Advent: Felkészülés hajnali misékkel

1896. december 8-án a Szegedi Napló is megemlékezett az ünnepi periódus kezdetéről. Világosan látszik, hogy nem a világi, hanem a szakrális vonatkozásokra helyezték a hangsúlyt:

„Vasárnap kezdődtek a keresztény világ legnagyobb ünnepkörének, a szent karácsonynak első napjai az adventtel. Ez az előkészület teljes négy hétig tart. A templomok harangjai már a kora hajnali órákban megkondulnak, figyelmeztetve a híveket a rorátéra. Az utczákon már a hajnali harangszó útban találja az ájtatos hívőket a templom felé, hol hajnali misét tartanak. A szokásos roráték… már megkezdődtek városunk négy róm. kath. templomában s tartanak szakadatlanul deczember 24-ig, karácsony böjtjéig.”

Az időszak gazdag szokásvilága

A rendszeres templomjárás és lelki elmélyülés természetesen színes népszokásokkal került egyensúlyba. Ez a négyhetes időszak, és tulajdonképpen az egész december, a jeles napok, ünnepek tárháza. Ott van a virágzó gyümölcsfaággal érkező Borbála-nap, mely karácsonyra az eladó lány jövendőbelijéről jósol. Aztán a Szegeden különleges jelentőséggel bíró Miklós-nap érkezik, hiszen Szent Miklós a vízen közlekedőket és a vízi mesterségekből élőket is óvta.

A kép forrása: mkvm.hu

A 19. században pedig a felsővárosi vízimalmokban folyt a paprika őrlése, így a malomtulajdonosok megélhetésük forrását Szent Miklós kegyeibe ajánlották.

A kép forrása: szegedpanorama.blogspot.com

A boszorkányos Luca következik, aki megtiltja a varrást, búzát csíráztat, széket farag és borzongató közelségbe hozza a túlvilágot. Karácsony után az Aprószentek vesszővel fenyegetik a gyerekeket, Szilveszter pedig az óévet búcsúztatja és szerencsét varázsol az újra.

A sok szokás, ünnep és szertartás középpontjában a karácsony áll. Jelentősége az 1896-os Szegedi Napló advent-végi cikkéből is kiviláglik:

„Vége a karácsonyi ünnepkörnek. Advent utolsó vasárnapja is elmúlt… Most már csak a legnagyobb ünnep van hátra, melyet egyaránt megülnek a gunyhókban és palotákban. Még két nap választ el tőle és beköszönt a keresztény világ legszebb ünnepe; a Béke – a karácsony szent ünnepe.”

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post „Az előkészület teljes négy hétig tart.” Az advent és a régi Szeged appeared first on PaprikaMolnár.

Itthon Bánátban

A civil szervezet tagjai a Temesvártól délnyugatra fekvő, Krassó-Szörény megyei Váleapai-ról érkeztek, egy közös kirándulás keretében. (Hogy miért jártak a dél-alföldön, arra még visszatérünk.)

Vezetőjük, Radu Trifan, 2018. május 11-én alapította az egyesületet, az ötlet azonban még korábban, 2016-ban fogalmazódott meg benne. Ekkor ugyanis a feleségével együtt megvásároltak egy régi parasztházat, melyet a rokonok, barátok segítségével, saját kezűleg újítottak fel.

Mivel a közös munka ilyen jól sikerült, hamarosan nagyobb távlatokban is gyakorolták.

A kép forrása: http://acasainbanat.ro/

Bármilyen hihetetlen is, az egyesület már számos falut feltérképezett a megyében, fotókat készítettek az épületekről, regisztrálták a tennivalókat, egyeztettek a tulajdonosokkal.

A kép forrása: http://acasainbanat.ro/

Az Itthon Bánátban – mely több száz önkéntest mozgat! – tagjai ezután együtt, a klasszikus és régről ismert kalákában végzik el a legsürgősebb javításokat. A részleteket rendszeresen közzéteszik Facebook-oldalukon.

A civil szervezetnek az egész országban vannak tagjai, iparosok, mesteremberek, az adminisztrációs folyamatok kezelői, adománygyűjtők.

Kapcsolódási pontok: Malmok és Kiskundorozsma

„Jó tudni, hogy még sok jó ember van.” – fogalmazott Franzen Zoltán fafaragó, az egyesület egy magyar származású tagja, akinek ezt a cikket is köszönhetjük. Ő 2021 óta dolgozik az Itthon Bánátban céljaiért, társai az ő kezdeményezésére jöttek múlt héten Szeged mellé.

