

Szent-Györgyi Albert, a Tudósok a túlélésért-kongresszus egyik vezérszónoka

A cikk második felében Szent-Györgyi ismét tanúságot tesz a személyiségéhez alapvetően társított józan, békepárti hozzáállásról:

„A szimpózium négy vezérszónokának egyike, dr. Szent-Györgyi Albert, az 1937-i orvosi Nobel-díj nyertese, kijelentette, hogy az USA külpolitikája és fegyverkezési tervei számításon kívül hagyják az amerikai nép alapvonásait. Az emberek, jelentette ki, >>jellemzően egyszerű, világos és becsületes gondolkodásúak, egyenesek, tiszteletben tartják az emberi jogokat, az idealizmus és realizmus keverékei<<. >>De a magas politika szintjén – tette hozzá – még soha nem volt akkora felelőtlenség, mint jelenleg.<< Legvérmesebb reményeit a női békemozgalmakba fekteti, mert a nőknek >>több a józan eszük, mint a férfiaknak<<.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szerkesztés alatt álló kötetünk, Molnár Anita munkája, A szögedi paprika címet viseli, és a fentiekhez hasonló történetek, információk tárháza kíván lenni. Megjelenése szeptemberben-októberben várható! Fejezetei a PaprikaMolnár Fűszerpaprika Malom és Múzeum tevékenységét közvetítik: Információkat nyújtanak Szeged és a környék helytörténetéről, néprajzi örökségéről, a bennfentes szemszögéből mesélnek a termesztés és feldolgozás módszereiről, változásairól. A Múzeum anyagainak bővítéséhez továbbra is kérjük Olvasóink segítségét. A fűszerpaprikához kötődő régi fényképeket, iratokat vagy történeteket mindig szívesen fogadjuk!

Ízelítő a PaprikaMolnár webáruházunk kínálatából:

[products category=”osszes-termek” limit=”3″ orderby=”rand”] 

The post A tudós titkai IV. Szent-Györgyi Albert és a kongresszus a túlélésért appeared first on PaprikaMolnár.

Szent-Györgyi professzor, a Nobel-díjas tudós, vitorlázó repülői vizsgát tett

A Szegedi Egyetemi Tudástár 3. kötetének címe Szent-Györgyi Albert a Délmagyarországban és a New York Timesban. A forrás a sajtóanyag bemutatásával kevésbé ismert történeteket, epizódokat is felvillant Szent-Györgyi életéből. A Délmagyarország 1940. augusztus 8-i cikke – Szent-Györgyi professzor, a sportrepülő – arról tudósít, milyen eredményeket ért el a tudós, míg (kizárólag kedvtelésből) a vitorlázó repülés titkaiban mélyedt el:

„…A lap munkatársa meglátogatta a professzort a budapesti egyetemi sportklub hármashatár-hegyi repülőtáborában, és interjút csinált vele. A riporter éppen diákok karéjában találta a professzort, amint kis nadrágban, napvédő szemüveggel a szemén, izmos-rugalmasan magyarázott valamit. Korántsem a C-vitaminról tartott előadást. A vitorlázórepülésről beszélgetett sporttársaival. Az újságíró kérdésére, hogy mióta űzi a vakmerő sportot: – Már három hete, sőt már az A-vizsgát le is tettem – felelte büszkén a professzor. – Miből áll ez az A-vizsga? – Szakszerűen megmondhatom: Kétszer harminc másodperces egyenes siklás célleszállással. Néhány nap múlva leteszem a B-vizsgát, amely háromszor egyperces repülést követel, S-fordulóval és célleszállással, azután pedig már csak a C-vizsga van hátra. Ez ötperces nívó feletti vitorlázórepülés, célleszállással.”

„Csak semmi tudomány! Most csak sporttal foglalkozom.”

A vitorlázórepülést Szent-Györgyi professzor teljes kikapcsolódásnak szánta. Amint a cikk folytatásában olvasható, így gyűjtött erőt későbbi munkafeladataihoz.

