Mindent a paprikáról, P-től U-ig: A Paprikakő

A paprikakő vagy papikakű az őrlés eszköze, a köves malom berendezésének lényegi része. Tulajdonképpen nem is egy kőről van szó, hanem kőpárról, melynek az alsó tagja mozdulatlan, a felső pedig forog rajta. Az alsó kő felületének érdes rovátkái, a rémisek segítették az őrlést. A kövek megfaragása és beállítása a paprikamónár feladata volt, akinek a forgás sebességét is ellenőriznie kellett, nehogy a paprika megégjen, a színe károsodjon.

Rosta

A malomból a fűszerpaprika háziipari feldolgozásához ugrunk vissza, a rosta itt jut szerephez. Miután a félterméket mozsárban vagy külüben megtörték (utóbbi kifejezetten férfimunka volt), a rostával való tisztítás feladata gyakran a lányokra, asszonyokra hárult. A rugalmas, hajlított kéregből és – szőrből, növényi rostokból vagy drótból készült – rostafenékből álló eszköz alkalmas volt a finomítás első szakaszára.

Szita

Bár a rosta és a szita a közbeszédben gyakran szinonimák, mégis látványos a különbség, ha a paprikáról a feldolgozás kapcsán beszélünk. A nagyobb, durvább kidolgozású rostával szűrt terméket a sűrűbb szövésű, kisebb szitával finomították. Érdekesség, hogy mindkét eszköz fontos szerepet kap a népi hitvilágban, a szita- vagy rostaforgatás szertartását például Szeged mellett is vitás kérdések eldöntésére használták.

Tű

Ismét visszafelé haladunk az időben, a feldolgozásról az utóérlelésre lépünk vissza. A régi Szeged képét meghatározó, eresz alatt lógó paprikafüzérek is tűvel készültek. A hegyes eszközzel erős zsineget fűztek a szárítandó paprikahüvelyekbe, melyek súlya így több kilogrammot is elérhetett.

Útaló

Ahhoz, hogy sikeres legyen az utóérlelés, majd a feldolgozás, először is jó minőségű termés kellett. Az útalógereblye ezt a folyamatot, pontosabban az ültetést segítette. A sorhúzásra használt eszközt bármelyik paraszti háztartásban könnyűszerrel elkészítették: A széles gerebelyefejből 3 vagy 4 fok állt ki, melyekkel kijelölhették a párhuzamos sorokat. Így a palánták egy meghatározott rend szerint kerültek a földbe, a paprikáról megfelelően gondoskodtak.

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Mindent a paprikáról A-tól Z-ig. A paprikakőtől az útalógereblyéig appeared first on PaprikaMolnár.

Molnárok Lapja, 1934. december 29. 244. kérdés

A szaklap 1934. decemberi számában például egy dél-amerikai magyar molnár tette fel kérdéseit. A gyakorlatot a szakmai demokrácia elve igazolja – érdekes megfigyelni, hogy már az 1930-as években is hangsúlyt fektettek rá. A kérdéseket és a részletes válaszokat több bejegyzésben közöljük, éppen azzal a céllal mint a Molnárok Lapja: Információmegosztás és önképzés.

Az első kérdésre (Újabban milyen eszközökkel őrlik és készítik piacra az édes paprikát?) a következő válasz érkezett:

„Hazánkban a paprikaőrlés eléggé magas nívón áll. Mint ismeretes, kizárólag a hegyes, erős, piros paprikát termeljük, amelyből megfelelő szakértelemmel előkészítve édes-nemes, félédes, rózsa, II., III. rendű és merkantil-paprikát őrölnek. A paprikát leszedéskor füzérekre fűzik fel, amelyet a szabadlevegő járásának tesznek ki, hogy a meglehetősen bő víztartalma kiszáradjon.”

Hungária kvarckő és rögsziták

„Az őrlés kizárólag kövön történik, amelyhez a legalkalmasabb a Hungária kvarckő, amelyet a budapesti Kann és Heller-cég gyárt. Kemény kövek paprikaőrléshez nem alkalmasak. Őrlés előtt a hüvelyt a maggal összekeverjük és együttesen őröljük. A kő fölött elhelyezett garat alatt egy zárógarat van elhelyezve. Egyéb adagolókészülék nem alkalmas.

Az első töretésből nyert szitaátejtést mint szitaport félretesszük, a további töretést fokozatosan eszközöljük szita nélkül (parasztra), addig, amíg a paprika eléggé aprószemű lesz. Azután kezdjük a szitálást, ami történhet kéziszitákkal vagy a régi tömlős szitákkal, amely egy szekrénybe van behelyezve, oly módon, hogy a szekrény elejéből kiérjen és megfelelően feszíthető legyen. A szitát a szekrényben elhelyezett szitavillára fülek segítségével ráfűzzük. A szekrény végén elhelyezett vasember (Peidl-Mandl) átlós irányában van beékelve az ütközőfa, mely egy rúgó segítségével a kő szálvason elhelyezett 3—4-ágú vasra (triangeli) van feszítve, amely a forgás által a tetszés szerinti zárást megadja.

A szita anyaga szőrből van, amely lehet 16, 18, 20, 22. számú. A szitákat üzem közben többször kell kefélni és az őrlésmenethez megfelelően cserélni. A szitákat szárítani kell és a betapadást kidörzsölni. Ezt a rendszert leginkább az alacsonyabbrendű paprikák őrlésére lehet használni. Erre a célra jól beváltak a Radiál- és rögsziták.

Egy pár 42″-os kő teljesítménye óránként 15—20 kg, amely teljesítmény mindig az áru előkészítésétől függ. Hazánkban tudtommal a Graepel Hugó b. t. szerelt paprikamalmokat, főleg egy modemet is Kalocsa mellett.”

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post 1934-es kérdezz-felelek és a Molnárok Lapja válaszai appeared first on PaprikaMolnár.