December 24-e és az örömteli böjt

Ez a nap még a várakozásé volt. Vártak az advent és a böjt végére, a téli napforduló után a sötétség visszavonulására, az egyre növekvő fényre, Krisztus születésére, az igazi ünnepre. Míg napjainkban december 24-ét már ajándékbontás és gazdag vacsora jellemzi, addig egy régi alsóvárosi paprikatermelő még böjtöt tartott Ádám-Éva napján.

Karácsony böjtje, akárcsak hamvazószerda és nagypéntek, a legszigorúbb böjti napok közé tartozott. Mégis örömteli (gaudiosum) böjt volt ez, melynek napját sokan són, kenyéren és vízen töltötték el, és este is csak a legegyszerűbb ételek kerültek az asztalra.

A Krisztus születésére és az ünnepre való várakozást a néphagyományban az általános vendégvárás szokásrendszere is kiegészítette. Ezen a napon Szegeden is jellemző volt, hogy a bejárati ajtót egy kicsit nyitva hagyták, hogy azon „a Kisjézus könnyen betaláljon”, és hogy ne maradjon zárva a rokonok vagy barátok előtt se.

Estére aztán mindenki hazatért (sok helyen még a kölcsönkért dolgokat is visszakérték, hogy minden és mindenki a helyére kerüljön), és a család apraja-nagyja helyet foglalt a karácsonyi asztal körül.

A karácsonyi asztal mágikus ereje

A karácsonyi asztal jóval több volt, mint egy tálalásra alkalmas bútordarab. Az ünnep ígéretét, a jövőbe vetett várakozást, a család egységét jelentette, és mint ennyi pozitívum megtestesítője, az egész magyar nyelvterületen szerencsehozó és bőségvarázsló funkcióval bírt.

Különösen a Nyugat-Dunántúlon volt jellemző egy, kifejezetten erre az alkalomra tartogatott, díszes kivitelezésű, karácsonyi abrosz használata. Az abrosz nem csupán karácsonykor kapott aktív szerepet: Tavasszal abból vetettek, hogy biztosítsák a termés bőségét.

A karácsonyi asztal ereje a körülötte elhelyezett tárgyakra is hatást gyakorolt. Bálint Sándor is leírta, hogy Szeged környékén lószerszámot, takarmányt tettek alá, mert hitük szerint így egész évben védhették az állatok egészségét is.

És hogy mi került az asztalra? 24-én este böjti ételek, mint például halászlé és mákos guba, az ünnepi fogások mellett pedig kulcsszerepet kapott egy teljes vekni kenyér. Az asztalra gyakran egy kalácsot is helyeztek, hogy ez is egész évben rendelkezésre álljon majd. Tipikus karácsonyi ételnek számított továbbá az alma, a dió, a sült tök és a méz.

Még a karácsonyi asztalon maradt morzsának is „varázsereje” volt. Úgy tartották, ha kiöntik a tyúkoknak, azok sokkal jobban fognak tojni.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post A karácsonyi asztal varázsa appeared first on PaprikaMolnár.

Advent és ünnep. A felkészülés és várakozás közti különbség

Szegeden még a múlt század közepén is magától értetődő természetességgel váltak el egymástól az ünnepek és a hétköznapok. Az igazi ünnep a karácsony volt: December 25-26-a. Nem 24-e, ami napjainkban szinte a legnagyobb jelentőségű. Az mindössze a karácsony előestéje volt, ami a szenteste nevet is csak városi környezetben, a német heiler Abend kifejezés tükörfordításaként nyerte el.

December 24-e tehát (ami eredetileg karácsony böjtje volt) ünnepi rangra emelkedett, manapság pedig mintha ugyanez történne az advent teljes négy hetével is. Visszafogottságról, halk felkészülésről szó sincs, egymást érik az izgalmas programok, a kirakatok már októberben fényárban úsznak, a reklámok azonnali fogyasztásra buzdítanak.

Márpedig ha általánossá válik a csillogás, nagyon nehéz az igazi ünnepet különlegessé tenni. Tegyünk most egy próbát! Talán a karácsonyi vacsora is jobban ízlik majd – és valószínűleg a szervezetünk is hálás lesz érte – ha előtte egy kicsit szerényebben étkezünk.