„Arra a kérdésre, hogyan jutott eszébe, hogy repülni tanuljon, a professzor így felelt: – Semmi különösebb célom nincs vele. Csak nyaralok és sportolok. Fontos szerepe a repülésnek csak az ifjúság körében van, s amint tapasztalom, lelkesedés és tudás szempontjából nincs is hiány a fiúknál. – Szép nyaralás ez itt, kint a hegyoldalban. Ha esik az eső, bemegyünk a sátorba, és várjuk, amíg eláll. Ha süt a nap, ha jó szél van, repülünk. Ez a foglalkozásunk most valamennyiünknek. Itt lakunk, itt sportolunk, itt is alszunk. A sátrakban persze nincs világítás, olvasni sem lehet, tehát: teljes a pihenés. Megvan a manapság sokat hangoztatott teljes „kikapcsolódás” is, mert a tudományt lehelő rideg górcsövek bizony nagyban különböznek a fantáziadús hófehér, impregnált vászonnal bevont repülőszárnyaktól.

A tudományos kísérletekre terelte ezután az újságíró a szót, de a szegedi paprika világhírű tudósa mereven elzárkózott. – Csak semmi tudomány! – mondotta. – Most csak sporttal foglalkozom, semmi egyébbel. Minden erőmmel, minden ambíciómmal azon vagyok, hogy mielőbb jó repülő váljék belőlem. Ősszel aztán újra bevonulok az egyetemre, és folytatom a megkezdett új kísérleteimet. Titkárnőmnek már jó előre kiadtam az utasítást: Senkinek nem vagyok ott, mindenkinek tagadjon le, s ha kell, viharágyúval riassza el a látogatókat. Nem különcködés ez, de higgyék el: Tudományt nem lehet másképpen csinálni, mint abszolút nyugalomban. A professzor ezután beszállt egy egyszemélyes vitorlázógépbe, és elrepült a riport színhelyéről. Vagy hétszáz métert mehetett a levegőben, aztán „kilebegtetett” leszállással leereszkedett a mezőre.”

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szerkesztés alatt álló kötetünk, Molnár Anita munkája, A szögedi paprika címet viseli, és a fentiekhez hasonló történetek, információk tárháza kíván lenni. Megjelenése szeptemberben-októberben várható! Fejezetei a PaprikaMolnár Fűszerpaprika Malom és Múzeum tevékenységét közvetítik: Információkat nyújtanak Szeged és a környék helytörténetéről, néprajzi örökségéről, a bennfentes szemszögéből mesélnek a termesztés és feldolgozás módszereiről, változásairól. A Múzeum anyagainak bővítéséhez továbbra is kérjük Olvasóink segítségét. A fűszerpaprikához kötődő régi fényképeket, iratokat vagy történeteket mindig szívesen fogadjuk!

Ízelítő a PaprikaMolnár webáruházunk kínálatából:

[products category=”osszes-termek” limit=”3″ orderby=”rand”] 

The post A tudós titkai III. Szent-Györgyi professzor, a sportrepülő appeared first on PaprikaMolnár.

Szent-Györgyi bejelentése: A tihanyi kutatóintézet vendégei eltűntek!

A Szegedi Egyetemi Tudástár 3. kötetének címe Szent-Györgyi Albert a Délmagyarországban és a New York Timesban. A forrás a sajtóanyag bemutatásával kevésbé ismert epizódokat összegez. A Délmagyarország egyik, 1933. július 18-i cikkének címe például A balatoni viharban eltűnt három angol tudós:

„A balatoni viharban vasárnap délután eltűnt a tihanyi kutatóintézet három angol vendége, egy férfi és két nő. A társaság vitorlás csónakon ment kirándulni a Balatonra, valószínűleg eltévedtek, hétfő délig még nem találták meg őket. Dr. Szent-Györgyi Albert, a szegedi egyetem professzora hívta fel az egyik kirándulóhajó kapitányának a figyelmét arra, hogy a viharban két angol nő és egy férfi küzd a hullámokkal. A professzor elmondotta, hogy a három angol délután kiment vitorlázni a Balatonra. Amikor találkozott velük, már nem voltak urai a vitorlának, de nem tudott segíteni rajtuk, mert két kisgyermekkel volt.”