Zoltán saját dorozsmai felmenői után kutatott, útjára az egyesület több tagja is elkísérte, így – egy csoportos kirándulás keretében – választottak a környék látnivalói közül.

Fotó: Franzen Zoltán

Elsősorban a dorozsmai szélmalom érdekelt őket, hiszen az Itthon Bánátban nemcsak a lakóházakra, hanem a régi vízimalmokra is különös figyelmet fordít.

A kép forrása: http://acasainbanat.ro/

Radu Trifan minden levéltárat és gyűjteményt végigjárt, és szűkebb hazája 266 vízimalmáról jutott adatokhoz. Szomorú tény, hogy az épületek gyakran semmiféle védettséget nem élveznek és rendkívül rossz állapotban vannak, örvendetes viszont, hogy az egyesület már sokat megmentett. Honlapjukon sok részletet közzétettek a projektről.

A vízimalmoktól egyenes út vezetett a dorozsmai szélmalomig, onnan pedig a röszkei paprikamalomig.

Fotó: Franzen Zoltán

Nagyon köszönjük az Itthon Bánátban Egyesület látogatását és a legjobb szívvel várjuk őket vissza!

Fotó: Franzen Zoltán

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

A képek forrása: http://acasainbanat.ro/ és Franzen Zoltán.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post Itthon Bánátban. Közösségépítés, szó szerint appeared first on PaprikaMolnár.

Miklós napja adventben

Miklós napja – hasonlóan az András-, a Borbála- vagy éppen a Luca-naphoz – a karácsonyt megelőző négyhetes adventi időszak hangsúlyos napja volt. Ellentétben a mai gyakorlattal, adventben az ünnep előtti elcsendesedés, a felkészülés, az önmérséklet volt meghatározó. Kisböjt – mondta a szegedi népnyelv, megkülönböztetve az adventet a húsvét előtti nagyböjttől. Az időszakban magától értetődően kap helyet több szent áhítatos tisztelete.

Szent Miklós a kis-ázsiai Myra városának püspöke volt a IV. században. Kétszáz évvel később ereklyéi Itáliába kerültek és kultusza már a nyugati egyházban is virágzott. A jól ismert legenda szerint úgy segített egy elszegényedett családon, hogy éjjel aranytallérokat hagyott az ablakukban. Innen ered az ajándék ablakba való helyezésének szokása.

Szeged és Szent Miklós alakja

Egy másik történet azt meséli el, hogy a püspök temetése után lábánál tiszta vizű kút fakadt. Éppen ezért Szent Miklós vízhez való kötődése erős: Az oltalmába ajánlott középkori bencés apátságok egytől egyik folyók mellé települtek. Így a szegedi is, a 13. században.

Miklós a vízen közlekedőket és a vízi mesterségekből élőket is óvta. Korábban már említettük, hogy a 19. században a felsővárosi vízimalmokban folyt a paprika őrlése. Arról azonban még nem számoltunk be, hogy a malomtulajdonosok megélhetésük forrását Szent Miklós kegyeibe ajánlották – ahogy Bálint Sándor is írja az Ünnepi Kalendáriumban.

Forrás: szegedpanorama.blogspot.com

Miklós püspök megtestesülése azonban ijesztő is lehet. Szeged Miklós-hagyományai a középkorig nyúlnak vissza, és nyugati forrással rendelkeznek. A német eredetű céhes polgárság gyermekeit látogatta meg először a hazájuk szokásrendszerét idéző, fenyegető Miklós püspök. Megjelenítője óriási szürke szakállt viselt, „nyelve” egy rőfnyire kilógott és láncot csörgetett. Az ajándékok (alma, dió) mellett virgács is volt nála, amit minden alkalommal használt, ha megfegyelmezendő rossz gyerekkel találkozott. Az előbbiek tükrében már érthető a mondás: „Fél mint a német gyermek Szent Miklóstul.”

A ma ismert, Mikulás napi hiedelemvilág viszonylag új keletű, csak a 19. század utolsó harmadából ismerjük az első forrásait. Szeged parasztsága az ajándékozás szokását csak a polgárosodás útján vette át.

A képek forrása: mkvm.hu és szegedpanorama.blogspot.com

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.

Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu

The post „Fél mint a német gyermek Szent Miklóstul”. Miklós napja Szegeden appeared first on PaprikaMolnár.