A böjti fűszerpaprika szerepe most igazán felértékelődik, hiszen a zsírtalan, húsmentes fogásokat is képes igazán ízletessé varázsolni!

A böjti fűszerpaprika egy adventi zöldségraguban

Ez a finom, kímélő fogás úgy indul, mint bármelyik lecsó: Egy serpenyőben hevítsünk olajat – Ennél a mozzanatnál is tartjuk a böjtöt! – majd pirítsunk meg benne 2 kisebb fej, vékony szeletekre vágott vöröshagymát. Nyomjunk rá két gerezd fokhagymát, utána pedig adjunk hozzá 5-6 darab, felkarikázott paprikát.

Sózzuk és borsozzuk, tetszés szerint őrölt köménnyel ízesítjük, illetve itt jut szerephez a böjti fűszerpaprika is. Három nagy paradicsommal főzzük sűrűre a ragunkat, ezután már túlléphetünk az alaprecepten, csak az egyéni ötletek megvalósítsa marad hátra.

Most ugyanis hanyagoljuk a lecsóhoz annyira passzoló kolbászt és virslit, válaszunk inkább további zöldségeket. Különösen jól illik a ragunkba a cukkini vagy a padlizsán.

Fűszerezésre pedig nem csak a böjti fűszerpaprika alkalmas. A szárított zöldfűszerek, például a bazsalikom, a rozmaring, az oregánó, de akár a petrezselyemzöldje is, nagyon sokat emelnek a zöldségragunk színvonalán.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post A böjti fűszerpaprika és az adventi zöldségragu appeared first on PaprikaMolnár.

Egy régi szegedi szenteste

A szenteste még nem karácsony. Az igazi ünnep előestéjéről (vigíliájáról) van szó, ami alapvetően a ráhangolódás, a felkészülés ideje volt. Míg napjainkban december 24-ét már ajándékbontás és gazdag vacsora jellemzi, addig egy régi alsóvárosi paprikatermelő még böjtöt tartott Ádám-Éva napján. Karácsony böjtjéhez – ahogy a népnyelv ezt a napot hívta – pedig gyakran a böjtben is megfelelő halételek társultak.

Az asztal alatt pedig szerszámokat, búzát, szalmát és takarmányt helyeztek el, gyakran a lószerszámot is, ahogy Bálint Sándor írja a Karácsony, Húsvét, Pünkösdben. Úgy tartották, ezek a tárgyak is áldásban részesülnek, jövőre bővebb termést biztosítanak, sőt még betegségek esetén is segítséget jelentenek.

A szalma kiszórása sok helyen még a 20. században sem maradhatott el. Alsóváros népe tudni vélte, hogy a karácsony előtti éjszakán angyalok pihennek meg a szalmán, sőt magának a Kisjézusnak is ez a fekvőhelye. A Jézuskafészök készítésekor néha az egész konyhát szalmával hintették fel.

Pontyhalászlé a Szálkából

Bár a karácsony előtti böjt ma már nem érvényesül, a halászléfőzés szokása továbbra is jellemző. Mi a következő recepttel kívánunk kellemes készülődést és Áldott Ünnepeket, ami Molnár Anita A szögedi paprika című könyvébe is bekerült.

Szeged legfiatalabb halászcsárdája, a 2019-ben nyitott újszegedi Szálka, a nevéhez méltó verziót készít a karácsonyi halból. Ebben a receptben halcsont is kerül a lébe, ami igazi, klasszikus ízt ad az ételnek, ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy a halevés figyelmet, felelősséget kíván.

A Szálka-féle pontyhalészlé 80 dkg pontyból, 1 kg vegyes halcsontból és 40 dkg vöröshagymából készül. Először a csontokat kell összefőzni a felaprított vöröshagymával és a fűszerekkel: Sóval, borssal, fokhagymával és az elmaradhatatlan fűszerpaprikával. Ha az alaplé elkészült, tésztaszűrőn átpasszírozzuk a halcsontokat, hogy a leváló hústól tartalmassá váljon az alaplevünk. Ezt ismét felforraljuk, és beletesszük a felkockázott pontydarabokat. További 10 perc főzés után a pontyhalászlé elkészült, tálalhatjuk szárított csípős vagy nyers zöldpaprikával is.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Jézuskafészök és pontyhalászlé. Karácsonyi szokások, karácsonyi receptek appeared first on PaprikaMolnár.