A kaland szerencsésen ér véget

A cikk folytatásából kiderül, hogy a tihanyi vendégkutatókat kimentették az irányíthatatlanná vált vitorlásról:

„A hajó azonnal elindult a külföldiek keresésére, és az ítéletidőben a késő éjszakai órákig kereste az angolokat. Végül is kénytelen volt eredmény nélkül visszatérni. Az egész Balaton-vidék aggódik az angolok életéért…
A tihanyi biológiai intézet angol vendégei megkerültek. Amikor a Balatonon kitört a vihar, a szél ronggyá szaggatta vitorlájukat, lehorgonyozták a csónakot, a hullámok azonban kitépték a fenékhorgonyt, és tovább sodorták a hajót, amely 14 órai izgalmas hajózás után Balatonszemesnél ért partot.”

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szerkesztés alatt álló kötetünk, Molnár Anita munkája, A szögedi paprika címet viseli, és a fentiekhez hasonló történetek, információk tárháza kíván lenni. Megjelenése szeptemberben-októberben várható! Fejezetei a PaprikaMolnár Fűszerpaprika Malom és Múzeum tevékenységét közvetítik: Információkat nyújtanak Szeged és a környék helytörténetéről, néprajzi örökségéről, a bennfentes szemszögéből mesélnek a termesztés és feldolgozás módszereiről, változásairól. A Múzeum anyagainak bővítéséhez továbbra is kérjük Olvasóink segítségét. A fűszerpaprikához kötődő régi fényképeket, iratokat vagy történeteket mindig szívesen fogadjuk!

Ízelítő a PaprikaMolnár webáruházunk kínálatából:

[products category=”osszes-termek” limit=”3″ orderby=”rand”] 

The post A tudós titkai II. Szent-Györgyi Albert és egy balatoni vihar appeared first on PaprikaMolnár.

Változatos források. A Szegedi Egyetemi Tudástár

Szent-Györgyiről, a C-vitaminról, Nobel-díjas felfedezéséről és a paprika kulcsszerepéről már több alkalommal is írtunk. Emberi, már-már profán dolgokról viszont ritkán esik szó a tudóssal kapcsolatban. Nem ismert például, hogyan alakult Szent-Györgyi szabadideje.

A Szegedi Egyetemi Tudástár 3. kötetének címe Szent-Györgyi Albert a Délmagyarországban és a New York Timesban. A forrás a sajtóanyag bemutatásával kevésbé ismert epizódokat összegez. A Délmagyarország egyik, 1943. augusztus 24-i, cikke például Az ősnomádok életét éli egy havasi kunyhóban Szent-Györgyi Albert címet viseli:

„A magyar tudományos élet kitűnősége: Szent-Györgyi Albert, egyetemünk Nobel-díjas professzora néhány héttel ezelőtt eltűnt Szegedről…Ezek után elképzelhető, milyen nagy volt néhány szegedi turista meglepetése, amikor a Radnai-havasokban járva, egy primitív kis menedékházban, 1650 méter magasságban felfedezték Szent-Györgyi professzort”.

Csendes elvonulás a havason. Szent-Györgyi szabadideje

A tudóssal összetalálkozó szegedi turisták így meséltek a közös szállásról és Szent-Györgyi vakációjáról: „Nagyon fáradtak voltunk, s nem éppen kellemesen érintett a hír, hogy a menedékház foglalt… Csak egy vékony deszkafal választott el a menedékház lakóitól, akik már nyugalomra tértek. Mi bizony jó hangosan diskurálgattunk egy ideig, és nem is sejtettük, hogy kinek a pihenését zavartuk meg. Arról ugyan, hogy megzavartuk volna az éjszakai pihenést, másnap egy szó sem esett, de mégis röstelkedtünk, amikor reggel korán – még 6 óra sem volt – találkoztunk kint, a havasi pázsiton Nobel-díjas professzorunkkal, Szent-Györgyi Alberttel.”

