Advent: Felkészülés hajnali misékkel

1896. december 8-án a Szegedi Napló is megemlékezett az ünnepi periódus kezdetéről. Világosan látszik, hogy nem a világi, hanem a szakrális vonatkozásokra helyezték a hangsúlyt:

„Vasárnap kezdődtek a keresztény világ legnagyobb ünnepkörének, a szent karácsonynak első napjai az adventtel. Ez az előkészület teljes négy hétig tart. A templomok harangjai már a kora hajnali órákban megkondulnak, figyelmeztetve a híveket a rorátéra. Az utczákon már a hajnali harangszó útban találja az ájtatos hívőket a templom felé, hol hajnali misét tartanak. A szokásos roráték… már megkezdődtek városunk négy róm. kath. templomában s tartanak szakadatlanul deczember 24-ig, karácsony böjtjéig.”

Az időszak gazdag szokásvilága

A rendszeres templomjárás és lelki elmélyülés természetesen színes népszokásokkal került egyensúlyba. Ez a négyhetes időszak, és tulajdonképpen az egész december, a jeles napok, ünnepek tárháza. Ott van a virágzó gyümölcsfaággal érkező Borbála-nap, mely karácsonyra az eladó lány jövendőbelijéről jósol. Aztán a Szegeden különleges jelentőséggel bíró Miklós-nap érkezik, hiszen Szent Miklós a vízen közlekedőket és a vízi mesterségekből élőket is óvta.

A kép forrása: mkvm.hu

A 19. században pedig a felsővárosi vízimalmokban folyt a paprika őrlése, így a malomtulajdonosok megélhetésük forrását Szent Miklós kegyeibe ajánlották.

A kép forrása: szegedpanorama.blogspot.com

A boszorkányos Luca következik, aki megtiltja a varrást, búzát csíráztat, széket farag és borzongató közelségbe hozza a túlvilágot. Karácsony után az Aprószentek vesszővel fenyegetik a gyerekeket, Szilveszter pedig az óévet búcsúztatja és szerencsét varázsol az újra.

A sok szokás, ünnep és szertartás középpontjában a karácsony áll. Jelentősége az 1896-os Szegedi Napló advent-végi cikkéből is kiviláglik:

„Vége a karácsonyi ünnepkörnek. Advent utolsó vasárnapja is elmúlt… Most már csak a legnagyobb ünnep van hátra, melyet egyaránt megülnek a gunyhókban és palotákban. Még két nap választ el tőle és beköszönt a keresztény világ legszebb ünnepe; a Béke – a karácsony szent ünnepe.”

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post „Az előkészület teljes négy hétig tart.” Az advent és a régi Szeged appeared first on PaprikaMolnár.

Miklós napja adventben

Miklós napja – hasonlóan az András-, a Borbála- vagy éppen a Luca-naphoz – a karácsonyt megelőző négyhetes adventi időszak hangsúlyos napja volt. Ellentétben a mai gyakorlattal, adventben az ünnep előtti elcsendesedés, a felkészülés, az önmérséklet volt meghatározó. Kisböjt – mondta a szegedi népnyelv, megkülönböztetve az adventet a húsvét előtti nagyböjttől. Az időszakban magától értetődően kap helyet több szent áhítatos tisztelete.

Szent Miklós a kis-ázsiai Myra városának püspöke volt a IV. században. Kétszáz évvel később ereklyéi Itáliába kerültek és kultusza már a nyugati egyházban is virágzott. A jól ismert legenda szerint úgy segített egy elszegényedett családon, hogy éjjel aranytallérokat hagyott az ablakukban. Innen ered az ajándék ablakba való helyezésének szokása.

Szeged és Szent Miklós alakja

Egy másik történet azt meséli el, hogy a püspök temetése után lábánál tiszta vizű kút fakadt. Éppen ezért Szent Miklós vízhez való kötődése erős: Az oltalmába ajánlott középkori bencés apátságok egytől egyik folyók mellé települtek. Így a szegedi is, a 13. században.

