Termelőszövetkezetek szentmihályi közegben

Míg a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat (Szepa) esetében egy tudatosan irányított, sikeres nagyvállalat váltott létformát, az államosítás a szentmihályi paprikások életét (is) gyökeresen megváltoztatta.
Ahogy a könyvben is olvashatjuk, a településen a tsz-es mellett a háztáji gazdálkodás is meghatározó volt:
„A falubeliek néhánya az alsóvárosi Új Élet Szövetkezet tagságát vállalta. A falu határa a két, majd 1958/60-tól közös termelő-szövetkezet (melyhez 1969-ben és 1976-ban még két gazdaság társult) révén 1970-re 5000 holdra tágult, melynek jelentős részén folyt a paprikatermesztés. A szövetkezetek egyesülését követően már a tagság elfogadása is sokkal általánosabbá vált, s a 820 tagból 480 volt szentmihályteleki.
A tagok munkával való, jó ellátása végett igyekezett a szövetkezet túllépni a gazdálkodás hagyományos keretein a mezőgazdasági termékek földolgozása és egyéb ipari, valamint kereskedelmi tevékenység vállalásával. A Maty partját uralják a nagyüzemi major hosszú istállói (1965), hatalmas üvegházai, végeérhetetlenül húzódó fóliás kertjei…
Az átlagot messze meghaladó háztáji gazdálkodás, a megtermelt áruk saját üzemekben történt földolgozása és értékesítése sokszor váltotta ki a központi hatalom nemtetszését. 1962-1976 között Nagy István látta el a szövetkezet nem könnyű, elnöki teendőit.”

Néhány egyéni példa

A folyamatok fenti, személytelen leírása természetesen sokkal kézzel foghatóbbá válik, ha konkrét életutakkal illusztráljuk.
„Aztán némileg életformát változtattunk. Szentmihályteleken megalakult a Szabad Tisza nevű, egyes típusú termelőszövetkezet, és mi beléptünk. Apám előzőleg lefogyott néhány kilót. Sokat tépelődött, és folyton a rádiót hallgatta. A szövetkezet meg fog alakulni, azt kell eldönteni, hogy milyen típusú legyen. Erre kereste a feleletet a rádióban, titokban, csukott ablakok mögött…” (K. L.né. 1975.)
A zárásként közölt, intenzív benyomással bíró történet pedig nagyon jól érzékelteti az új helyzet bizonytalanságát, a fájdalmas búcsút egy évszázados létformától:
„A tsz 1960-ban kezdődött. Ültek ennél az asztalnál hatan is, hogy menjek a tsz-be. ’59-ben vettem nagy gumis kocsit, akkor ’60-ban már be kellett vinni. Mindent be kellett vinni. Addig zaklattak, idejöttek háromszor is egy nap, csak aláírtam aztán. Egész éjjel sírt a feleségem. Azt mondta az agitátor: – Asszonyom, ne sírjon! Az első tíz év lesz a nehéz, majd aztán megszokják.” (K. J. 2001.)

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Készülő kötetünk, Molnár Anita munkája, A szögedi paprika címet viseli, és a fentiekhez hasonló történetek, információk tárháza kíván lenni. Fejezetei a PaprikaMolnár Fűszerpaprika Malom és Múzeum tevékenységét közvetítik: Információkat nyújtanak Szeged és a környék helytörténetéről, néprajzi örökségéről, a bennfentes szemszögéből mesélnek a termesztés és feldolgozás módszereiről, változásairól. A szövegek tökéletesítéséhez Olvasóink segítségét is kérjük. A fűszerpaprikához kötődő régi fényképeket, iratokat vagy történeteket mindig szívesen fogadjuk!

Ízelítő a PaprikaMolnár webáruházunk kínálatából:

[products category=”osszes-termek” limit=”3″ orderby=”rand”] 

The post Szentmihályi életképek IV. „Az első tíz év lesz a nehéz, aztán megszokják” appeared first on PaprikaMolnár.