Magokból palánták

Most is, mint sok más alkalommal, Molnár Anita A szögedi paprika című kötetét hívjuk segítségül a régi ültetések felidézéséhez. Anita pedig Bálint Sándor szegedi néprajzkutatóra hivatkozik, amikor bemutatja a paprikás munkák terminológiáját: „A szögedi paprikások régimódi nyelvezetét Bálint Sándor örökítette meg >>A szegedi paprika<< című könyvében. Tőle tudjuk, hogyan vetötték, tötték, rakták, szödték a paprikát.”

A kötetet olvasva arról is értesülhetünk, hogy a szegedi nagytájon a helyrevetésnél jellemzőbb volt a palántanevelés: „Szeged környékén a palántázott termesztés az elterjedtebb technológia. Magasabb az élőmunka igénye, drágább, de hamarabb érik, nagyobb termésbiztonságot nyújt. Régen a ház melletti kertben, udvaron fával körbevett, letakarható magágyon, ma fóliaházakban, szabályozott körülmények között történik a palánták nevelése, magágyba szórva vagy tápkockás nevelőben.

Régen az előző évi termésből származó, kiválogatott magot, ma fémzárolt, csávázott vetőmagot használnak. A régi melegágyakban 7-8 hét alatt, ma a melegházakban a magágyon vagy tálcában 4-6 hét alatt fejlődik ki a zsönge palánta.”

A magágytól a szabadföldig avagy kezdődik az ültetés

„A palántaszödés és a szabadföldbe kiültetés általában május 15-25. közé esik, amikor már nem kell félni az éjszakai fagyoktól. Ezt hamar köll végezni: belocsolják az ágyat, gyökerestől tépik a palántát a földből, szorosan ládába rakják, hogy ki ne száradjon a palánta gyökere. Az ültetésre a rokonság, szomszédság szinte felszólításra jött, a segítségért visszasegítés járt. A palántát, mint a halottat >>vinni kő<<, mondták.

A palántát ma palántázó géppel ültetik, egyszerre 2-6 sorban. A fajtától függően, a sorközök 50-60 cm szélesek, a tőtávolság 20-25 cm, a növények elrendezése egyenletes, így biztosítható az optimális hozam. Ha a palántát túl sűrűn ültetik, a termés elaprózódik, az érés késik, a paprika hajlamosabb lesz a fertőzésre és a meddőségre.”

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Vetötték, tötték, rakták…Magok és palánták tavasszal appeared first on PaprikaMolnár.

Szentmihályi életutak II. „Emlékek falumról, családomról”

Kovács Lászlóné Varga Rozália írásában, az „Emlékek falumról, családomról” című fejezetben különösen figyelemreméltó az alábbi részlet:

„Mintha minden összefogott volna ellenünk, nem váltak be a gazdálkodásban apám számításai. Eladásra is termesztettünk paprikapalántát – abban az évben a kutyának se kellett. Hányszor meglocsoltam pedig és mégis csomókban kitépdesve dobtuk a szemétre.

Apám mindent megpróbált. A vetőmagvakat vagy a fajtanemesítő állomásról szerezte be, vagy a legmodernebb szaktanácsok szerint otthon maga kezelte a vetés előtt. Műtrágyákkal is javította a talajt. De mintha lidérc ült volna az egész gazdaságon.”

Így nem lehet parasztnak lenni?

A Szentmihályi életutak II. idézett szakaszának folytatásában arról olvashatunk, miben látja a megoldást a gazda fia, aki már egy másik szemléletet képvisel:

„S egyszer pedig azon kapta magát Apám, hogy a fia adja neki a leckét a gazdaságos növénytermesztésből: Gépek kellenének. És szakítani végre azzal a megszokással, hogy mindig ugyanazokat a növényeket termesszük. Merni kell valami újat próbálni! Utána kell nézni szakkönyvekben, melyik a legjövedelmezőbb növényféleség.

Nincs egy nyomorult vetőgépünk! Milyen gazdasági felszerelésünk van nekünk? Eke, ekekapa, személyenként egy vacak kézikapa, fogas, borona, útalógereblye, kasza, egy sarló a marokszedőnek, villa a trágyaszórónak, egy szelelőrosta a napraforgónak, azonkívül egy ósdi kukoricamorzsoló és egy céklaszelő, egy ásó és egy lapát, semmi több. Még slagunk sincs a kert locsolásához! Így nem lehet parasztnak lenni, Apus!

Igazán nevetséges, hogy maga még a kötőjéből hinti a búzát is, mint a múlt században! Lehet, hogy nevetséges, fiam! Az meg egyenesen különös, hogy éppen te mondod ezeket nekem, te, aki olyanokat is mondtál máskor, hogy alig várod a napot, amikor végleg búcsút mondhatsz a keserves paraszti életnek…”

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Frissen megjelent kötetünk, Molnár Anita munkája, A szögedi paprika címet viseli, és a fentiekhez hasonló történetek, információk tárháza kíván lenni. Fejezetei a PaprikaMolnár Fűszerpaprika Malom és Múzeum tevékenységét közvetítik: A bennfentes szemszögéből mesélnek a termesztés és feldolgozás módszereiről, változásairól, a paprikás néprajzi örökségről, Szeged paprikás városrészeiről, helytörténetéről. A Múzeum anyagainak bővítéséhez továbbra is kérjük Olvasóink segítségét. A fűszerpaprikához kötődő régi fényképeket, iratokat vagy történeteket mindig szívesen fogadjuk!

Ízelítő a PaprikaMolnár webáruházunk kínálatából:

[products category=”osszes-termek” limit=”3″ orderby=”rand”] 

The post Szentmihályi életutak II. „Mintha lidérc ült volna az egész gazdaságon.” appeared first on PaprikaMolnár.