A mozsár és a külü. Paprikatörés otthon

A csörgősre száradt paprikahüvelyek megtörésére alkalmas mozsarat – pontosabban annak kezdetleges változatait – az őskor óta ismeri az emberiség. A kőből vagy fából formált mozsarak, törőalkalmatosságok már a történekem előtti időkben is segítették az olajos magvak vagy a gabona összezúzását, a hántolást, a fűszerek porítását.

A törésre használt külü bemutatása a kiadás előtt álló könyvben így olvasható: A gabona hántolására is használt álló mozsarat a 19. század elejétől használták paprika törésére. Ez a külü vagy külű (máshol kölyü, lükü): Fatuskóba mélyedést vájtak, ebbe járt bele a lábbal hajtott törőfej. 100 lökés, öt-hatszori fölöntés, szitálás és kész is az 1 kiló félédes tört paprika! Egy paprikakülü naponta 5-6 füzért dolgozott föl, 15-20 kg tört paprika került ki belőle. Ez a szegedi paprikaipar hőskora: A paprikás család egyszerre földműves és iparos, amit megtermeltek, télen megszárították, megtörték és eladták.

A külüt ajánlatos volt a szabadban, földbe vájva, félig fedett helyen felállítani, mert a kierezett paprikából töréskor is szállt fel a csípős por. A külüzést erős legények végezték: Ráálltak a bakra és lábbal hajtották a törőfejet, úgy mondták: Táncolnak rajta. Jobban telt az idő, amikor két, vagy több bakot tettek egymás mellé és lányok segítettek rostálni és szitálni, fölönteni. A röszkei paprikások így énekeltek külűzés közben: „Mögérött a paprika, mög. / Hol hálunk az éjszaka mög? / Nálatok, angyalom, a ruganyos ágyadon, / hálunk az éjszaka mög.”

A külük és a malmi őrlés viszonya

Logikus lenne a feltételezés, hogy a külü a paprikamalmok előfutára, majd egy gyorsan feledésbe merülő régiség volt. A valóság azonban ennél sokkal árnyaltabb. A törés az őrlés előkészítésére is alkalmas volt, a finom állagú fűszer elkészítéséhez egymás után használták a két technológiát. A külü ráadásul a hivatalos út megkerülésének is kiváló eszköze volt. Az 1950-es években, az állami monopólium idején, a szegedi tanyavilág népe titokban használta. A külük létjogosultsága tehát a malmi őrlés változatos technikáinak megjelenése mellett is megmaradt.

A paprikaőrlés lehetőségei az 1880-as évektől – a paprika tömegtermékké válásától – szükségszerű fejlődésnek indultak, bár nem a leggyorsabb ütemben.

A 19. században a paprika őrlése főleg a felsővárosi vízimalmokban, illetve az állati erővel hajtott szárazmalmokban folyt. A gőzmalmok megjelenése már az ipari forradalom vívmányai közé tartozott. A gőzzel hajtott malmok kövek vagy hengerek között történő őrlése a vízimolnárok innovációja volt. A korabeli lehetőségekhez képest az ő fejlesztésük tette egyre színvonalasabbá a paprikaőrlés eredményeit.

Az első, paprikát is őrlő vízimalmok Csonka Vince, Csonka Ignác, Katona Antal, Peregi Mihály, Szánthó Ferenc és Varga József nevéhez kötődnek a 19. század első felében, nevüket Bálint Sándortól tudjuk. A Tiszán számos malomrév működött, ahol a láncszerűen összekapcsolt hajómalmokban őrölték a gabonát és paprikát. A folyó Szeged alatti szakaszán, Szentmihálytelken és a Fehér-parton több révben legalább tíz hajómalom működött, köztük volt Peregi Mihály híres paprika vízimalma is

Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!

Készülő kötetünk, Molnár Anita munkája, A szögedi paprika címet viseli, és a fentiekhez hasonló történetek, információk tárháza kíván lenni. Fejezetei a PaprikaMolnár Fűszerpaprika Malom és Múzeum tevékenységét közvetítik: Információkat nyújtanak Szeged és a környék helytörténetéről, néprajzi örökségéről, a bennfentes szemszögéből mesélnek a termesztés és feldolgozás módszereiről, változásairól. A szövegek tökéletesítéséhez Olvasóink segítségét is kérjük. A fűszerpaprikához kötődő régi fényképeket, iratokat vagy történeteket mindig szívesen fogadjuk.

Ízelítő a PaprikaMolnár webáruházunk kínálatából:

[products category=”osszes-termek” limit=”3″ orderby=”rand”] 

The post Malomtörténelem. A mozsár, a külü és a vízimalmok appeared first on PaprikaMolnár.