Miklós a vízen közlekedőket és a vízi mesterségekből élőket is óvta. Korábban már említettük, hogy a 19. században a felsővárosi vízimalmokban folyt a paprika őrlése. Arról azonban még nem számoltunk be, hogy a malomtulajdonosok megélhetésük forrását Szent Miklós kegyeibe ajánlották – ahogy Bálint Sándor is írja az Ünnepi Kalendáriumban.

Forrás: szegedpanorama.blogspot.com

Miklós püspök megtestesülése azonban ijesztő is lehet. Szeged Miklós-hagyományai a középkorig nyúlnak vissza, és nyugati forrással rendelkeznek. A német eredetű céhes polgárság gyermekeit látogatta meg először a hazájuk szokásrendszerét idéző, fenyegető Miklós püspök. Megjelenítője óriási szürke szakállt viselt, „nyelve” egy rőfnyire kilógott és láncot csörgetett. Az ajándékok (alma, dió) mellett virgács is volt nála, amit minden alkalommal használt, ha megfegyelmezendő rossz gyerekkel találkozott. Az előbbiek tükrében már érthető a mondás: „Fél mint a német gyermek Szent Miklóstul.”

A ma ismert, Mikulás napi hiedelemvilág viszonylag új keletű, csak a 19. század utolsó harmadából ismerjük az első forrásait. Szeged parasztsága az ajándékozás szokását csak a polgárosodás útján vette át.

A képek forrása: mkvm.hu és szegedpanorama.blogspot.com

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post „Fél mint a német gyermek Szent Miklóstul”. Miklós napja Szegeden appeared first on PaprikaMolnár.

Szent Miklós és a Télapó. Történeti alapok, legendák, hagyományok

A IV. században, a kisázsiai Myra városában élt Szent Miklós a keleti egyház egyik legnagyobb becsben álló szentje. A legenda szerint Miklós püspök egyszer aranyrögöket dobott be egy család ablakán, akik a segítsége nélkül nem tudták volna kiházasítani három eladó lányukat. Az ajándék ablakba helyezésének szokása valószínűleg ezzel is összefüggést mutat.

 A XI. századtól Szent Miklós kultusza egész Európában elterjedt, szegedi népszerűségét középkori énekek tanúsítják. Alakja a későbbiekben összeforrt a tél eljövetelét megszemélyesítő, nagyszakállú figurával, mely számos nép hiedelemvilágában jelen van. A télapó nálunk orosz hatásra jelent meg.

A Mikulás-napi ajándékozás azonban új, polgári eredetű szokás, mely osztrák kapcsolatokra utal. Csakúgy, mint a Mikulást kísérő krampuszok megjelenése. A XX. századra december 6-a a gyerekek jutalmazásának, illetve csínytevéseik elbírálásának napja lett. Az apró cipők esti kitisztítása és ablakba állítása máig meglévő szokás. Korábban reggelre főleg dió, alma került bele, és persze az elmaradhatatlan virgácsok. Napjainkban természetesen előtérbe került az ünnep anyagi oldala, a komoly és drága ajándékok rendszerint már nem férnek el egy kiscsizmában.

Paprikás Mikulás. Ajándékötletek a PaprikaMolnártól

Mi itt a PaprikaMolnár Kft-nél most néhány egyszerű, magyaros ajándékot ajánlunk, nem is csak gyerekeknek, hanem a konyhában szorgoskodó édesanyjuknak is.

Kezdjük mindjárt egy Mikulás estéjére összeállítható csemegével! Az édes sütemények karácsony táján úgyis abszolút többségben lesznek, ezúttal kóstoljunk valami csípőset. A sajtszakállú chili Mikulások beválnak előételként, savanyúságként és az ünnep hangulatát is megalapozzák.

Ha pedig a háziasszony ablakába állítanánk egy igazán minőségi hozzávalót – már a karácsonyi menüre készülve – akkor ajánljuk paprikás ajándékcsomagjainkat.  A friss fűszerpaprika, pehely és olaj együttese garantáltan megfűszerezi az adventet és az ünnepeket is.

Ajándékcsomagok őrleménnyel és paprikamagolajjal

The post Paprikás Mikulás. Néprajzi érdekességek és ajándékötletek appeared first on PaprikaMolnár.