Törökök és rácok

Korábbi írásainkban felidéztük már a régészeti emlékeket, a honfoglalás kori adatokat, majd Röszke első okleveles említését. A kora újkor időszakát Röszkén is – akárcsak egész Közép-Európában – meghatározta a török hódítás.

Az oszmán hadsereg távozása után Röszke földjének újbóli benépesedését néhány sajátos körülmény formálta: Egyrészt a terület Szegedhez tartozott, használatát a szabad királyi város földbirtokpolitikája irányította. Másrészt határozottan elkülönítendő az utcás települést alkotó úgynevezett kertészség és szegedi határrész igénybevétele.

A kép forrása: www.tortenelem.roszkenet.hu/

A török után elnéptelenedett területek „életre keltése” mindenesetre megfelelt az általános gyakorlatnak: Idegen nemzetiség képviselői (ebben az esetben szerb granicsárok, azaz határőrök) érkeztek Röszke földjére. Az 1728-as szegedi adóösszeírás említi a tipikus rác és bunyevác neveket, például az Adamovics, a Milovan és a Bajality családot, továbbá majorságaikat, zselléreiket is.

A reszkei kertészség

A falu, mely a török dúlás után puszta volt, majd később tanyavilággá alakult, 19. századi formájában – kertészségként – már könnyebben kutatható. A kertészség azt jelenti, hogy a település feudális birtokon jött létre, ott alakult közigazgatási egységgé, lakói pedig egy adott növény termesztésére kötelezték magukat. A legjelentősebbek a dohánytermesztő kertészfalvak voltak.
Juhász Antal tanulmányában arról olvashatunk, hogy – miután a szerb határőrök részben elhagyták a területet – alsóvárosi dohánykertészek költöztek Röszke földjére, az 1730-as években.

A szegedi nagytájon a 18. század közepén indult a dohánytermesztés, elsőként Szentiván, Gyála, Szentmihálytelek és Röszke területén. Utóbbi volt a legnépesebb. Egy évszázaddal később a Reszkei kertészség már 134 házzal és 614 lakossal szerepel a forrásokban.

A kép forrása: www.tortenelem.roszkenet.hu/

A dohánytermesztő létmód pedig ekkoriban kezdett paprikatermesztővé alakulni.

A kép forrása: www.tortenelem.roszkenet.hu/

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

A kiemelt kép forrása: https://galeriasavaria.hu (Neogrády László: Faluvége)
További képek: http://www.tortenelem.roszkenet.hu/

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.h

The post Többet Röszkéről III. A legnépesebb kertészség appeared first on PaprikaMolnár.

Mi történt Röszkén, a Honfoglalás idejében?

A 9-10. századból igen kevés írásos emlék maradt fenn, és azok sem az egyszerű emberek mindennapjaival foglalkoznak. Ezért, hogy a „többet Röszkéről” célt elérhessük, a település nevét kell górcső alá vennünk, valamint a régészeti emlékeket, melyekről már a múlt héten is írtunk.

Szegfű László történész leírása szerint a honfoglaló magyarok a mai Röszke területén kevert, avar-szláv népességet találtak. A Dél-Alföldnek ez a része Predszlávnak, a fehérló-mondából is ismert Szvatopluk morva fejedelem fiának, uralma alá tartozott. A kutatók következtetései szerint Predszláv egyik legjelentősebb hadútja áthaladt a jelenkori Röszke területén. A honfoglalás után a vidék vélhetően Ond vezér fennhatósága alá került.

A honfoglalás korában tehát Röszke lakossága a területet megszálló törzsfő szolganépeiből állhatott össze. Később azonban – a 11. század során – az itt élők királyi udvarnokokká váltak.

Többet Röszkéről és a ’Röszke’ elnevezésről

Röszke neve felbukkan a 15. század egyik jelentős politikai játszmájában, mely Luxemburgi Zsigmond király 1437-ben bekövetkezett halála után alakult ki. Az uralkodó elhunytával egyformán versengett az érvényesülésért özvegye, Cillei Borbála, lánya, Erzsébet és veje, a Habsburg-házból származó Albert. Utóbbi – miután felesége és az országgyűlés egyaránt nyomást gyakoroltak rá – Erzsébetnek adományozta a szegedi várat, magát Szegedet és a vár tartozékaként említett Röszkét, 1439-ben. Erzsébet királyné, új adományainak tulajdonosaként, férjénél nagyobb befolyást szerzett a török ellen Szegednél gyülekező hadak koordinálásában. Férj és feleség feszült viszonya nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a sereg szétszéledt, és a közeledő török fenyegetés ellen nem sikerült hatékonyan fellépni.

Röszke neve tehát ebben az ominózus adománylevélben szerepel először, Rezke alakban. A nyelvészek közvetlen vagy közvetett szláv tövet sejtenek a szóban, ez utalhat a Röszke területét eredetileg birtokló szláv-avar lakosságra. Egyes vélemények szerint a kifejezés az ugyancsak szláv eredetű, ’erdőirtás, irtvány’ jelentésű szót is őrzi. Talán kapcsolat fedezhető fel a szó és az egykor Szegedtől Röszkéig terjedő, óriási mocsári tölgyekből álló ártéri erdő között. Ezek a fák adhatták a szegedi vár gerendáit és a híres szegedi hajóácsok munkáinak alapanyagát.

A kiemelt kép forrása: nkp.hu

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Frissen megjelent kötetünk, Molnár Anita munkája, A szögedi paprika címet viseli, és a fentiekhez hasonló történetek, információk tárháza kíván lenni. Fejezetei a PaprikaMolnár Fűszerpaprika Malom és Múzeum tevékenységét közvetítik: A bennfentes szemszögéből mesélnek a termesztés és feldolgozás módszereiről, változásairól, a paprikás néprajzi örökségről, Szeged paprikás városrészeiről, helytörténetéről. A Múzeum anyagainak bővítéséhez továbbra is kérjük Olvasóink segítségét. A fűszerpaprikához kötődő régi fényképeket, iratokat vagy történeteket mindig szívesen fogadjuk!

Ízelítő a PaprikaMolnár webáruházunk kínálatából:

[products category=”osszes-termek” limit=”3″ orderby=”rand”] 

The post Többet Röszkéről II. A középkor és a falu neve appeared first on PaprikaMolnár.