És hogy hogyan is telt Szent-Györgyi szabadideje? A cikk folytatásából kiderül, hogy mindenekelőtt az egyszerűség jegyében: „Hajnali 6 órakor mezítláb, úszódresszben végzi sétáját a havasi gyepen, majd kirándulásokkal telik el napja. Az „Anikó” menedékház, ahol sógornőjével és Kramár professzorral lakik, az elképzelhető legegyszerűbb havasi faház, benne a legszükségesebb bútordarabokkal…. Szent-Györgyi professzornak étkezése is legegyszerűbb, úgy él és étkezik, mint az a havason a legelszántabb turisták szokása. Az igazi tudós szerénységével és igénytelenségével választotta ki ezt a helyet, közel az Istenhez és a szent természethez, és távol a világ zajától, az emberektől… Így készül világhírű professzorunk a további munkára, amelyből – minden bizonnyal – még sok haszna lesz az egyetemes emberi haladásnak.”

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Készülő kötetünk, Molnár Anita munkája, A szögedi paprika címet viseli, és a fentiekhez hasonló történetek, információk tárháza kíván lenni. Fejezetei a PaprikaMolnár Fűszerpaprika Malom és Múzeum tevékenységét közvetítik: Információkat nyújtanak Szeged és a környék helytörténetéről, néprajzi örökségéről, a bennfentes szemszögéből mesélnek a termesztés és feldolgozás módszereiről, változásairól. A szövegek tökéletesítéséhez Olvasóink segítségét is kérjük. A fűszerpaprikához kötődő régi fényképeket, iratokat vagy történeteket mindig szívesen fogadjuk!

Ízelítő a PaprikaMolnár webáruházunk kínálatából:

[products category=”osszes-termek” limit=”3″ orderby=”rand”] 

The post A tudós titkai I. Közel Istenhez. Szent-Györgyi szabadideje appeared first on PaprikaMolnár.

A csípős fogások hatásmechanizmusa

Az erőspaprikával készült ételek áldásairól már több alkalommal szóltunk. Az időjárás hidegre fordulásával egyre jobban esik pikánssá varázsolni a szokásos pörköltet, gulyást vagy halászlevet. Ha egy szárított cseresznyepaprikát törünk az ételbe, esetleg paprikamagolajjal dúsítjuk azt, már az első kanál elfogyasztása sem marad hatástalan. A szánkban tapasztalt kellemesen égető érzést a kapszaicin okozza. A szájüregben található hő- és fájdalomérzékelő receptorokra hat, lecsökkenti azok ingerküszöbét, így a szoba-hőmérsékletű falatokat is forrónak érezzük. Természetesen mindezt nem csak a kóstolás válthatja ki, a kapszaicin a bőr bármely felületén képes hatni. Valószínűleg mindenkit ért már olyan baleset, hogy paprikás kézzel nyúlt a szeméhez, arcához.

A kapszaicinnel érintkező területen enyhe gyulladásos reakció és vérbőség lép fel. Az elfogyasztott csípős étel tehát jótékony hatással van a keringésre, és zsibbasztó hatása akár érzéstelenítőként is működhet. Torokfájás esetén például a teában feloldott csipetnyi erőspaprika is képes mérsékelni a tüneteket.

A paprika mint a megelőzés eszköze. Szedjünk rendszeresen vitaminokat!

A fentiekben ismertetett sok pozitív tulajdonság talán sok olvasónkat meggyőzte arról, hogy a csípős paprikát ne csak alkalmi jelleggel használják, hanem tegyék tudatosan a megelőzés eszközévé. A tél közeledésével (és a pandémiás időszak tartóssá válásával) valószínűleg a legtöbben szedünk egy- vagy többféle vitamint.

A C-vitamin és a paprika közössége Szent-Györgyi Albert óta magától értetődő. A Goodwill Pharma nevű, szegedi illetőségű cég Szent-Györgyiről nevezte el C-vitaminját is. C-vitaminra van szervezetünknek a legnagyobb szüksége, túladagolása majdhogynem lehetetlen, erre maga Szent-Györgyi a legjobb példa. A paprikával kombinált C-vitamin segíti az ér- és idegrendszer egészségének megőrzését, védi a bőrt, a fogakat, az ínyt, támogatja az immunrendszer normál működését. A megelőzés jegyében szedjük rendszeresen!