Karácsonyi szokások, karácsonyi menü

Hogy mit ünneplünk karácsonykor? A kérdésre valószínűleg mindenki azonnal tudja a választ: Jézus születését. Jézus születésének dátumaként december 25-ét ismerjük. Azonban több egyházi ünnep esetében is megfigyelhető a jelenség, miszerint az ünnep előestéje – vigíliája – csaknem olyan szintre emelkedik, mint maga az ünnep. A Szenteste tehát, szigorúan véve, még nem az ünnep része, inkább az adventi felkészülés jellemzi. Ezért is illik rá jól a kifejezés: „Karácsony böjtje”.

A december 24-i böjtölés szokása mégsem mondható egységesnek. Sok helyen azt tartották, hogy ilyenkor éppen sokat és sokfélét kell enni, hogy így biztosítsák a következő év bőségét. Az ünnepi asztalra gyakran kerültek hüvelyesek (például bab, lencse) és mák, hogy ezzel is a pénz megszaporodását segítsék elő. Az alma a szépség- és egészségvarázslás kelléke volt, míg a méz és a sült tök a torokfájást voltak hivatottak távol tartani. A fokhagyma a családtagok egészségét őrizte, míg a diót haláljóslásra is használták. Úgy tartották, az a családtag, aki karácsonykor rossz diót tör fel, beteg lesz vagy meghal a következő évben.

A karácsonyi asztalnak is nagy jelentőséget tulajdonítottak. Számos területen tavasszal a karácsonyi abroszból vetettek, hogy az ünnepi gazdagságot az egész termésre kiterjesszék. Hasonló okból a házigazda időnként elhelyezte mesterségének szerszámait a karácsonyi asztal alatt. Így részesültek azok is áldásban, talán így vált a jövő évi munka egy kicsit könnyebbé.

A karácsonyi asztal

Szegedi halászlével terített asztal

Ugyanezt kívánjuk minden kedves olvasónknak karácsonyestére, és természetesen a következő évre is: Egészséget, családi békét, sikereket a munkában, általános bőséget, szerencsét! Az ünnep alkalmából fogadják tőlünk szeretettel a szegedi halászlé receptjét.

A szegedi halászlé teljesen megfelel a böjt és a bőség karácsonyi kettősségének. Nem hús, de napjainkban már nem is egy általános fogás, különlegességével az ünnephez illik.

Ha halászlevet főzünk, először is az a kérdés, tiszai vagy dunai módon készüljön-e. Abban a Duna és a Tisza mentén is egyetértenek, hogy a halászlé alapja a ponty, ugyanakkor a lé annál ízletesebb lesz, minél többféle apróhal kerül hozzá. A tiszai (szegedi) verzió kedvelői először passzírozással alaplevet készítenek, az apróbb kárászok, keszegek felhasználásával. A Duna mellett, például Baján viszont egyszerre, azaz „halászosan” kezdenek el főzni minden hozzávalót, az apróra vágott vöröshagymát, a feldarabolt halat és a pirospaprikát is. Tálalás előtt tészta is kerül bele.

Ha szegedi halászlével kedveskednénk a családnak, 2 kg vegyes halra 30-40 dkg hagymát, és 2,5-3 dkg szegedi fűszerpaprikát számítsunk. Minden recept hangsúlyozza, hogy a paprika jó minőségű legyen, csípős és édes vegyesen. Az erősebb ételek kedvelői utólag is fűszerezhetik a halászlét szárított fűszer- vagy cseresznyepaprikával.

A halászléhez jó étvágyat, az ünnepekre pedig békés családi együttlétet, sok pihenést kívánunk!

The post Szegedi halászlével kívánunk Kellemes Ünnepeket! appeared first on PaprikaMolnár.