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Készülő kötetünk, Molnár Anita munkája, A szögedi paprika címet viseli, és a fentiekhez hasonló történetek, információk tárháza kíván lenni. Fejezetei a PaprikaMolnár Fűszerpaprika Malom és Múzeum tevékenységét közvetítik: Információkat nyújtanak Szeged és a környék helytörténetéről, néprajzi örökségéről, a bennfentes szemszögéből mesélnek a termesztés és feldolgozás módszereiről, változásairól. A szövegek tökéletesítéséhez Olvasóink segítségét is kérjük. A fűszerpaprikához kötődő régi fényképeket, iratokat vagy történeteket mindig szívesen fogadjuk!

Ízelítő a PaprikaMolnár webáruházunk kínálatából:

[products category=”osszes-termek” limit=”3″ orderby=”rand”] 

The post Egészségmegőrzés II. Megelőzés, vitamin és paprika appeared first on PaprikaMolnár.

Regénybe illő élettörténet, korszakalkotó tudományos eredmények

Ha a tudós életpályájáról filmet forgatnának, az színesebb lenne bármelyik hollywoodi kasszasikernél. Emlékeznek még a részletekre? A Nobel-díjas Szent-Györgyi részt vett két világháborúban: Az elsőből úgy szabadult, hogy karon lőtte saját magát, a második végéről titkosügynökként tárgyalt, miniszteri megbízásból. Orvosi hivatása mellett író, költő és színész is volt, a boldogságot négy feleség oldalán kereste, hobbyból repülőgépet vezetett és még kilencven éves kora után is aktívan vitorlázott.

A C-Vitamint érintő felfedezése állítólag a vacsoraasztal mellől indult. A felesége paprikát tálalt elé, de mivel nem kívánta megenni, azt mondta: „Inkább megvizsgálom a laborban”.

Szent-Györgyi és a C-Vitamin, rádióelőadásban

Köszönhetően a Szegedi Tudományegyetem digitális archívumának, többet is megtudhatunk a fenti esetről. Az említett adatbázis ugyanis összegzi a Szent-Györgyihez kötődő Délmagyarország- és The New York Times-cikkeket is.

A Délmagyarország 1933. június 8-i cikke – a Szent-Györgyi professzor rádióelőadása a C-Vitaminról – sokat elárul a felfedezésről: „Dr. Szent-Györgyi Albert, a szegedi egyetem európai hírű tanára szerdán délután előadást tartott a rádióban a vitaminkutatásairól és a magyar paprika új szerepéről.

Kísérleteinél a paprika nagyon fontos szerepet játszott. Az összes növények között abban van a legtöbb vitamin. Angliában, majd Amerikában dolgozott. Amerikai működése során a vágóhidakról nagy mennyiségű mellékvesemirigy állt rendelkezésére. Egy évi munkával és rengeteg kitartással 25 gramm C-Vitamint sikerült azokból előállítani. A csekély eredmény már-már elvette a kedvét a további munkától, amikor a sors Szegedre vezette.

A múlt évben egy este zöldpaprikát tálaltak vacsorára – folytatta ezután Szent-Györgyi professzor. Meglátva a friss, zöld növényt, elhatározta, hogy ismét megpróbálkozik. Nagy kedvvel fogott hozzá a kísérletezéshez, és kétezer kilogram paprika feldolgozása után fél kiló tiszta vitamin állt rendelkezésére, amelyet azután szétosztott a világ tudományos intézetei között. Még soha ilyen nagy mennyiségben nem állítottak elő vitamint, és ezzel az amúgy is híres magyar paprika hírneve nagyon megnövekedett.

A vitamin előállításához kizárólag zöldpaprika használható: meg kell találni a módot, hogy a paprika friss, zöld állapotban legyen szállítható. Befejezésül arról beszélt a szegedi egyetem nagyhírű tanára, hogy egy modern államban összefüggésnek kell lenni az ipar, kereskedelem, mezőgazdaság és a tudomány között. A tudományos kutatás olcsóbb eszközökkel nagyobb eredményt érhet el, mint a hadsereg. Szent-Györgyi professzor előadását mindenütt nagy figyelemmel kísérték. Kitűnő, világos, értékes előadásának nagy sikere volt.”

The post Rádióelőadásban Szent-Györgyi, a C-Vitamin és a paprika appeared first on PaprikaMolnár.